epidemiológia fn 6A

1. (Tud) ’járványtan, ill. ált. betegségek előfordulásának (és terjedésének) törvényszerűségeivel, azok területi, társadalmi, biológiai meghatározottságának kérdéseivel foglalkozó, statisztikai módszereket alkalmazó tudományág’ ❖ ez epidemiologianak eddig még meg nem állapított terminológiája, és az egész tudománynak csak bölcsőben való léte (1858 Orvosi Hetilap C8108, 474) | Járványtan (epidemiologia), a járványok okát, formáit, törvényszerűségeit s meggátlásuknak módjait kutató tudomány (1914 RévaiNagyLex. C5706, 804) | A klasszikus értelemben vett járványtannal szemben a modern epidemiológia az akut és krónikus, szomatikus és pszichés fertőző és nem fertőzőbetegségek populációs szintű leírásának, elemzésének, utánkövetésének, kockázati tényezőik feltárásának tudománya (1998 Tények könyve CD37).

1a. ’ez mint egyetemi tantárgy’ ❖ [a marseille-i orvosi tanintézetben Masè] az epidemiológiából és a nemzetközi orvosi rendészetből fog tartani előadást (1884 Orvosi Hetilap C8134, 22) | [Anton Draschét 1874-ben a bécsi egyetemen] az epidemiologia rendkivüli tanárává nevezték ki (1893 PallasLex. CD02) | Valamivel jobb a helyzet az egészségügyi középkáder-képzésben, de rendszeres kórházhigiénét és epidemiológiát ott sem tanítanak (1963 Orvosi Hetilap C8209, 1684).

2. (rendsz. birtokszóként) ’vmely (fertőző) betegség előfordulási, terjedési törvényszerűségeinek, sajátosságainak rendszere’ ❖ A budapesti typhus epidemiologiája (1912 RévaiNagyLex. C5711, 682) | 1937-ben Silber akadémikus vezetésével expedíció szállt ki a szibériai endemiás gócokba, melynek nyomán tisztázták a kórkép etiologiáját, klinikumát és epidemiologiáját (1953 Orvosi Hetilap C8200, 596) | [a kézikönyv] első része a rosszindulatú daganatos megbetegedések valamennyi válfajára érvényes, általános tudnivalókat írja le (mikrobiológiai alapok, kórlefolyás, epidemiológia, megelőzés […] stb.) (1996 Új Könyvek CD29) | [Géher Pál] tudományos munkásságának főbb területei: az egészségügyi intézmények finanszírozása, a gyulladásos mozgásszervi betegségek immunológiai, továbbá a reumatológiai betegségek epidemiológiája és szociális vonatkozásai (2001 Magyar Hírlap CD09).

Sz: epidemológiai.

Vö. IdSz.

epidemiológia főnév 6A
1. (Tud)
járványtan, ill. ált. betegségek előfordulásának (és terjedésének) törvényszerűségeivel, azok területi, társadalmi, biológiai meghatározottságának kérdéseivel foglalkozó, statisztikai módszereket alkalmazó tudományág
ez epidemiologianak eddig még meg nem állapított terminológiája, és az egész tudománynak csak bölcsőben való léte
(1858 Orvosi Hetilap)
Járványtan (epidemiologia), a járványok okát, formáit, törvényszerűségeit s meggátlásuknak módjait kutató tudomány
(1914 RévaiNagyLex.)
A klasszikus értelemben vett járványtannal szemben a modern epidemiológia az akut és krónikus, szomatikus és pszichés fertőző és nem fertőzőbetegségek populációs szintű leírásának, elemzésének, utánkövetésének, kockázati tényezőik feltárásának tudománya
(1998 Tények könyve)
1a.
ez mint egyetemi tantárgy
[a marseille-i orvosi tanintézetben Masè] az epidemiológiából és a nemzetközi orvosi rendészetből fog tartani előadást
(1884 Orvosi Hetilap)
[Anton Draschét 1874-ben a bécsi egyetemen] az epidemiologia rendkivüli tanárává nevezték ki
(1893 PallasLex.)
Valamivel jobb a helyzet az egészségügyi középkáder-képzésben, de rendszeres kórházhigiénét és epidemiológiát ott sem tanítanak
(1963 Orvosi Hetilap)
2. (rendsz. birtokszóként)
vmely (fertőző) betegség előfordulási, terjedési törvényszerűségeinek, sajátosságainak rendszere
A budapesti typhus epidemiologiája
(1912 RévaiNagyLex.)
1937-ben Silber akadémikus vezetésével expedíció szállt ki a szibériai endemiás gócokba, melynek nyomán tisztázták a kórkép etiologiáját, klinikumát és epidemiologiáját
(1953 Orvosi Hetilap)
[a kézikönyv] első része a rosszindulatú daganatos megbetegedések valamennyi válfajára érvényes, általános tudnivalókat írja le (mikrobiológiai alapok, kórlefolyás, epidemiológia, megelőzés […] stb.s a többi)
(1996 Új Könyvek)
[Géher Pál] tudományos munkásságának főbb területei: az egészségügyi intézmények finanszírozása, a gyulladásos mozgásszervi betegségek immunológiai, továbbá a reumatológiai betegségek epidemiológiája és szociális vonatkozásai
(2001 Magyar Hírlap)
Sz: epidemológiai
Vö. IdSz.

Beállítások