erdészeti mn 18B 

1. ’erdőművelésben, erdőgazdálkodásban v. vmely erdészetben végzett, ill. az erdészettel mint szakterülettel összefüggő 〈tevékenység〉’ ❖ [Az Országos Erdészeti Egyesület] munkájának is köszönhető, hogy ma az ország 15,5%-a erdő, és hogy az erdészeti munka a modern technika alapján ipari munkává fejlődik (1966 Hiller István² CD52) | Az erdő egészségi állapotának folyamatos vizsgálatánál nélkülözhetetlen az erdészeti kutatás bázisára épülő erdővédelmi hálózat működtetése (1996 Országgyűlési Napló CD62) | A helytelen erdészeti tevékenység miatt gyakoriak a rontott elegyarányú erdőfoltok, tájidegen fajokkal betelepített kisebb erdőtagok (2000 Természet Világa CD50) | A rezervátumkutatás a védőzónákban lehetőséget teremt az erdészeti kísérletekre, többek között a kíméletes művelési módszerek kipróbálására (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen tevékenységet végző, ilyen szakterületen működő 〈személy, csoport v. intézmény〉’ ❖ Az álladalmi javakban az egész országra nézve külön erdészeti osztály fogván alakíttatni (1848 Kossuth Lajos CD32) | [Burgsdorf 1792-ben] Kurmark Brandenburg másod-főerdőmestere lett. Korában általánosan Németország legjelesebb erdészeti szakemberéül ismerték el (1893 PallasLex. CD02) | Erdészeti személyzet (1919 Móricz Zsigmond 9462013, 8) | az osztrák mezőgazdasági és erdészeti egyesület (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 104) | [Muszorgszkij 1863-ban] szerény állami hivatalt vállal Szentpétervárott (előbb az országos mérnöki, majd erdészeti hivatal, végül a belügyminisztérium tisztviselője) s ettől kezdve végre aktivabb részt vehet az orosz főváros zenei életében is (1931 ZeneiLex. CD49) | a helybeli erdészeti tisztikar (1943 Csekonics Endre 1026001, 11) | Ismerünk eseteket (a 60-as évek elejétől), amikor – az egyébként helytelenül időzített – fakitermelési munkákat júniusban azért kellett leállítani, mert az erdészeti munkások tömegesen kerültek táppénzre búcsújáró hernyó okozta bőrgyulladás következtében (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. ’olyan 〈hely, épület〉, amely vmely erdészethez tartozik, ill. ahol erdőműveléssel, erdőgazdálkodással v. erdészettel mint szakterülettel összefüggő tevékenység folyik’ ❖ Herczeg Sulkowski kisindiai és magyarádi uradalmaihoz tartozó pagonyokban a tölgy és bükkmakkoltatás vasárnap f. évi szeptember hó 9-én a pankotai erdészeti irodában a többet igérőnek bérbe fog adatni (1866 Alföld 8602001, 2) | egy erdészeti telep jól fűthető barakkjaiban (1992 Huszár János 2012004, 139) | Huszárokelőpusztán [az uradalomé volt] két erdészeti épület, erdészlak, erdőőri lakás, a pagonyerdész lakása (2000 Veress D. Csaba CD36).

1c. ’erdőművelésben, erdőgazdálkodásban v. azzal összefüggő tevékenységben haszn. 〈dolog, kül. gép, berendezés〉’ ❖ Erdészeti köbözési táblák a méter-rendszer alapján erdészek, mérnökök, építők, fakereskedők használatára (1876 Magyar Könyvszemle CD40) | erdészeti szállítóberendezések (1943 Csekonics Endre 1026001, 12) | [az erdészek és vadászok zsebkönyvét a szerkesztő kibővítette] az erdészeti gépek adataival (1960 Népszabadság dec. 16. C4812, [10]) | [eladó] fűkasza, erdészeti kérgezőgép, rönkvonszoló kanál (2000 Népszabadság jan. 14. C5833, 18).

2. ’erdőművelésre, erdőgazdálkodásra vonatk., az erdészethez mint szakterülethez tartozó 〈ismeret, tudás〉 v. azzal foglalkozó 〈tudomány〉, ill. ilyen ismereteket oktató 〈intézmény, képzés〉’ ❖ Selmeczen az erdészeti tudomány megürült oktatószékére és bányászati tanácsnokságra [a király] Feistmantel Rudolfot az alsó-ausztriai erdőszhivatal ideigleni ingenieurjét méltóztatott kinevezni (1835 Jelenkor C8301, [355]) | Az erdészeti tanfolyam három évre terjed (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Balás Árpád] erdészeti szaktudományok szerzése végett még a selmeczbányai erdészeti akadémiába járt (1891 Magyar írók élete CD27) | erdészeti szaktudás (1943 Csekonics Endre 1026001, 31) | a „Soproni Talajbiológiai Iskola” megalapítója, az erdészeti tudományok (növénytan – növényökológia és növényélettan) kiváló művelője (1983 Kecskés Mihály CD30) | dr. Heinrich David Wilkens az erdészeti ismeretekbe vezette be tanulóit (1999 Természet Világa CD50) | [Kakas Ödön magyar királyi erdőfőtanácsos] középiskoláit Pápán, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte (2002 Márkusné Vörös Hajnalka CD36).

2a. ’erdőműveléssel, erdőgazdálkodással v. erdészettel mint szakterülettel kapcs., azzal összefüggő 〈téma〉 v. azt tárgyaló 〈mű, előadás〉, ill. ilyen tematikájú műveket író 〈szerző〉’ ❖ [Hubényi József megajándékozta a gazdasági egyesület könyvtárát] több kötetben megjelent erdészeti jeles munkáival (1841 Pesti Hírlap CD61) | Burgsdorf Frigyes Ágost Lajos, német erdészeti szakiró (1893 PallasLex. CD02) | [Georg Ludwig Hartig] erdészeti előadásokat is tartott a berlini egyetemen (1913 RévaiNagyLex. C5705, 554) | A legrégebbi magyar vonatkozású, erdészeti tárgyú kézirat [a levéltárban] az 1801-ben kelt tanúvallomás (1997 Németh Ildikó CD52).

3. ’erdőműveléssel, erdőgazdálkodással mint tevékenységgel v. gazdasági ágazattal kapcs., azzal összefüggő’ ❖ Minthogy e’ tárgyban, melly annyi fontosságú a’ közjóra nézve, értjük az úrbéri faészást [= faizást, vagyis erdőlést] józan erdészeti szempontok szerint, világítás hijányában voltunk, úgy hisszük, e’ munkácska hazánk erdészei előtt mint maga nemében első, köz kedvességet nyerend (1835 Jelenkor C8301, 372) | Az erdőápolásról való gondoskodás nehány fontos erdészeti kérdés fejtegetésére adott okot (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Az égerfa erdészeti jelentősége abban áll, hogy még oly nedves, mocsáros, lápos helyen is megnő és erdőt alkot, hol csak kevés számu és nálánál kisebb értékű fa nem élhet meg (1912 RévaiNagyLex. C5702, 157) | [Sopronban a 20. század derekáig] az erdészeti ügyekkel külön erdészeti bizottmány foglalkozott (1975 Csapody István CD52) | Az első erdészeti vonatkozású térképet Sárközi András készítette 1788-ban (2001 Frank Norbert CD52).

Vö. CzF. ~, erdészetileg; ÉKsz.