érdemleges mn és fn 

I. mn 15B

1. ’vminek a lényegét jelentő, ill. azt érintő, érdemi, lényegi 〈dolog〉’ ❖ figyelmezvén a békési körlevél érdemleges tárgyára (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | itt veszi kezdetét az érdemleges vitatkozás (1876 Fraknói Vilmos CD40) | Azt hittem, hogy érdemlegesebb mondanivalód van a szóban forgó kincsről (1931 Krúdy Gyula CD54) | [melyek a demokráciák azon] vonásai, amelyek közösek, és amelyek érdemlegesen megkülönböztetik őket olyan országoktól, amelyeket a közmegegyezés nem tart demokráciának? (2007 Kornai János 3194002, 310).

2. ’figyelmet érdemlő, említésre méltó, ill. jelentős, lényeges 〈dolog〉’ ❖ mintha a természet azért helyezte volna oda e szép hegyfokot, az ember azért épitett volna rája várost és várat, hogy az a gyönyörűen szép Barczának [= Barcaságnak] legyen érdemleges előcsarnoka (1873 Orbán Balázs CD22) | [Pákh Albert tárcái] hírlapirodalmunk első, érdemleges termékei (1910 Kuncz Aladár CD10) | a lakosság megtakarító-képessége érdemlegesen növekszik (1995 Figyelő CD2601) | egy látszat könyvelési trükkel [...] nem lehet érdemleges eredményt elérni (2005 Országgyűlési Napló CD62).

II. fn 4B3

’ilyen dolog’ ❖ [mindez] semmi érdemlegeset sem mond az ő [ti. Stefan George] igaz mivoltáról (1908 Lukács György² CD10) | [ha] meg találok halni, akkor marad-e valami érdemleges utánam? (1932 Tamási Áron 9701004, 138) | [Joyce célja az Ulyssesszel] egy ember egy napjába összesűríteni mindazt az érdemlegest és jelentéktelent, ami az életben történhet (1941 Schöpflin Gyula CD10) | [az államosítók] egy mesterhegedűn kívül nem találtak semmi érdemlegeset (2001 Bartis Attila 3020001, 32).

Vö. CzF. érdėmi; ÉrtSz.; TESz. érdem; ÉKsz.

érdemleges melléknév és főnév
I. melléknév 15B
1.
vminek a lényegét jelentő, ill. azt érintő, érdemi, lényegi 〈dolog〉
figyelmezvén a békési körlevél érdemleges tárgyára
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
itt veszi kezdetét az érdemleges vitatkozás
(1876 Fraknói Vilmos)
Azt hittem, hogy érdemlegesebb mondanivalód van a szóban forgó kincsről
(1931 Krúdy Gyula)
[melyek a demokráciák azon] vonásai, amelyek közösek, és amelyek érdemlegesen megkülönböztetik őket olyan országoktól, amelyeket a közmegegyezés nem tart demokráciának?
(2007 Kornai János)
2.
figyelmet érdemlő, említésre méltó, ill. jelentős, lényeges 〈dolog〉
mintha a természet azért helyezte volna oda e szép hegyfokot, az ember azért épitett volna rája várost és várat, hogy az a gyönyörűen szép Barczának [= Barcaságnak] legyen érdemleges előcsarnoka
(1873 Orbán Balázs)
[Pákh Albert tárcái] hírlapirodalmunk első, érdemleges termékei
(1910 Kuncz Aladár)
a lakosság megtakarító-képessége érdemlegesen növekszik
(1995 Figyelő)
egy látszat könyvelési trükkel [...] nem lehet érdemleges eredményt elérni
(2005 Országgyűlési Napló)
II. főnév 4B3
ilyen dolog
[mindez] semmi érdemlegeset sem mond az ő [ti. Stefan George] igaz mivoltáról
(1908 Lukács György²)
[ha] meg találok halni, akkor marad-e valami érdemleges utánam?
(1932 Tamási Áron)
[Joyce célja az Ulyssesszel] egy ember egy napjába összesűríteni mindazt az érdemlegest és jelentéktelent, ami az életben történhet
(1941 Schöpflin Gyula)
[az államosítók] egy mesterhegedűn kívül nem találtak semmi érdemlegeset
(2001 Bartis Attila)
Vö. CzF. érdėmi; ÉrtSz.; TESz. érdem; ÉKsz.

Beállítások