érdekkör fn 4C8 (sajtó is)

1. (rendsz. birtokszóként) ’azon személyek, társaságok, vállalatok, es. területek összessége, amelyekre vmely egyén, közösség, vállalat, állam stb. érdekeltsége kiterjed’ ❖ Moldva és Havas-Alföld, sőt még Szerbia is lassankint Oroszországtól kezdtek függeni, a melynek elért állásukat köszönték, és hogy a hitrokon czár hatása uralkodott azon országokban, a melyek fekvésöknél fogva tulajdonképen Ausztriának az érdekkörébe tartoztak (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Csokonai] a maga korában nem tartozott a hivatalosok közé. Irodalmi udvara, szalonja nem volt, hiszen gyakran ágya sem akadt, ahová fejét nyugalomra hajtsa. Tudományos társulások, újságok és szemlék nem vonták be érdekköreikbe (1904 Juhász Gyula¹ 9284802, 20) | Magyarországon minden számottevő termelési ág és vállalat a Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozik (1939 Mollay Károly CD52) | Litvánia megfelelő területi kompenzáció fejében szovjet érdekkörbe került (1989 Tények könyve CD37) | A Ferencváros tulajdonosa, Kevin McCabe érdekkörébe tartozó Sheffield United menedzsere, Gary Speed engedélyt kapott a klubtól, hogy a walesi szövetséggel a szövetségi kapitányi posztról tárgyaljon (2010 Nemzeti Sport okt. 14. C8079, 7).

2. ’〈vmely területen belül:〉 azonos v. hasonló érdekű személyek, csoportok, szervezetek összessége’ ❖ hogy hol vannak a nép- és a kormányhatalom terjeszkedésének véghatárai, hol azon szükséges és soha szem elől nem téveszthető korlátok, melyeket egyfelől a központi hatalomnak rend- és tekintélybiztositási, másfelől az egyéni a testületi, meg a municipális érdekköröknek szabadsági törekvéseikben átlépniök soha nem szabad (1867 Kautz Gyula C7540, 399) | Erdeink e különös, tréfás, szép madarának gazdasági jelentősége sok vita tárgyát képezte, melyben erdészek erdészekkel, vadászok erdőbirtokosokkal s egyéb érdekkörök tarkán váltakozva állottak egymással szemben (1899 Chernel István CD34) | a törvényhatósági bizottság csak abban az esetben lehet hü kifejezője az ott uralkodó közhangulatnak és csak akkor fejthet ki az összes érdekkörök jogos törekvéseivel összhangban álló müködést, ha az önkormányzati testületben a különböző társadalmi rétegek, hivatások, foglalkozások egészséges arányban vannak képviselve, mert – ami igaz is – a különböző társadalmi erők csak igy maradhatnak egyensulyban (1929 Ungár Margit 2122001, 34) | A világon sokféle megoldás alakult ki a közbeszerzési szervezet működtetésére. Van, ahol ez a belügyminisztérium, van, ahol a versenyhivatal feladata. Az IM szakértői úgy gondolják, hogy a tanács független és mindhárom érdekkört – az ajánlattevőt, az ajánlatkérőt és a közt – képviselő szervezet lehet (1995 Figyelő CD2601).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

érdekkör főnév 4C8 (sajtó is)
1. (rendsz. birtokszóként)
azon személyek, társaságok, vállalatok, es. területek összessége, amelyekre vmely egyén, közösség, vállalat, állam stb. érdekeltsége kiterjed
Moldva és Havas-Alföld, sőt még Szerbia is lassankint Oroszországtól kezdtek függeni, a melynek elért állásukat köszönték, és hogy a hitrokon czár hatása uralkodott azon országokban, a melyek fekvésöknél fogva tulajdonképen Ausztriának az érdekkörébe tartoztak
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Csokonai] a maga korában nem tartozott a hivatalosok közé. Irodalmi udvara, szalonja nem volt, hiszen gyakran ágya sem akadt, ahová fejét nyugalomra hajtsa. Tudományos társulások, újságok és szemlék nem vonták be érdekköreikbe
(1904 Juhász Gyula¹)
Magyarországon minden számottevő termelési ág és vállalat a Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozik
(1939 Mollay Károly)
Litvánia megfelelő területi kompenzáció fejében szovjet érdekkörbe került
(1989 Tények könyve)
A Ferencváros tulajdonosa, Kevin McCabe érdekkörébe tartozó Sheffield United menedzsere, Gary Speed engedélyt kapott a klubtól, hogy a walesi szövetséggel a szövetségi kapitányi posztról tárgyaljon
(2010 Nemzeti Sport okt. 14.)
2.
〈vmely területen belül:〉 azonos v. hasonló érdekű személyek, csoportok, szervezetek összessége
hogy hol vannak a nép- és a kormányhatalom terjeszkedésének véghatárai, hol azon szükséges és soha szem elől nem téveszthető korlátok, melyeket egyfelől a központi hatalomnak rend- és tekintélybiztositási, másfelől az egyéni a testületi, meg a municipális érdekköröknek szabadsági törekvéseikben átlépniök soha nem szabad
(1867 Kautz Gyula)
Erdeink e különös, tréfás, szép madarának gazdasági jelentősége sok vita tárgyát képezte, melyben erdészek erdészekkel, vadászok erdőbirtokosokkal s egyéb érdekkörök tarkán váltakozva állottak egymással szemben
(1899 Chernel István)
a törvényhatósági bizottság csak abban az esetben lehet hü kifejezője az ott uralkodó közhangulatnak és csak akkor fejthet ki az összes érdekkörök jogos törekvéseivel összhangban álló müködést, ha az önkormányzati testületben a különböző társadalmi rétegek, hivatások, foglalkozások egészséges arányban vannak képviselve, mert – ami igaz is – a különböző társadalmi erők csak igy maradhatnak egyensulyban
(1929 Ungár Margit)
A világon sokféle megoldás alakult ki a közbeszerzési szervezet működtetésére. Van, ahol ez a belügyminisztérium, van, ahol a versenyhivatal feladata. Az IMIgazságügyi Minisztérium szakértői úgy gondolják, hogy a tanács független és mindhárom érdekkört – az ajánlattevőt, az ajánlatkérőt és a közt – képviselő szervezet lehet
(1995 Figyelő)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások