eperj (2B) l. eper

eper fn 7B3  eperj (rég v. nyj) , eperje (nyj)

1. (Növ is) ’az északi félteke mérsékelt égövi területein és Chilében honos, fehér virágú, szamócatermésű, három szív alakú v. kerekded levélkéből álló tenyeresen összetett levelű lágy szárú növény, kül. az ún. kerti eper fajba (Fragaria ananassa) tartozó, világszerte termesztett, alacsony növésű, a talajon szétterülő, (sötét)piros termésű évelő növény’ ❖ Epret, Artitſokát meg-kell fijokolni [= fattyazni], Tzikori, Endivi tövét fel-sántzolni (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 35) | nyáron át termő eprek, vörös, sárga, zöld, szagos és chiliai nagy egres fajok, nem különben minden exoticus növevények találhatók [nálam] (1847 Hetilap CD61) | Mennyire tudott a lovagkor a legegyszerűbb virág szépségében is gyönyörködni, annak talán legfeltünőbb emléke az eper (szamóca) virágának és indájának nagy szerepe a miniatürök virágmotívumai között (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Mivel ezen a vidéken [ti. az ukrajnai Mlejevka község vidékén] s innen északra a szőlő még nem terem s ha terem is, savanyú lehetne, mert sok az eső és hűvös az idő, nagy súlyt fektetnek a bőlevű bogyós gyümölcsökre, eperre, szederre, málnára, ribizlire, pöszmétére (1949 Veres Péter 9771026, 58) | Ugyancsak igen későn került kerti termelésbe a málna és az eper. Termelési körzetei csak a 20. században alakultak ki ugyancsak Budapest körül (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (rég v. nyj) ’Magyarországon is gyakori, rendsz. erdőszéleken, erdei tisztásokon előforduló, hosszú, legyökerező indákat fejlesztő, apró, piros gyümölcsöt termő évelő növény, ill. e növények faja, az ún. erdei szamóca (Fragaria vesca); szamóca’ ❖ Fragaria Veſca. Eperj. Erdbeere (1780 Molnár János C3200, 95) | A gyógynövények jegyzéke […] eper, eappia. Fragaria vesca (1956 Soproni Szemle CD52).

1b. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e két fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Fragaria Chiloenſis. öreg Kerti Eperj (1780 Molnár János C3200, 95) | Eper v. szamóca, Fragaria, a rózsafélék nemzetsége (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 175) | eper Fragaria (1998 Növényneveink C6120, 80).

2. ’E növények vmelyikének termése.’

2a. ’az ún. kerti eper gyümölcse; szamóca’ ❖ minden forró hidegleléſekben bizváſt lehet adni jól meg értt tſereſnyét, megyet, epret, ſzederjt, tengeri ſzlött, egy ſzóval minden leves gymltſt (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 56) | Egy kis id múlva látta, hogy azokon a’ kis bokrotskákon, mellyeket Jóska ltetett, valami pirosollik, oda hívta testvérjét hogy megnéznék mi lehet az? És imé ſzép ’s jó iz eperj vala (1805 Kis János¹ ford. 8240032, 13) | a kávé után epret rendelt tejszínhabbal (1936 Nagy Lajos 9472003, 46) | A felaprított epret összekeverjük 1 púpos evőkanál liszttel (2008 Stahl Judit 3284002, 72).

2b. (kissé rég v. nyj) ’az ún. erdei szamóca gyümölcse; szamóca’ ❖ Kaptak hegyen vlgyön epret ’s vad-almákat Somot, málnát, ſzedret, ’s lágy galagonyákat (1787 Mátyus István C3068, 457) | Tegnapelőtt, mikor visszavertek, megbujtam az erdőben, azóta csak epret ettem (1879 Teleki Sándor 8474004, 149) | Ott, ahol a fenyves a lombfákkal ölelkezik, tavasszal eper termett (1917 Déry Tibor CD10) | Annyi epörje v^aót a f^eődön, mintha ter^eétvel löd v^aóna (1935 Baranyai néphagyományok C6202, 217) | [A gyerekek] kijártak a Gerenyásra és Öreg erdőre madarat fogni, tojást, epret szedni (2000 Szilágyi Mihály CD36).

3. (Növ is) ’főként Ázsiában őshonos, tömött füzérvirágzatú, a szederre emlékeztető termésű lombhullató cserje v. fa, kül. az ún. fehér eperfa (Morus alba) fajba tartozó, (rózsaszínes árnyalatú) fehér és édes gyümölcsöt termő növény; eperfa, szederfa’ ❖ Mellyek a’ Gyümöltsös-fák? F. A’ lágy hajú Alma, Körtvély, Szilva, Megygy, és Tseresnye Eperj, Som, ’s a’ rothadáſſal javaló Berkenye (1792 Gáti István 7116010, 13) | Debrecen táján sok csinos, földből vert, nád, vagy gyékény fedelű házakat látunk a könnyen felszökellt ákácok vagy eprek árnyékában (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 143) | A változatosság meglepő, van ott: platán, szőlővessző, eper, fügefa, jávorfa, füzfa, bodzafa, barackfa, nyirfa (1881 Budapesti Hírlap 8608001, 1) | A gyümölcsfaállománynak mintegy negyedét (állomány nagyságának sorrendjében) az eper, körte, cseresznye, kajszi, őszibarack, dió, gesztenye, mandula, ringló, birs, mogyoró és naspolya alkotta (2000 Szabó Attila CD36).

3a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ) ’〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ M. [= Morus] nigra, Fekete ſzederj (eper) (1780 Molnár János C3200, 89).

3b. ’az ilyen fás szárú növények vmelyikének, kül. az ún. fehér eperfának a gyümölcse; szeder’ ❖ Közönſégeſen fekete eperj-fáknak hívattatnak azok, mellyek nagy ſzép epreket teremnek, mellyeket az emberek is jó izen meg-ehetnek (1791 Mindenes Gyűjtemény 7457068, 306) | A fára már fel is mász, Anyjának ért epert ráz (1828 Fazekas Mihály 8138061, 110) | kérdem, minek ez a sok eperfa. Hun van az a sok baromfi, aki felszedi alóla az epret (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 95) | akkor kapjuk az eperfa jól ismert, puhán édes termését, de még ilyenkor is kivehetők az egyes részgyümölcsök lencse nagyságú fejecskéi, ahogy az eper felületén hólyagosan kidomborodnak (2007 Perneczky Géza 3150008, 588).

4. (rég) ’〈vmely növény epertermésének, ill. szamócatermésének megnevezéseként〉’ ❖ A’ Zöldikének Grünfinke zöldſzínü tollai vagynak, és ez-is külömbkülömbféle bogyókkal, eprekkel, és más efféle dolgokkal él (1799 Fábián József ford.–Raff 7101010, 378) | A’ Siketfajd fiai meganyányisodván szárnyra kelnek ’s különféle eprekkel ’s bogarakkal jól élvén kövéredni kezdenek (1835 Némethy József 8333017, 305) | A piros eperfa (M. [= Morus] rubra L.) é.-amerikai, 10 m. magas, levele nagy, szivalaku, durvaszőrü, eperje jókora, hengerded, hosszas, piros v. piroslila, jóízü (1894 PallasLex. CD02).

Ö: ananász~, fa~, tőzeg~.

UB: -dzsem, -fagylalt, -pálinka, -szem.

ÖU: leány~, madár~, málna~, szamóca~, szederfa~.

ÖE: ~ajak.

Vö. CzF. epėr, epėrj; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. eper · eperj; ÚMTsz.