eresztés fn 4B 

1. ’az ereszt igével kifejezett cselekvés’ ❖ Fontollyuk meg, Szent Irásbéli egy-néhány példá ſzerént, mi titkos légyen az Iſtennek az emberi haſzonra fel-tett tzéllya a’ nyomorúság ereſztésében (1777 Molnár János C3195, 108).

1a. ’〈vmely (munka)folyamatban, (sport)tevékenységben:〉 vmi(k)nek ki- v. eleresztésével járó (szabályozott) mozdulatsor, művelet’ ❖ Előre fentük a fogunkat a hires eresztésre. El is határoztuk, hogy [a háromfejű sárkánynak] nekiakasztjuk a magunk sárkányait (1929 Pesti Hírlap aug. 4. C5677, 22) | [Az öreg] megvárta, amíg az autósor elhaladt. Úgy látszik, eresztés lehetett a Rákóczi útnál – gondolta. Akkor van ilyen végnélküli áradás... (1964 Magyar Nemzet okt. 29. C4801, 7) | [A Csepel Vas- és Fémművekben az olvasztárok] a kedd délutáni műszakban az első „eresztésben” 45 tonnát csapoltak (1972 Népszabadság aug. 16. C7822, 1).

1b. (nyj) ’az esti hazahajtásnak az a művelete, amelynek során az együtt őrzött, legeltetett állatokat a faluba érve szabadon engedik’ ❖ [a bárándi tanács] elrendelte, hogy a csűrhés hajtáskor az utcákon buzgón tülkölni tartozik, eresztéskor pedig köteles a csűrhét a Parázsó Mihály szegeletjéig bekisérni (1940 Szűcs Sándor 2202001, 150).

1c. (rég v. nyj) ’〈méhészetben:〉 az a folyamat, esemény, amikor a méhraj egy része új méhkirálynő vezetésével család alapítása végett elhagyja a kaptárt, kast; rajzás’ ❖ A’ Méheknek ereſztés után való gondviselésekröl (1774 Vesmás Márton C4461, 73) | Ha méhedet kiakarod dobolni, ezt eresztés után épen huszonegy vagy huszonkét nap múlva tedd, ekkor nem találsz fiók-méheket a sejtjeiben (1826 Fáy András¹ 8139012, 105) | A rajzás szó a modern méhészkedéssel került a szatmári falvak méhészeinek szókincsébe. Panyolán és az Erdőhát elzártabb falvaiban ma is jobbára eresztésnek mondják a méhek rajzását (1956 Szabadfalvi József C5347, 471).

1d. (nyj v. Hal) ’〈csónakról végzett halászatban:〉 az a művelet, amelynek során a kerítőhálót kivetik v. a közös zsinórra szerelt horgok alkotta ún. fenékhorgot a meder aljára bocsátják, ill. annak aktusa’ ❖ [amennyit a Balatonon] két halászbárkáról egy bokor halász (ma kilenc ember) a hatszáz méteres öreg hálóval egy vetésre – azaz egy eresztésre, egy rugatásra – bekerít: az egy tanya (1912 Malonyay Dezső CD07) | A hálók tartósságának egyik főkelléke volt, hogy a felszedés és az eresztés között a hálók jól megszáradjanak (1942 Domanovszky György C6982, 261) | Eresztéskor a ladik farába fektetik a tálcát, ha az egyik oldaláról lefogytak a horgok, fordítanak rajta egyet (1999 Magyar néprajz CD47).

1e. ’〈fa szerkezeti elemek összeillesztési módjaként:〉 eresztékek alkalmazása, ill. az annak eredményeként létrejött kapcsolat, kötés’ ❖ [asztalos vállal] politurozást s eresztést és egyéb e szakmába vágó munkákat (1909 Pesti Hírlap ápr. 29. C5657, 29) | Akárki fönmehet megnízheti a födélszéköt, a szarúfákat, az eresztést, összerovást (1930 Kodolányi János CD10) | Vannak olyan bútordarabok, amikben egyetlen vasszeget sem lehet találni, minden facsapolással és eresztéssel készült (1967 Kortárs C6884, 804).

2. (jelzőként is) ’a vhonnan v. vhova egy alkalommal, egyszerre engedett anyag v. dolgok összessége’ ❖ Verka néni tapogatta, morzsolgatta az uj eresztést. – Ez meg már éppen dara, – mondta... Ennél a malomnál jobb a mi kövünk... (1899 Magyarország máj. 5. C0361, 3) | nem jelezték még a személyt [ti. személyvonatot], van hát idő néhány eresztés pipafüstre (1959 Népszava jan. 11. C4823, 12) | előbányássza a pálinkásüveget, jót húz belőle – ez mindig megnyugtatja. A második eresztés még inkább. A harmadik felvillanyozza (1967 Maróti Lajos 9427002, 131) | Az álarcos [rabló] utolsó sorozata a páncélautó szélvédőjét érte. – Ahogy kopogott előttem az üveg, tudtam: ezt az eresztést már nekem szánta (2004 Népszabadság aug. 12. C7852, 19).

3. (minősítő v. sorszn-i jelzővel) (biz) ’az egy alkalommal vhonnan kijövő, kibocsátott v. vhol megjelenő, feltűnő stb. személyek v. dolgok csoportja’ ❖ Ebbül a könyvből ez mán a negyedik eresztés (1899 Budapesti Hírlap dec. 14. C4746, 13) | a Garay téri piaci árus kirakóján felütötte a fejét az „első eresztés” kelkáposzta (1940 Népszava júl. 12. C7508, 5) | Egy amerikai ügyvéd már meg is kötötte a gyuricsi örökösökkel a szerződést, amelynek értelmében „első eresztésként” negyvennyolcezer dollár üti a markukat (1957 Esti Hírlap jún. 28. C0121, 5) | A fiatal mérnöknemzedék [...] újabb eresztése már május végén a hóna alá csaphatja a marsallbothoz hasonlatos diplomatokot (1959 Népszava ápr. 2. C4823, 3) | Az idén bevonultak irigylik a következő, utánuk jövő eresztést: azoknak már csak 9 hónap a mundér viselete! (1997 Népszava márc. 10. C6366, 7) | [Régen] a rajt valószínűleg eresztésnek nevezték, mint napjainkban Göcsejben (1999 Magyar néprajz CD47).

3a. ’az egy alomból, fészekaljból stb. való, ill. az azonos időszakban született állatok összessége’ ❖ nini, az én szép pulykáim, az én gyönyörű pipikéim, mily szépen telepűlnek egyenkint a keritésre. Luiza húgom harmincnégy darabra számitotta az uj eresztést; valóságos diszei udvaromnak (1873 Fővárosi Lapok C8089, 519) | Amint [az ún. vízipockok] önállóvá válnak, elhagyják anyjuk revírjét [= területét], ha nem, úgy a nőstény maga kergeti el őket. Kell a terület a következő „eresztés” számára (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3b. (állítm-ként, jelzővel) (biz) ’〈vmely személy, csoport v. dolog minősítő megjelölésére〉’ ❖ Te, van itt valaki ismerősöm? Mit tudom én, senkit nem ismerek. Új eresztés [ti. a társaság] (1943 Füsi József 9160001, 124) | Még jó, hogy ő [ti. a feleség] egyik éjszaka kiemelte Sanyi tárcájából az „igazi” fényképét, így legalább látta, micsoda gyenge eresztés (1961 Népszabadság máj. 14. C4813, 9) | a „Vaskezűnek” becézett bekk, Szergej Ivlev, valamint a gólfelelős Dmitrij Apanaszenko sem mai eresztés (2001 Nemzeti Sport dec. 2. C8070, 13) | meghallgattam Gould kedvenc slágerét, a Who Am I? című számot Petula Clark előadásában. Nem valami nagy eresztés (2002 Népszabadság júl. 23. C7850, 9) | Az 1994-es olimpia hokimeccsei nagy részének helyet adó aréna első blikkre nem egy nagy eresztés (2010 Nemzeti Sport dec. 15. C8079, 13).

Ö: sárkány~.

ÖU: raj~, vér~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.