epres mn és fn 

I. mn 15B2

1. ’az ún. kerti eperből v. azzal készült, ill. ilyen ízű, ízesítésű 〈étel(alapanyag) v. ital, kül. édesség〉’ ❖ Öntsük bele ebbe a formába az epres vegyüléket, azután tegyük jó forró sütőbe (1892 Zilahy Ágnes C6079, 232) | Epres üdítő (1989 Frank Júlia et al. CD19) | Milky Way epres és csokoládé ízű szelet (2001 Médiafigyelő CD2603) | epres muffin fehér csokival (2008 Stahl Judit 3284002, 72).

2. ’epret tartalmazó 〈(szállító)eszköz〉’ ❖ a’ bokrok alatt rózsás-epres kosara mellett ülve (1828 Hasznos Mulatságok C8328, 304) | Az egyik [csősz] a czimerfa derekához vágja annak a szegény vén anyókának a telt epresfazekát (1895 Tanos Pál C4089, 34).

3. ’eperrel, vagyis ún. kerti eperrel v. ún. erdei szamócával benőtt 〈hely, terület〉, ill. eperfákból álló 〈ültetvény, liget〉’ ❖ Katzagjátok meleg házban a’ teleket, Mellyek, ha felülnek jeges fellegekre, Fejér fátyolt vonnak epres hegyetekre (1779 Ányos Pál C0622, 153) | Majd nem is kell említenem, hogy az epres revierekben a’ cserje eperfák között a’ le nem kaszált mindég fenálló és virágzó növények a’ méhtenyésztést leginkább ápolgatják (1836 Hasznos Mulatságok C8344, 92) | Tanácsunk vállalkozása kezdetén őt [ti. Benk Istvánt] elősegitendő a „lövölde” végén négy holdnyi térrel látá el, epres telepitvényül használandóval, mellyért jogczimül egy császári aranyat fizet (1847 Hetilap CD61) | Rejtsék a fiút a földbe, Epres domboldalba ölve (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521011, 350).

II. fn 4B

’kertieper-ültetvény, ill. epreskert v. eperfaliget’ ❖ Rontó fejſzét küldök bükkes erdeimre, Tölgy helyett ültetek epreſt hegyeimre (1777 Barcsay Ábrahám C1104, 66) | külső kertek 23 9/1200 hold, u. m. gyümölcsös, külön szilvás, epres, a kisebb és nagyobb faiskola (1855 Benkő Dániel 8045001, 324) | A Szabolcs megyei tisztiorvosi szolgálat munkatársai nem találtak szalmonellabaktériumot abban a Nagykálló melletti epresben, ahonnan a múlt heti tömeges ételmérgezést okozó gyümölcsöt szállították (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. epėrjes¹, eprės; ÉrtSz.; TESz. eper; ÉKsz.; SzT. eperjes, ~; ÚMTsz. epres¹

epres melléknév és főnév
I. melléknév 15B2
1.
az ún. kerti eperből v. azzal készült, ill. ilyen ízű, ízesítésű 〈étel(alapanyag) v. ital, kül. édesség〉
Öntsük bele ebbe a formába az epres vegyüléket, azután tegyük jó forró sütőbe
(1892 Zilahy Ágnes)
Epres üdítő
(1989 Frank Júlia et al.)
Milky Way epres és csokoládé ízű szelet
(2001 Médiafigyelő)
epres muffin fehér csokival
(2008 Stahl Judit)
2.
epret tartalmazó (szállító)eszköz〉
a’ bokrok alatt rózsás-epres kosara mellett ülve
(1828 Hasznos Mulatságok)
Az egyik [csősz] a czimerfa derekához vágja annak a szegény vén anyókának a telt epresfazekát
(1895 Tanos Pál)
3.
eperrel, vagyis ún. kerti eperrel v. ún. erdei szamócával benőtt 〈hely, terület〉, ill. eperfákból álló 〈ültetvény, liget〉
Katzagjátok meleg házban a’ teleket, Mellyek, ha felülnek jeges fellegekre, Fejér fátyolt vonnak epres hegyetekre
(1779 Ányos Pál)
Majd nem is kell említenem, hogy az epres revierekben a’ cserje eperfák között a’ le nem kaszált mindég fenálló és virágzó növények a’ méhtenyésztést leginkább ápolgatják
(1836 Hasznos Mulatságok)
Tanácsunk vállalkozása kezdetén őt [ti. Benk Istvánt] elősegitendő a „lövölde” végén négy holdnyi térrel látá el, epres telepitvényül használandóval, mellyért jogczimül egy császári aranyat fizet
(1847 Hetilap)
Rejtsék a fiút a földbe, Epres domboldalba ölve
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
II. főnév 4B
kertieper-ültetvény, ill. epreskert v. eperfaliget
Rontó fejſzét küldök bükkes erdeimre, Tölgy helyett ültetek epreſt hegyeimre
(1777 Barcsay Ábrahám)
külső kertek 23 9/1200 hold, u. m.úgymint gyümölcsös, külön szilvás, epres, a kisebb és nagyobb faiskola
(1855 Benkő Dániel)
A Szabolcs megyei tisztiorvosi szolgálat munkatársai nem találtak szalmonellabaktériumot abban a Nagykálló melletti epresben, ahonnan a múlt heti tömeges ételmérgezést okozó gyümölcsöt szállították
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. epėrjes¹, eprės; ÉrtSz.; TESz. eper; ÉKsz.; SzT. eperjes, ~; ÚMTsz. epres¹

Beállítások