erdőlés fn 4B (kissé rég, nyj)
1. ’az erdől igével kifejezett cselekvés’ ❖ a jó erős lakosokból egyfelöl a katonaságra kimasírozás miatt kifogytunk, mind penig a marhadögi miatt a jármas marháinkból. Melyre való nezve a messzüre való erdőlésre éppen alkalmatlanokká löttek a lakosok (1789 A rendtartó székely falu 7154006, 114).
2. ’vmely erdő rendeletileg szabályozott mértékű, háztartási célú hasznosítása (mint tevékenység)’ ❖ A’ tanács hatósága a’ következőkre terjed-ki. Szabályozza […] az erdőlés jussait, de ezt az erdő felvigyázókkal egyetértésben (1837 Vasárnapi Újság C0430, 71) | Faizás (erdőlés), az urbéreseket a földesur erdejében illetett haszonvétel (1894 PallasLex. CD02) | Erdölés. Az erdőn fát döntenek, […] söprűágat gyűjtenek, mogyorófát vágnak (1943 Bödei János C6983, 95) | A magyarság néprajza az erdőlést a gyűjtögetésnél említi (1999 Magyar néprajz CD47) | Cseke lakói a Tisza és a Túr szabályozásáig megélhetésüket az állattartásra, az erdőszerűen tenyésző almásokra, szilvásokra, a réteken és a Tisza szegeiben, zugaiban felnövekvő körte- és diófák termésére, az erdőlésre, a zsákmányolásra, gyűjtögetésre építették, és mindvégig csak másodlagos szerepet játszott megélhetésük előteremtésében a gabonatermelés (2002 Hanusz Árpád et al. CD36).
2a. ’erre való jogosultság’ ❖ Erdei szolgalomjogok a faizás v. erdőlés (bizonyos mennyiségü és minőségü fának mások által gyakorolt használata) (1894 PallasLex. CD02) | [A könyv] kimerítően ismerteti a tulajdonjogot s a birtoklás formáinak történeti alakulását, az erdölés, itatás, úthasználat, stb. jogszokásait (1944 Ethnographia C6950, 107) | A jobbágyot megillető erdőhasználati jog volt a faizás (erdőlés): az urbárium szerint a földesúr erdejében tűzifát dőlt és száraz fából, épületfát a földesúr kijelölése alapján évente telkének nagyságához igazodó mértékben vághatott magának (1980 NéprajziLex. CD47) | a falu néhány, korábban megszerzett jogát – korcsmáltatás, mészárszéktartás, makkoltatás, erdőlés – a Bánffy uraságok megcsorbítják (2002 Major Miklós CD36).
3. (ritk) ’vmely erdő erdészeti célú ritkítása’ ❖ Erdőlés, erdőnevelési és ápolási munka; abban áll, hogy a fiatalosokban az életerős, egészséges fák között levő elnyomott, elszáradt, életképtelen egyedeket kivágják és eltávolítják (1938 ÚjIdőkLex. C5438, 2121) | [iránymutató volt Roth Gyula] első előadása is, melyet 1906 decemberében tartott az Országos Erdészeti Egyesület hallgatósága előtt (Az erdőlések gyakorlati keresztülviteléről). A mai értelemben vett, s Roth Gyula által már akkor propagált állományápolás nálunk a század első éveiben a külfölddel összehasonlítva még a szakirodalomban is egészen jelentéktelen szerepet játszott (1961 Magyar Pál² CD52).
J: faizás.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.