erdőgazdaság fn 3A8

1. ’erdő művelése és hasznosítása mint gazdasági ágazat’ ❖ Az Erdő-gazdaságnak megállapitott, és soha ki sem forgatható okfője az: hogy […] adja ki abból azon hasznot: melly a’ környűlményekhez képest a’ legkitelhetőbb (1832 Janik Ferenc C7229, 44) | [a halászat Norvégiában] az erdőgazdaság után fő termelési ága a nemzetnek (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 133) | az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője erdőgazdaságunk helyzetét és fejlesztési célkitűzéseit ismertette (1959 Keresztesi Béla C0364, 546) | A Nemzeti Agrárprogram hármas szerepet szán az erdőgazdaságnak: az ágazat jövedelemtermelésének növelése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a foglalkoztatási és a környezetvédelmi szempontok is (1998 Figyelő CD2601).

2. (tulajdonnév részeként is) ’ebben a gazdasági ágazatban működő intézmény (területi egysége)’ ❖ Hiánya a’ rendes utasitásoknak. Többnyire minden erdőgazdaság kénytelen ezt érezni. Számtalan földesur létezik még nálunk, kiknél sem tisztnek, sem erdösznek, sem vadásznak nincs semmi utasitása (1842 Társalkodó C7979, 222) | a nemzetiségi vidékeken levő nagy erdőgazdaságok képezhetik-e a nagybirtok uj képződésének anyagát (1900 Magyar Nemzet ápr. 15. C5255, 2) | mezőgazdasági művelés alá kerülő királyi erdőgazdaságok (1930 Hóman Bálint CD42) | a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságban évente 1–5 ezer bruttóköbméter fenyőt termeltek ki (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. ’erdőgazdálkodás mint gazdasági tevékenység’ ❖ a mi az erdőből még megmaradt, jelenleg mint alj-erdő használtatik rövid időközönkénti vágással, mert az erdőgazdaságnak csak ily módjánál érhető el a legnagyobb jövedelem (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Kerestetik azonnali belépésre egy erdőgazdaságban s ezzel összefüggő könyvelésben és levelezésben jártas (keresztény) fiatal ember (1900 Pesti Hírlap dec. 23. C5648, 29) | Azon a vidéken, ahol modern földmívelést és erdőgazdaságot folytatnak, ott a szarvast nem tűrik (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A község földesura, meghatározó földbirtokosa a pécsi püspökség, amely csaknem kizárólag erdőgazdasággal foglalkozott (2000 Füzes Miklós CD36).

J: erdészet, erdőgazdálkodás.

Sz: erdőgazdasági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

erdőgazdaság főnév 3A8
1.
erdő művelése és hasznosítása mint gazdasági ágazat
Az Erdő-gazdaságnak megállapitott, és soha ki sem forgatható okfője az: hogy […] adja ki abból azon hasznot: melly a’ környűlményekhez képest a’ legkitelhetőbb
(1832 Janik Ferenc)
[a halászat Norvégiában] az erdőgazdaság után fő termelési ága a nemzetnek
(1927 TolnaiÚjLex.)
az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője erdőgazdaságunk helyzetét és fejlesztési célkitűzéseit ismertette
(1959 Keresztesi Béla)
A Nemzeti Agrárprogram hármas szerepet szán az erdőgazdaságnak: az ágazat jövedelemtermelésének növelése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a foglalkoztatási és a környezetvédelmi szempontok is
(1998 Figyelő)
2. (tulajdonnév részeként is)
ebben a gazdasági ágazatban működő intézmény (területi egysége)
Hiánya a’ rendes utasitásoknak. Többnyire minden erdőgazdaság kénytelen ezt érezni. Számtalan földesur létezik még nálunk, kiknél sem tisztnek, sem erdösznek, sem vadásznak nincs semmi utasitása
(1842 Társalkodó)
a nemzetiségi vidékeken levő nagy erdőgazdaságok képezhetik-e a nagybirtok uj képződésének anyagát
(1900 Magyar Nemzet ápr. 15.)
mezőgazdasági művelés alá kerülő királyi erdőgazdaságok
(1930 Hóman Bálint)
a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságban évente 1–5 ezer bruttóköbméter fenyőt termeltek ki
(1997 Magyar Hírlap)
3.
erdőgazdálkodás mint gazdasági tevékenység
a mi az erdőből még megmaradt, jelenleg mint alj-erdő használtatik rövid időközönkénti vágással, mert az erdőgazdaságnak csak ily módjánál érhető el a legnagyobb jövedelem
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Kerestetik azonnali belépésre egy erdőgazdaságban s ezzel összefüggő könyvelésben és levelezésben jártas (keresztény) fiatal ember
(1900 Pesti Hírlap dec. 23.)
Azon a vidéken, ahol modern földmívelést és erdőgazdaságot folytatnak, ott a szarvast nem tűrik
(1929 Az állatok világa ford.)
A község földesura, meghatározó földbirtokosa a pécsi püspökség, amely csaknem kizárólag erdőgazdasággal foglalkozott
(2000 Füzes Miklós)
Sz: erdőgazdasági
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások