érdemetlen (I. 14B II. 0 III. 4B1) l. érdemtelen

érdemtelen mn, hsz és fn  érdemetlen (kissé rég)

I. mn 14B

1. ’olyan 〈személy〉, akinek nincsenek érdemei’ ❖ [a hasznos ember] hellyében az álnok forralás töbnyire érdemetlen embert rendeltet (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 124) | Ismerek egy szinésznőt – nem egészen érdemtelent (1838 Vörösmarty Mihály C4539, 189) | Bűnös vagyok s színed [ti. az Istené] előtt érdemetlen (1899 Jánosi Gusztáv ford.–Tasso 8206010, 94) | [a trónon Szent Istvánt követő Péter] magát idegen, érdemetlen kegyencekkel vette körül (1929 Bánlaky József CD16) | érdemtelen, tiszteletre méltatlan [családfők] (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan 〈személy〉, aki nem érdemel meg vmit v. vkit, nem méltó vmire v. vkire’ ❖ érdemetlennek tartja magát az Arlindóhoz, a’ kit […] intene, hogy haſznosb, és neméhez haſonlóbb házaſságot keresne magának (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 401) | Kezem által halni vagy te érdemetlen (1844 Petőfi Sándor C3500, 32) | Be megvert engem az én jó Istenem, holott érdemtelen voltam rá (1919 Oláh Gábor 9487061, 57) | magáévá kell tenni a nőt, mert különben más valakié lesz, aki érdemetlen rá (1931 Schöpflin Aladár CD10) | érdemtelenül szenved (2007 Balázs Zoltán² 3011003, 108) | [Berger a Millennium főszerkesztőségére] szinte érdemtelennek tartotta magát (2009 Torma Péter ford.–Larsson 3321001, 174).

2. ’olyan 〈tevékenység, dolog〉, amelynek nincs értéke, hasznossága, előnyös tulajdonsága’ ❖ Tegnap elragadtak érzéseim […] s egy sonett születék: nem éppen érdemetlen (1813 Szemere Pál C3950, 308) | A zöld-paszulyt fel lehet hasogatni késsel hosszára is; de ezzel annyi baj van és olyan érdemetlen dolog, hogy azt nem ajánlom (1892 Zilahy Ágnes C6079, 89) | Ho-Pi nem tudta kitalálni, miért fáradozott tulajdonosa azzal, hogy […] ezt az érdemtelen valamit [ti. a csontocskát] odaakassza a szép nyakláncra (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 49) | a parlamentben eltöltött hat órája érdemtelen volt (2002 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’olyan 〈dolog〉, amely nem érdemli meg, nem méltó arra, hogy vmiben részesüljön, vmit megkapjon, vmi történjék vele’ ❖ [a csapat] olly dolgot tselekedett […], mellyet fel-jegyezni Homerus ſem tartott vólna érdemetlennek pennájára (1789 Magyar Merkurius C0341, 611) | [Buenos Aires] délamerikai Páris nevére nem épen érdemetlen (1854 Vasárnapi Újság CD56) | a magyar irodalom elfelejtett s érdemtelenül elhantolt értékeihez (1911 Lengyel Menyhért CD10) | Elemzésre érdemtelen műről Margócsy egyáltalán nem ír [könyvében] (1996 Magyar Hírlap CD09) | érdemtelenül elhanyagolt kisvasúthálózat (2003 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’olyan 〈helyzet, állapot, megnyilvánulás stb.〉, amelyet vki nem érdemel meg, nem méltó rá’ ❖ Méltó, hogy illy boldogtalan és érdemetlen állapotjából tet ki-mentſem? (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 117) | Rosszabb a szégyenpironságnál az érdemtelen dicséret (1882 Jókai Mór CD18) | áldozati bárány, aki érdemetlen sorsra jutott (1912 Móricz Zsigmond CD10) | Micsoda megtiszteltetés! Micsoda érdemtelen kegy, hogy ismerem az orosz ábécét! (2002 Goretity József ford.–Dovlatov 3120002, 380).

II. hsz 0 (kissé rég)

’meg nem érdemelten, méltatlanul’ ❖ annak haſztalan követsége után, érdemetlen ugyan; de leg-hívebb emberére bízta fel-jövetelednek reá-beſzéllését [a fejedelem] (1786 Dugonics András 7087012, 100) | Szeretném tudni, hogy bukott fajom? Nemes küzdésben, nagyszerűen-é, Nyomorun-é […], Nagyság nélkűl és könnyre érdemetlen[?] (1863 Madách Imre C2953, 230) | egyetlen zsidó fiú lévén az osztályban, azt úgy pártolta ott mindenki, […] mint valami szegény beteget, ki érdemtelen szenved (1926 Babits Mihály C0698, 292).

III. fn 4B1 (túlzó is)

’érdemeket nem szerzett v. vmit meg nem érdemlő személy, ill. haszontalan, értéktelen állat’ ❖ ne szemtelenitsd ezen jóságodat, az mellyet egy érdemetlenre akarsz vesztegetni (1777 Bornemisza János ford. C1151, 34) | [Isten a gazdagságot] érdemetleneknek, […] tehát büntetéskép is osztja (1858 Mátyás Flórián 8301003, 42) | [a versenyen a ló] beigazolta, hogy a multkor istállója nem érdemetlenre pazarolta bizalmát (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 18) | érdemtelen nem kaphatja meg [a Nobel-díjat] (2002 Természet Világa CD50).

Sz: érdemtelenség.

Vö. CzF. érdėmetlen, érdėmetlenül, érdėmtelen, érdėmtelenül; ÉrtSz. érdemetlen, ~; TESz. érdem; ÉKsz.; SzT. érdemetlen