epickél (1b) l. evickél

evickél tn ige 1bebickél (rég) , epickél (rég) , evickel (rég) , évickél (rég)

1. (átv is) ’〈ember, állat〉 szabad mozgásában akadályozva végtagjaival kalimpál, hadonászik’ ❖ [a pókok hálóiban] evickéltek a szerencsétlen legyek (1844 Nagy Ignác 8324012, 71) | engem meg otthagynak a két kezemnél fogva az erkélybe fogózva evickélni a levegőben (1879 Jókai Mór CD18) | ha be hagytam magam fonatni annak a ravasz kis boszorkánynak a hálójába, hát most csak eviczkéljek benne (1900 Vértesi Arnold 8520008, 108) | a gólya repül és hosszu, kemény csőrében egy eleven béka evickél (1920 Nagy Lajos 9472023, 47) | az alsó drótabroncs zsinegeiben evickélő rák (1979 Domahidy András 1036002, 126).

1a. ’〈mozgást akadályozó közegben, kül. folyadékban〉 végtagjaival kapálódzik(, hogy abból kijusson)’ ❖ Habutzkolni: ebitzkelni. Habutzkol, ebitzkel az úſzni tanúló gyermek (1792 Kisded szótár C0816, 79) | [a hintóban] ülők a’ vizbe húllnak, Szelényi segélyre ugrik ’s az éviczkélő férfiban egykor elűzött szolgáját ismeri meg (1843 Athenaeum C0027, 337) | mentül jobban eviczkel, küzködik, annál lejebb süpped, hinárok, tóvirág gyökerek összefonják lábait (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Néhány ügyetlen légy mindjárt becseppen s bután evickél a csípős ecetben (1907 Kosztolányi Dezső CD01) | a lángok elől kétségbeesésében a vízesárokba vetette magát, ott evickélt, amíg ki nem húzták (1996 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈ember, állat mozgást akadályozó közegben, kül. folyadékban〉 kapálódzva (nagy nehezen) ér, (ki)jut vhova’ ❖ csónokba akart ugrani, de a’ helyett dunába pottyant; a’ hűs ölelgetés azonban teljességgel nem teszett, ’s partra eviczkélt, hol meleg karok fogadák (1844 Pesti Hírlap CD61) | [a vízbe esett ember] valahogy a parthoz evickélt (1921 Pesti Hírlap febr. 25. C5669, 2) | Valamennyi devér tud úszni, szárnyaikkal kapálózva képesek partra evickélni (1995 Magyarország állatvilága CD14) | [a bálnák] szorosan összetömörülve feküdtek a parti homokon, amikor pedig megpróbálták szétválasztani őket, amennyire erejükből tellett újra egymás mellé evickéltek (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈ember, állat, ritk. jármű rendsz. a járást, az előrejutást nehézzé tevő talajon, ill. az előrehaladást akadályozó körülmények között〉 nagy nehezen, (ügyetlen mozgással,) erőfeszítéseket téve halad’ ❖ [úgy kell] az elsőlábaimon olly formán evitzkélnem mint ha a’ hátulsólábaim elvólnának törve (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 578) | [a szegények] gyalog evickélnek sárban s vizben (1844 Nagy Ignác C3268, 206) | Epiczkél a baktató nyúl (1860 Vadász-műszótár C1039, 20) | [a versenyen] a kerékpárok néha agyig sárba süppedve evickéltek a cél felé (1925 Nemzeti Sport júl. 5. C7150, 8) | milyen fura látványt nyújtottam az autók áradata között evickélve, magas sarkú cipőmben (2003 Kiss Marianne ford.–Rodham Clinton 3181001, 146).

2a. ’így igyekszik vmerre, tart vhova vki’ ❖ ne kivánkozzál felénk, mert kocsid megsülyed; ha gőzösön jösz, szinte nyakig sárosan eviczkélsz a házakig (1848 Pesti Divatlap C5842, [289]) | Csúszott, bukott, de evickélt előre a síkos sziklákon, sárban, kátyúkban (1920 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Kábelek, villanyhuzalok, téglakupacok, deszkahalmok között evickélünk a kör alakú, csupa üveg falhoz (1981 Népszava jan. 27. C7446, 6) | Naponta ezrek evickélnek túlterhelt csónakokon a Tanganyika-tó tanzániai partja felé (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈ember(csoport) rossz, kellemetlen helyzetből〉 nehézségekkel küzdve igyekszik vmerre, vhova, ill. 〈egyik helyzetből a másikba〉 nehézségekkel küszködve eljut’ ❖ Egyik válságból a másikba evickélni (1989 Népszabadság szept. 28. C7839, 5) | evickélünk kifelé a gazdasági válságból (1997 Magyar Hírlap CD09) | akik fogyókúráról fogyókúrára evickélnek (2000 Magyar Hírlap CD09) | a társadalmi diszkriminációt elszenvedő csoportok egyfajta örvénybe kerülnek, egyre inkább leszakadnak a többségtől, maguktól már csak azért sem tudnak a felszínre evickélni, mert a társadalom tudatosan nyomja őket egyre lejjebb (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈annak kif-ére, hogy vmely, rendsz. kellemetlen helyzetben, környezetben próbál vhogyan élni, létezni vki, ill. vmi megmaradni〉’ ❖ Az utóbbi években keletkezett, több mint 20 napilapból, már csak kettő eviczkél; s ezeknek sincs irigylendő sorsuk (1846 Pesti Divatlap C5838, 400) | meddig bírunk még evickélni, kivált, ha az államjavakból nyert segély is elmarad (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Hirtelenében elfelejtette a bajokat, amikben most evickél (1931 Kassák Lajos CD10) | Súlyos ellentmondások között evickéltek persze az alkotók (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. ’Úszik.’

4a. ’〈hal(ak sokasága), es. ember〉 ide-oda úszik, úszkál’ ❖ a’ halaknak pedig talán csak nevét, vagy csermelyeikben eviczkélő fiacskáit ismerik [az egyes vidékek] (1838 Természet C0405, 28) | leültek a tó partjára, s elnézték, hogy evickél a halak serege a tiszta zöld hullámban (1886 Jókai Mór CD18) | ebickél: úszik (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 143) | uszkálunk a zöld habokban. Addig-addig evickélünk, míg egy kőnél parthoz érünk (1941 Áprily Lajos ford.–Ibsen 9008100, 13) | Halakként úszkálunk a vállalat tengerében, természetesnek véve az adott kultúrát, amelyben már remekül megtanultunk evickélni (2001 Figyelő CD2601).

4b. ’〈hajó〉 lassan, nehézkesen haladva úszik (vmerre)’ ❖ Tsak maga evetzkél az én trödt Gályám (1800 Csizi István C4340, 65) | összetalálkoztak egy csónakkal, mely nagy ügyetlenül evickélt volna előre, de a benne levő hat vagy hét férfi közől egy sem tudott kormányozni (1854 Jókai Mór CD18) | vasárnap délután számos ember ladikokon kievezett a Mississippihez és a [Kossuthot szállító hadi]hajó körül eviczkélve hangosan hívták Kossuthot nevén (1903 Budapesti Szemle C7652, 332) | a két hajó egy darabig együtt evickélt a jégmentes vizek felé (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: át~, ki~.

ÖU: be~, el~, fel~, le~, vissza~.

Vö. CzF. ebiczkel, epiczkél, eviczkel vagy eviczkél; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

epickél lásd evickél
evickél tárgyatlan ige 1b
ebickél 1b (rég)
epickél 1b (rég)
evickel 1b (rég)
évickél 1b (rég)
1. (átv is)
〈ember, állat〉 szabad mozgásában akadályozva végtagjaival kalimpál, hadonászik
[a pókok hálóiban] evickéltek a szerencsétlen legyek
(1844 Nagy Ignác)
engem meg otthagynak a két kezemnél fogva az erkélybe fogózva evickélni a levegőben
(1879 Jókai Mór)
ha be hagytam magam fonatni annak a ravasz kis boszorkánynak a hálójába, hát most csak eviczkéljek benne
(1900 Vértesi Arnold)
a gólya repül és hosszu, kemény csőrében egy eleven béka evickél
(1920 Nagy Lajos)
az alsó drótabroncs zsinegeiben evickélő rák
(1979 Domahidy András)
1a.
〈mozgást akadályozó közegben, kül. folyadékban〉 végtagjaival kapálódzik(, hogy abból kijusson)
Habutzkolni: ebitzkelni. Habutzkol, ebitzkel az úſzni tanúló gyermek
(1792 Kisded szótár)
[a hintóban] ülők a’ vizbe húllnak, Szelényi segélyre ugrik ’s az éviczkélő férfiban egykor elűzött szolgáját ismeri meg
(1843 Athenaeum)
mentül jobban eviczkel, küzködik, annál lejebb süpped, hinárok, tóvirág gyökerek összefonják lábait
(1856 Vasárnapi Újság)
Néhány ügyetlen légy mindjárt becseppen s bután evickél a csípős ecetben
(1907 Kosztolányi Dezső)
a lángok elől kétségbeesésében a vízesárokba vetette magát, ott evickélt, amíg ki nem húzták
(1996 Magyar Hírlap)
1b.
〈ember, állat mozgást akadályozó közegben, kül. folyadékban〉 kapálódzva (nagy nehezen) ér, (ki)jut vhova
csónokba akart ugrani, de a’ helyett dunába pottyant; a’ hűs ölelgetés azonban teljességgel nem teszett, ’s partra eviczkélt, hol meleg karok fogadák
(1844 Pesti Hírlap)
[a vízbe esett ember] valahogy a parthoz evickélt
(1921 Pesti Hírlap febr. 25.)
Valamennyi devér tud úszni, szárnyaikkal kapálózva képesek partra evickélni
(1995 Magyarország állatvilága)
[a bálnák] szorosan összetömörülve feküdtek a parti homokon, amikor pedig megpróbálták szétválasztani őket, amennyire erejükből tellett újra egymás mellé evickéltek
(2002 Magyar Hírlap)
2.
〈ember, állat, ritk. jármű rendsz. a járást, az előrejutást nehézzé tevő talajon, ill. az előrehaladást akadályozó körülmények között〉 nagy nehezen, (ügyetlen mozgással,) erőfeszítéseket téve halad
[úgy kell] az elsőlábaimon olly formán evitzkélnem mint ha a’ hátulsólábaim elvólnának törve
(1799 Fábián József ford.Raff)
[a szegények] gyalog evickélnek sárban s vizben
(1844 Nagy Ignác)
Epiczkél a baktató nyúl
(1860 Vadász-műszótár)
[a versenyen] a kerékpárok néha agyig sárba süppedve evickéltek a cél felé
(1925 Nemzeti Sport júl. 5.)
milyen fura látványt nyújtottam az autók áradata között evickélve, magas sarkú cipőmben
(2003 Kiss Marianne ford.Rodham Clinton)
2a.
így igyekszik vmerre, tart vhova vki
ne kivánkozzál felénk, mert kocsid megsülyed; ha gőzösön jösz, szinte nyakig sárosan eviczkélsz a házakig
(1848 Pesti Divatlap)
Csúszott, bukott, de evickélt előre a síkos sziklákon, sárban, kátyúkban
(1920 Tersánszky Józsi Jenő)
Kábelek, villanyhuzalok, téglakupacok, deszkahalmok között evickélünk a kör alakú, csupa üveg falhoz
(1981 Népszava jan. 27.)
Naponta ezrek evickélnek túlterhelt csónakokon a Tanganyika-tó tanzániai partja felé
(1996 Magyar Hírlap)
2b.
〈ember(csoport) rossz, kellemetlen helyzetből〉 nehézségekkel küzdve igyekszik vmerre, vhova, ill. 〈egyik helyzetből a másikba〉 nehézségekkel küszködve eljut
Egyik válságból a másikba evickélni
(1989 Népszabadság szept. 28.)
evickélünk kifelé a gazdasági válságból
(1997 Magyar Hírlap)
akik fogyókúráról fogyókúrára evickélnek
(2000 Magyar Hírlap)
a társadalmi diszkriminációt elszenvedő csoportok egyfajta örvénybe kerülnek, egyre inkább leszakadnak a többségtől, maguktól már csak azért sem tudnak a felszínre evickélni, mert a társadalom tudatosan nyomja őket egyre lejjebb
(2002 Magyar Hírlap)
3.
〈annak kif-ére, hogy vmely, rendsz. kellemetlen helyzetben, környezetben próbál vhogyan élni, létezni vki, ill. vmi megmaradni〉
Az utóbbi években keletkezett, több mint 20 napilapból, már csak kettő eviczkél; s ezeknek sincs irigylendő sorsuk
(1846 Pesti Divatlap)
meddig bírunk még evickélni, kivált, ha az államjavakból nyert segély is elmarad
(1882 Mikszáth Kálmán)
Hirtelenében elfelejtette a bajokat, amikben most evickél
(1931 Kassák Lajos)
Súlyos ellentmondások között evickéltek persze az alkotók
(1996 Magyar Hírlap)
4.
Úszik.
4a.
〈hal(ak sokasága), es. ember〉 ide-oda úszik, úszkál
a’ halaknak pedig talán csak nevét, vagy csermelyeikben eviczkélő fiacskáit ismerik [az egyes vidékek]
(1838 Természet)
leültek a tó partjára, s elnézték, hogy evickél a halak serege a tiszta zöld hullámban
(1886 Jókai Mór)
ebickél: úszik
(1892 Magyar Nyelvőr)
uszkálunk a zöld habokban. Addig-addig evickélünk, míg egy kőnél parthoz érünk
(1941 Áprily Lajos ford.Ibsen)
Halakként úszkálunk a vállalat tengerében, természetesnek véve az adott kultúrát, amelyben már remekül megtanultunk evickélni
(2001 Figyelő)
4b.
〈hajó〉 lassan, nehézkesen haladva úszik (vmerre)
Tsak maga evetzkél az én trödt Gályám
(1800 Csizi István)
összetalálkoztak egy csónakkal, mely nagy ügyetlenül evickélt volna előre, de a benne levő hat vagy hét férfi közől egy sem tudott kormányozni
(1854 Jókai Mór)
vasárnap délután számos ember ladikokon kievezett a Mississippihez és a [Kossuthot szállító hadi]hajó körül eviczkélve hangosan hívták Kossuthot nevén
(1903 Budapesti Szemle)
a két hajó egy darabig együtt evickélt a jégmentes vizek felé
(2002 Magyar Hírlap)
ÖU: beevickél, elevickél, felevickél, leevickél, visszaevickél
Vö. CzF. ebiczkel, epiczkél, eviczkel vagy eviczkél; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások