epidémia fn 6Aepidemia (/ritk)

1. (Orvos) ’vmely (fertőző v. az adott helyen v. közösségben nem szokásos) betegség hirtelen megjelenése és (tömeges) terjedése (vhol) v. vmely betegség ilyen megjelenési formája, ill. vmely járványos betegség’ ❖ [az elhullott marha bőrének] le-huzáſa eránt még azon hibával vannak az Emberek; hogy a’ ragado Betegségek, és a’ közönséges Epidémiákkor a’ veſzedelemre nézve ſemmi külömbözéſt nem teſznek; melly veſzélyt az elsök, az az a’ ragado börök […] helyel, ’s közben igenis okozhattyák (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 125) | A’ nagyobbik lyányom kedden a’ halál révén volt; rothasztó nyavalyában fekszik, mellynek itt most epidemiája van (1811 Kazinczy Ferenc C2562, 55) | A tetania néhol endemia és néhol epidémia alakjában lép fel és az esetek halmozódása bizonyos foglalkozási ágak művelői (főleg czipészek) között mutatkozik és pedig bizonyos évszakokban (télutó, tavasz) (1904 Orvosi Hetilap C8154, 138) | [a parasztság] soraiban a hetvenes évek folyamán széles rendeket vág a kolera és egyéb epidemiák (1942 Farkas Gyula² CD43) | Az epidémia egy megadott területen (pl. közösségben, megyében, országban stb.) hirtelen kirobbanó, tehát rövid [idő] alatt tömeges megbetegedést okozó járvány (pl. egy bölcsődében hirtelen kanyarójárvány). A pándémia több országra vagy földrészre kiterjedő járványt jelöl (1998 Tények könyve CD37).

2. (vál) ’egyre nagyobb körre kiterjedő, fokozatosan tömegessé váló (káros) szokás, gyakorlat, jelenség, ill. vmely szokásnak, gyakorlatnak, jelenségnek egyre nagyobb körben való terjedése, fokozatos tömegessé válása’ ❖ többé az emberiséget az Eretnekségek Epidemiájától nem félthetni (1818 Márton István C2569, 29) | a kolozsvári egyetemi ifjak között epidémia a párbaj (1902 Ady Endre CD0801) | Az anonim levélírás epidémiává fajult a városban (1959 Magyar Nemzet szept. 26. C4798, 5) | válási epidémiának (2002 Népszava dec. 14. C7465, 3).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

epidémia főnév 6A
epidemia 6A (/ritk)
1. (Orvos)
vmely (fertőző v. az adott helyen v. közösségben nem szokásos) betegség hirtelen megjelenése és (tömeges) terjedése (vhol) v. vmely betegség ilyen megjelenési formája, ill. vmely járványos betegség
[az elhullott marha bőrének] le-huzáſa eránt még azon hibával vannak az Emberek; hogy a’ ragado Betegségek, és a’ közönséges Epidémiákkor a’ veſzedelemre nézve ſemmi külömbözéſt nem teſznek; melly veſzélyt az elsök, az az a’ ragado börök […] helyel, ’s közben igenis okozhattyák
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
A’ nagyobbik lyányom kedden a’ halál révén volt; rothasztó nyavalyában fekszik, mellynek itt most epidemiája van
(1811 Kazinczy Ferenc)
A tetania néhol endemia és néhol epidémia alakjában lép fel és az esetek halmozódása bizonyos foglalkozási ágak művelői (főleg czipészek) között mutatkozik és pedig bizonyos évszakokban (télutó, tavasz)
(1904 Orvosi Hetilap)
[a parasztság] soraiban a hetvenes évek folyamán széles rendeket vág a kolera és egyéb epidemiák
(1942 Farkas Gyula²)
Az epidémia egy megadott területen (pl.például közösségben, megyében, országban stb.s a többi) hirtelen kirobbanó, tehát rövid [idő] alatt tömeges megbetegedést okozó járvány (pl.például egy bölcsődében hirtelen kanyarójárvány). A pándémia több országra vagy földrészre kiterjedő járványt jelöl
(1998 Tények könyve)
2. (vál)
egyre nagyobb körre kiterjedő, fokozatosan tömegessé váló (káros) szokás, gyakorlat, jelenség, ill. vmely szokásnak, gyakorlatnak, jelenségnek egyre nagyobb körben való terjedése, fokozatos tömegessé válása
többé az emberiséget az Eretnekségek Epidemiájától nem félthetni
(1818 Márton István)
a kolozsvári egyetemi ifjak között epidémia a párbaj
(1902 Ady Endre)
Az anonim levélírás epidémiává fajult a városban
(1959 Magyar Nemzet szept. 26.)
válási epidémiának
(2002 Népszava dec. 14.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások