ércesedés fn 4B (Föld)

’az a folyamat, amelynek során vmely természeti képződményben fémtartalmú ásványok, kőzetek jönnek létre’ ❖ A normal dioritok csak ép ugy elváltozhatnak zöldkő módosulatuakká mint a trachitok s ekkor az ércesedés is éppen ugy jellemzi, mint a trachitzöldköveket (1893 PallasLex. CD02) | [Szabó József Selmecz környékének geológiai leírása című műve] fejlődéstörténetileg tartalmazza mindenre kiterjedő szakmai felfogását a kőzetképződésről, az ércesedésről (1970 Vadász Elemér CD30) | [a Nagybörzsönyben található biotitos vas-magnézium-alumínium-alapú andezit kőzettömeg] jelentős szerepet játszott a környék középkor óta ismert ércesedésében (2004 Természet Világa CD50).

a. ’ennek során létrejött, kibányászásra alkalmas, nagyobb kiterjedésű, fémtartalmú kőzetréteg’ ❖ Gyöngyösoroszi környékének érclelőhelyeinél, ha kisebb is, érdekesebb a nagybörzsönyi (szintén hidrotermális) ércesedés (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Székesfehérvár–Pázmánd vonalán főleg hidrotermális jellegű ércesedést találtak; a kőzetek repedésein feltörő meleg vízből rakódtak le az értékes ásványi anyagok (fluorit, barit, kvarc) és ércek (galenit, szfalerit, pirit) (1995 Természet Világa CD50) | [Recsken 1961-ben] 500–1200 méter mélységben találtak rezet, cinket, aranyat, ezüstöt, molibdént, ólmot és más ritkafémeket tartalmazó ércesedést (1997 Figyelő CD2601).

Sz: ércesedési.

ércesedés főnév 4B (Föld)
az a folyamat, amelynek során vmely természeti képződményben fémtartalmú ásványok, kőzetek jönnek létre
A normal dioritok csak ép ugy elváltozhatnak zöldkő módosulatuakká mint a trachitok s ekkor az ércesedés is éppen ugy jellemzi, mint a trachitzöldköveket
(1893 PallasLex.)
[Szabó József Selmecz környékének geológiai leírása című műve] fejlődéstörténetileg tartalmazza mindenre kiterjedő szakmai felfogását a kőzetképződésről, az ércesedésről
(1970 Vadász Elemér)
[a Nagybörzsönyben található biotitos vas-magnézium-alumínium-alapú andezit kőzettömeg] jelentős szerepet játszott a környék középkor óta ismert ércesedésében
(2004 Természet Világa)
a.
ennek során létrejött, kibányászásra alkalmas, nagyobb kiterjedésű, fémtartalmú kőzetréteg
Gyöngyösoroszi környékének érclelőhelyeinél, ha kisebb is, érdekesebb a nagybörzsönyi (szintén hidrotermális) ércesedés
(1993 A magyarság kézikönyve)
Székesfehérvár–Pázmánd vonalán főleg hidrotermális jellegű ércesedést találtak; a kőzetek repedésein feltörő meleg vízből rakódtak le az értékes ásványi anyagok (fluorit, barit, kvarc) és ércek (galenit, szfalerit, pirit)
(1995 Természet Világa)
[Recsken 1961-ben] 500–1200 méter mélységben találtak rezet, cinket, aranyat, ezüstöt, molibdént, ólmot és más ritkafémeket tartalmazó ércesedést
(1997 Figyelő)
Sz: ércesedési

Beállítások