epidermisz fn 4B

1. (Anat) ’gerinces és gerinctelen élőlények testfelszínét borító legfelső hámszövetréteg; felhám’ ❖ az epidermis vagy brnek küls ſzínét bé-borító vékony hártya (1793 Mátyus István C3072, 777) | A két szemfog áthatolt az epidermiszen, s a vér kiszökött (1888 Jókai Mór CD18) | A bőr három rétegből áll: a hám (epidermis), irha (corium) és bőralatti kötőszövetből (subcutis) (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [az epidermolisis bullosa] olyan hólyagos kiütésekkel járó betegségcsoport, ahol a bőr felső rétege, az epidermisz elválik a bőr alsó, dermisz nevű rétegétől a két részt összekapcsoló fehérjék hibái miatt (2002 Természet Világa CD50).

2. (Növ) ’hajtásos növények elsődleges bőrszövete’ ❖ hitvány fa-férgeknek mutatkoztunk, kik üggyel bajjal fúrogatjuk az epidermist, de mélyebbre nem hatunk! (1853 Fáy András¹ C1714, 173) | [Haberlandt] a növények zöld epidermiszében apró lencsealaku és átlátszó folyadékkal teli sejteket fedezett fel (1909 Pesti Hírlap nov. 13. C5657, 23) | A szár és levél bőrszövetét epidermisznek, a gyökér bőrszövetét epiblémának nevezzük (1950 Vaszkó Mihály C4945, 60) | A száras növények testfelületéből emelkedik ki a „szemölcsemergencia”, amely soksejtű képződmény. Az epidermisz és az alatta levő szövetek hozzák létre (1997 Természet Világa CD50).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

epidermisz főnév 4B
1. (Anat)
gerinces és gerinctelen élőlények testfelszínét borító legfelső hámszövetréteg; felhám
az epidermis vagy brnek küls ſzínét bé-borító vékony hártya
(1793 Mátyus István)
A két szemfog áthatolt az epidermiszen, s a vér kiszökött
(1888 Jókai Mór)
A bőr három rétegből áll: a hám (epidermis), irha (corium) és bőralatti kötőszövetből (subcutis)
(1929 Az állatok világa ford.)
[az epidermolisis bullosa] olyan hólyagos kiütésekkel járó betegségcsoport, ahol a bőr felső rétege, az epidermisz elválik a bőr alsó, dermisz nevű rétegétől a két részt összekapcsoló fehérjék hibái miatt
(2002 Természet Világa)
2. (Növ)
hajtásos növények elsődleges bőrszövete
hitvány fa-férgeknek mutatkoztunk, kik üggyel bajjal fúrogatjuk az epidermist, de mélyebbre nem hatunk!
(1853 Fáy András¹)
[Haberlandt] a növények zöld epidermiszében apró lencsealaku és átlátszó folyadékkal teli sejteket fedezett fel
(1909 Pesti Hírlap nov. 13.)
A szár és levél bőrszövetét epidermisznek, a gyökér bőrszövetét epiblémának nevezzük
(1950 Vaszkó Mihály)
A száras növények testfelületéből emelkedik ki a „szemölcsemergencia”, amely soksejtű képződmény. Az epidermisz és az alatta levő szövetek hozzák létre
(1997 Természet Világa)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások