allódium fn 3A8 (Tört)

1. ’törzsi eredetű, hűbéri szolgáltatásoktól mentes, szabad (nemesi) földbirtok’ ❖ Van, nem tagadhatni, nálunk is dús, de mennyi jószágbul, milly kiterjedésü földekbül kerül ki a’ jövedelem? 2 ezer, 3 ezer hold allodiumot hány bir köztünk, ’s milly szegény legény még is mind a’mellett (1830 Széchenyi István CD1501) | Székely földön nincs urbéres telek, a’ székelyföld törvény szerint nem adó’ alapja, minden egyes része allodium, ’s felette a’ törvényhozás soha sem rendelkezett, mint a’ megyei urbéres föld felett (1847 Pesti Hírlap 8656001, 107) | Már ekkor [ti. a Karolingok idejében] nyugaton mindinkább eltünnek a szabad birtokok, az allodiumok s helyökbe lépnek a katonai és másféle szolgálattal járó beneficiumok vagy, mint a XI. századtól kezdve nevezni szokták, fevumok vagy feodumok (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | A saját földtulajdonnal (allodium) rendelkező kisparaszt továbbra is megtarthatta földjét, sőt még kapott is hozzá, a földhöz való jogcíme azonban megváltozott: tulajdonosból birtokossá vált (1997 Katus László CD17).

2. ’a földesúr saját kezelésében levő osztatlan, főként robottal műveltetett birtok(rész), majorság’ ❖ tudok esetet, hol, egy bizonyos jószágtól, jobbágyokat, allodiumot, erdőket együtt véve, fizettek ezelőtt 10 ezer ft haszonbért, most pedig az evalvatiót [= értékelést] aképen akarnák tétetni, hogy az úrbéri kártalanítás fejében kapjanak 20 ezeret (1848 Kossuth Lajos CD32) | a határnak azt a részét, melyet a földesúr nem darabolt fel telkekre, majorsági birtoknak (allodium), praediumnak meg azt a határt nevezték, melynek területe egészen majorsági föld maradt, ámbár a hozzá tartozó községben laktak parasztok, de csak belső telkekkel voltak ellátva (1906 Acsády Ignác 8004001, 21) | rabszolgákkal műveltetett földesúri allódiumok (1988 Tények könyve CD37).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

allódium főnév 3A8 (Tört)
1.
törzsi eredetű, hűbéri szolgáltatásoktól mentes, szabad (nemesi) földbirtok
Van, nem tagadhatni, nálunk is dús, de mennyi jószágbul, milly kiterjedésü földekbül kerül ki a’ jövedelem? 2 ezer, 3 ezer hold allodiumot hány bir köztünk, ’s milly szegény legény még is mind a’mellett
(1830 Széchenyi István)
Székely földön nincs urbéres telek, a’ székelyföld törvény szerint nem adó’ alapja, minden egyes része allodium, ’s felette a’ törvényhozás soha sem rendelkezett, mint a’ megyei urbéres föld felett
(1847 Pesti Hírlap)
Már ekkor [ti. a Karolingok idejében] nyugaton mindinkább eltünnek a szabad birtokok, az allodiumok s helyökbe lépnek a katonai és másféle szolgálattal járó beneficiumok vagy, mint a XI. századtól kezdve nevezni szokták, fevumok vagy feodumok
(1900 Nagy képes világtörténet)
A saját földtulajdonnal (allodium) rendelkező kisparaszt továbbra is megtarthatta földjét, sőt még kapott is hozzá, a földhöz való jogcíme azonban megváltozott: tulajdonosból birtokossá vált
(1997 Katus László)
2.
a földesúr saját kezelésében levő osztatlan, főként robottal műveltetett birtok(rész), majorság
tudok esetet, hol, egy bizonyos jószágtól, jobbágyokat, allodiumot, erdőket együtt véve, fizettek ezelőtt 10 ezer ftforint haszonbért, most pedig az evalvatiót [= értékelést] aképen akarnák tétetni, hogy az úrbéri kártalanítás fejében kapjanak 20 ezeret
(1848 Kossuth Lajos)
a határnak azt a részét, melyet a földesúr nem darabolt fel telkekre, majorsági birtoknak (allodium), praediumnak meg azt a határt nevezték, melynek területe egészen majorsági föld maradt, ámbár a hozzá tartozó községben laktak parasztok, de csak belső telkekkel voltak ellátva
(1906 Acsády Ignác)
rabszolgákkal műveltetett földesúri allódiumok
(1988 Tények könyve)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások