állogat ts ige 5a (rég)

1. ’〈több dolgot〉(álló helyzetben) helyez, állít vhova, ill. álló helyzetben vmilyen formára rendez, tesz’ ❖ [A hódok a gerenda] mellé … karókat állogatnak (1787 Mátyus István C3069, 163) | Elegendő helyünk lévén egy lábnyira állogatjuk egymástul [a kasokat] (1835 Vajda Péter C4660, 84) | Valahol messze már befogta lovait az este, az öreg Péter kúpba kezdte állogatni a vesszőkévéket (1931 Szabó Pál² CD10).

1a. (tárgy n. is) ’függőleges helyzetbe hoz, álló helyzetbe emel vmit’ ❖ én … rendesen kuglit állogattam (1876 Magyar bors C4649, 184) | Aztán megérkezik a pap is a tanítóval. S kivonulunk a diófás, árnyékos kertbe [a tekepályához]. – No, gyerekek, állogassatok! (1912 Gárdonyi Géza C1839, 110) | Lebovics a Radics-féle kocsma kuglizójában állogatta a bábokat (1988 Lengyel Péter 9397005, 27).

2. ’〈építményt〉 emel, épít’ ❖ [Kölcsey] gyermek barátjával … a görögök nagyainak csontokból emlékoszlopokat állogatott, s felettök emlékbeszédeket tartott (1875 e. Toldy Ferenc C4172, 112).

3. ’erősen állít, bizonygat vmit’ ❖ Tagadgya saját keze irását, és azt állogattya, hogy idegen kéz követte [= utánozta] az övét (1832 Uránia C0424, 306).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

állogat tárgyas ige 5a (rég)
1.
〈több dolgot〉 (álló helyzetben) helyez, állít vhova, ill. álló helyzetben vmilyen formára rendez, tesz
[A hódok a gerenda] mellé … karókat állogatnak
(1787 Mátyus István)
Elegendő helyünk lévén egy lábnyira állogatjuk egymástul [a kasokat]
(1835 Vajda Péter)
Valahol messze már befogta lovait az este, az öreg Péter kúpba kezdte állogatni a vesszőkévéket
(1931 Szabó Pál²)
1a. (tárgy n. is)
függőleges helyzetbe hoz, álló helyzetbe emel vmit
én … rendesen kuglit állogattam
(1876 Magyar bors)
Aztán megérkezik a pap is a tanítóval. S kivonulunk a diófás, árnyékos kertbe [a tekepályához]. – No, gyerekek, állogassatok!
(1912 Gárdonyi Géza)
Lebovics a Radics-féle kocsma kuglizójában állogatta a bábokat
(1988 Lengyel Péter)
2.
〈építményt〉 emel, épít
[Kölcsey] gyermek barátjával … a görögök nagyainak csontokból emlékoszlopokat állogatott, s felettök emlékbeszédeket tartott
(1875 e. Toldy Ferenc)
3.
erősen állít, bizonygat vmit
Tagadgya saját keze irását, és azt állogattya, hogy idegen kéz követte [= utánozta] az övét
(1832 Uránia)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások