érettségi mn és fn 

I. mn 1B1

1. ’〈Vkinek, vminek az érett voltára vonatkoztatva.〉’

1a. ’biológiai v. szellemi, lelki stb. éréssel kapcs. 〈folyamat〉, v. az a 〈fok, szint〉, amennyire vmely élőlény, kül. ember v. állat (testrésze, szerve stb.) vmilyen tekintetben érett, ill. az a 〈kor〉, amelyben vmely élőlény érett’ ❖ [az állatokról megadandó adatok:] szin, testalkat, élősúly, érettségi kor, egészséges volta (1883 Nemzet máj. 24. C0382, [1]) | e tizennyolcz éves ifjú, kinek a kort megelőző érettségi fejlődését a megpróbáltatások siettették, képes is vala arra, hogy maga uralkodjék és kormányozzon (1890 Fraknói Vilmos CD55) | Az érettségi koron tul a fa már kevésbé gyorsan nő (1893 PallasLex. CD02) | különböző érettségi fokú ikrát (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a gyermek csontrendszerének érettségi foka, azaz csontkora (1997 Természet Világa CD50) | nemi érettségi kor (1997 PedagógiaiLex. C6811, 534) | [Antoine l’Auret gróf] módszerében a lóhoz alkalmazkodott, s a követelményeket a ló érettségi szintjének megfelelően állította fel (2002 Ernst József 3095001, 17).

1b. (rég) ’az az 〈életszakasz〉, amelyben az ereje teljében levő, felnőtt korú személy van, ill. a felnőttség elérésének szempontjából megszabott 〈korhatár〉’ ❖ Mindenfelől panaszok érkeznek, hogy különböző helyeken a keresztények, kik arra kivánságukat jelentik és gyermekek, kik még az érettségi kort el nem érték, az izlam kebelébe fölvétetnek (1854 Pesti Napló nov. 22. C8636, [2]) | nem szabad felsőbb consensus nélkül házasodni, ha az illetők még nem érték el a törvény által elhatározott érettségi időkort (1857 Széchenyi István CD1501) | különösen a fejlődési korszakban az emberi élet egészségben fenntartható legyen, miáltal egyedül válhatik az ember érettségi korában a társadalom hasznos polgárává (1869 Orvosi Hetilap C8119, 26).

1c. ’az a 〈fok〉, amennyire vmely növényi termés v. vmely készítmény érett, ill. 〈növényi termésnek v. vmely készítménynek〉 vmilyen érettségű 〈állapota〉’ ❖ a szüret idejének megállapításánál a[z adott] fajta érettségi foka irányadó (1897 PallasLex. CD02) | A trágya érettségi állapotát is figyelembe kell venni (1942 Népszava okt. 18. C7510, 19) | Átfejtik a régebbi évjáratú borokat is, hogy megállapítsák érettségi fokukat (1962 Népszabadság júl. 8. C4814, 12) | A sajt érettségi foka otthon ízlés szerint alakítható (1980 Vinnay Géza 2206019, 4).

1d. ’az a 〈folyamat〉, amelynek során a hályog (ki)fejlődik, (meg)érik, ill. az a 〈fok〉, amennyire vmely hályog, daganat stb. érett’ ❖ [a sejt alakja] kifejezője lévén a daganatszövetet alkotó sejtek alacsonyabb vagy magasabb érettségi fokának, […] illetve a daganat növekvő képességének (1914 Orvosi Hetilap C8164, 612) | a hályog érettségi folyamata nem egyforma, sok esetben nagyon lassú (1929 Orvosi Hetilap C8179, 340) | a hályogműtét időpontját ma már szükség esetén nem a hályog érettségi fokához szabják (1965 Élet és Tudomány C4916, 1711) | nem találtak összefüggést az életkor és a daganatok szövettani érettségi foka [között] (1972 Orvosi Hetilap C8218, 2253).

1e. ’az a 〈fok〉, amennyire vmely csoport, szervezet v. elképzelés, alkotás stb. vmilyen szempontból fejlett, érett, ill. 〈vmely csoportnak v. dolognak〉 vmilyen fejlettségű 〈állapota〉’ ❖ Kiképzett nemzet, érettségi fényében, a’ természettül, az istenektül nyert diadalaiban olly nagy, annyira bámulandó, olly dicső, hogy ily kiképzésnek körébül, bár minden vérrokonság nélkül is kitagadva nem lenni, már nagy boldogság (1841 Széchenyi István CD1501) | [Szabó Kálmán] festményei még nem jutottak el a grafikák érettségi fokáig, szerkezeti gazdagságáig, de koncepciója évről-évre tisztul (1933 Rabinovszky Máriusz CD10) | valamely demokráciának az érettségi foka nagyban megnyilvánul abban is, hogy hogyan bánik kisebbségeivel (1997 Országgyűlési Napló CD62) | [A kis- és középvállalkozások esetében] a külső forrásbevonást lehetővé tevő érettségi szintre való jutást vagy az alapítók saját tőkéje teszi lehetővé, vagy csak rendkívül lassú tőkefelhalmozással mehet végbe (1998 Figyelő CD2601) | amely dokumentumok kellő érettségi állapotúak ahhoz […], hogy egyeztetni lehessen, azokat természetesen átadjuk (2005 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’bizonyos középiskolai tanulmányokat lezáró, a megszerzett tudásról számot adó, a felsőfokú tanulmányokra való érettséget bizonyító 〈vizsga〉’ ❖ [az oktatásügyi tanácskozáson] sürgettetett […] a gymnasiumból kilépők számára, bizonyos neme az érettségi vizsgálatnak, a mi azonban csak rendes vizsgálat alakjában maradt meg (1846 Hetilap CD61) | Hetvennégy évvel ezelőtt nem volt még érettségi examen Magyarországon (1892 Borsszem Jankó okt. 9. C5011, 11) | [Paul Verlaine] fizikából csaknem megbukott az érettségi vizsgán (1926 Szabó Lőrinc 9629168, 117) | A szóbeli érettségi vizsgán magyar tételnek Adyt kapta (1965 Magyar Nemzet febr. 20. C4802, 7) | [Szaktanárok] érettségizők felkészítését vállalják az elégséges szint elérésétől az emeltszintű érettségi vizsga sikeres letételéig (2007 Óbuda 3250002, 12).

II. fn 1B

’ilyen vizsga (eredménye)’ ❖ Ha a községi jegyzők érettségit tesznek, hova legyek én akkor a főispánjaimmal? (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | algebrából buktam az érettségin (1927 Markovits Rodion 9423005, 272) | Mi azt hittük, hogy a jeles érettségi, amelynél ugyebár jobbat nem lehet szerezni, elég a [szellemi] továbbjutásra (1932 Nyugat CD10) | Mind a négy lány nagyon jó tanuló, és természetesen, az érettségi után egyetemre akarnak menni (1977 Népsport máj. 29. C8046, 4) | Az új, kétszintű érettségi bevezetését nem előzte meg a vizsgastandardok elkészítése, bemérése, valamint az egész rendszer várható hatásainak és mellékhatásainak kellő mélységű elemzése (2008 Csapó Benő 3099001, 225).

a. (jelzőként is) ’ennek letételével szerzett képesítés, ill. az azt igazoló hivatalos dokumentum’ ❖ Annuska: Már hogy állott volna be [ti. Balogh Miklós papnak]. Nem is állhatott volna. (Sárihoz.) Ámbár érettségije van (1903 Gárdonyi Géza C1825, 153) | az érettségi végzettségű közhivatalnokok a X. fizetési osztályban kezdenek (1946 Szabad Nép nov. 24. C4870, 5) | [Eszter] azon volt, hogy kiegészítőt tesz s megszerzi az érettségit (1956 Németh László² 2005002, 5) | Tavaly 5781 diák járt az érettségit is adó szakközépiskolába (1998 Tények könyve CD37) | nekem is megvan a nyolc általánosom, az élettársam meg kitörölheti a seggét az érettségijével (2005 Bódis Kriszta 3148002, 782).

Ö: hadi~, pót~, próba~, szak~; az -érettségi címszó alatt: angol~, biológia~, fizika~, földrajz~, francia~, görög~, informatika~, irodalom~, kémia~, latin~, magyar~, matek~, matematika~, német~, orosz~, testnevelés-~, történelem~.

ÖE: ~átlag, ~bizonylat, ~botrány, ~-előkészítő, ~követelmény, ~-oklevél, ~szabályzat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érik; ÉKsz.; SzT.

érettségi melléknév és főnév
I. melléknév 1B1
1.
〈Vkinek, vminek az érett voltára vonatkoztatva.〉
1a.
biológiai v. szellemi, lelki stb. éréssel kapcs. 〈folyamat〉, v. az a 〈fok, szint〉, amennyire vmely élőlény, kül. ember v. állat (testrésze, szerve stb.) vmilyen tekintetben érett, ill. az a 〈kor〉, amelyben vmely élőlény érett
[az állatokról megadandó adatok:] szin, testalkat, élősúly, érettségi kor, egészséges volta
(1883 Nemzet máj. 24.)
e tizennyolcz éves ifjú, kinek a kort megelőző érettségi fejlődését a megpróbáltatások siettették, képes is vala arra, hogy maga uralkodjék és kormányozzon
(1890 Fraknói Vilmos)
Az érettségi koron tul a fa már kevésbé gyorsan nő
(1893 PallasLex.)
különböző érettségi fokú ikrát
(1933 Az állatok világa ford.)
a gyermek csontrendszerének érettségi foka, azaz csontkora
(1997 Természet Világa)
nemi érettségi kor
(1997 PedagógiaiLex.)
[Antoine l’Auret gróf] módszerében a lóhoz alkalmazkodott, s a követelményeket a ló érettségi szintjének megfelelően állította fel
(2002 Ernst József)
1b. (rég)
az az 〈életszakasz〉, amelyben az ereje teljében levő, felnőtt korú személy van, ill. a felnőttség elérésének szempontjából megszabott 〈korhatár〉
Mindenfelől panaszok érkeznek, hogy különböző helyeken a keresztények, kik arra kivánságukat jelentik és gyermekek, kik még az érettségi kort el nem érték, az izlam kebelébe fölvétetnek
(1854 Pesti Napló nov. 22.)
nem szabad felsőbb consensus nélkül házasodni, ha az illetők még nem érték el a törvény által elhatározott érettségi időkort
(1857 Széchenyi István)
különösen a fejlődési korszakban az emberi élet egészségben fenntartható legyen, miáltal egyedül válhatik az ember érettségi korában a társadalom hasznos polgárává
(1869 Orvosi Hetilap)
1c.
az a 〈fok〉, amennyire vmely növényi termés v. vmely készítmény érett, ill. 〈növényi termésnek v. vmely készítménynek〉 vmilyen érettségű 〈állapota〉
a szüret idejének megállapításánál a[z adott] fajta érettségi foka irányadó
(1897 PallasLex.)
A trágya érettségi állapotát is figyelembe kell venni
(1942 Népszava okt. 18.)
Átfejtik a régebbi évjáratú borokat is, hogy megállapítsák érettségi fokukat
(1962 Népszabadság júl. 8.)
A sajt érettségi foka otthon ízlés szerint alakítható
(1980 Vinnay Géza)
1d.
az a 〈folyamat〉, amelynek során a hályog (ki)fejlődik, (meg)érik, ill. az a 〈fok〉, amennyire vmely hályog, daganat stb. érett
[a sejt alakja] kifejezője lévén a daganatszövetet alkotó sejtek alacsonyabb vagy magasabb érettségi fokának, […] illetve a daganat növekvő képességének
(1914 Orvosi Hetilap)
a hályog érettségi folyamata nem egyforma, sok esetben nagyon lassú
(1929 Orvosi Hetilap)
a hályogműtét időpontját ma már szükség esetén nem a hályog érettségi fokához szabják
(1965 Élet és Tudomány)
nem találtak összefüggést az életkor és a daganatok szövettani érettségi foka [között]
(1972 Orvosi Hetilap)
1e.
az a 〈fok〉, amennyire vmely csoport, szervezet v. elképzelés, alkotás stb. vmilyen szempontból fejlett, érett, ill. 〈vmely csoportnak v. dolognak〉 vmilyen fejlettségű 〈állapota〉
Kiképzett nemzet, érettségi fényében, a’ természettül, az istenektül nyert diadalaiban olly nagy, annyira bámulandó, olly dicső, hogy ily kiképzésnek körébül, bár minden vérrokonság nélkül is kitagadva nem lenni, már nagy boldogság
(1841 Széchenyi István)
[Szabó Kálmán] festményei még nem jutottak el a grafikák érettségi fokáig, szerkezeti gazdagságáig, de koncepciója évről-évre tisztul
(1933 Rabinovszky Máriusz)
valamely demokráciának az érettségi foka nagyban megnyilvánul abban is, hogy hogyan bánik kisebbségeivel
(1997 Országgyűlési Napló)
[A kis- és középvállalkozások esetében] a külső forrásbevonást lehetővé tevő érettségi szintre való jutást vagy az alapítók saját tőkéje teszi lehetővé, vagy csak rendkívül lassú tőkefelhalmozással mehet végbe
(1998 Figyelő)
amely dokumentumok kellő érettségi állapotúak ahhoz […], hogy egyeztetni lehessen, azokat természetesen átadjuk
(2005 Országgyűlési Napló)
2.
bizonyos középiskolai tanulmányokat lezáró, a megszerzett tudásról számot adó, a felsőfokú tanulmányokra való érettséget bizonyító 〈vizsga〉
[az oktatásügyi tanácskozáson] sürgettetett […] a gymnasiumból kilépők számára, bizonyos neme az érettségi vizsgálatnak, a mi azonban csak rendes vizsgálat alakjában maradt meg
(1846 Hetilap)
Hetvennégy évvel ezelőtt nem volt még érettségi examen Magyarországon
(1892 Borsszem Jankó okt. 9.)
[Paul Verlaine] fizikából csaknem megbukott az érettségi vizsgán
(1926 Szabó Lőrinc)
A szóbeli érettségi vizsgán magyar tételnek Adyt kapta
(1965 Magyar Nemzet febr. 20.)
[Szaktanárok] érettségizők felkészítését vállalják az elégséges szint elérésétől az emeltszintű érettségi vizsga sikeres letételéig
(2007 Óbuda)
II. főnév 1B
ilyen vizsga (eredménye)
Ha a községi jegyzők érettségit tesznek, hova legyek én akkor a főispánjaimmal?
(1882 Mikszáth Kálmán)
algebrából buktam az érettségin
(1927 Markovits Rodion)
Mi azt hittük, hogy a jeles érettségi, amelynél ugyebár jobbat nem lehet szerezni, elég a [szellemi] továbbjutásra
(1932 Nyugat)
Mind a négy lány nagyon jó tanuló, és természetesen, az érettségi után egyetemre akarnak menni
(1977 Népsport máj. 29.)
Az új, kétszintű érettségi bevezetését nem előzte meg a vizsgastandardok elkészítése, bemérése, valamint az egész rendszer várható hatásainak és mellékhatásainak kellő mélységű elemzése
(2008 Csapó Benő)
a. (jelzőként is)
ennek letételével szerzett képesítés, ill. az azt igazoló hivatalos dokumentum
Annuska: Már hogy állott volna be [ti. Balogh Miklós papnak]. Nem is állhatott volna. (Sárihoz.) Ámbár érettségije van
(1903 Gárdonyi Géza)
az érettségi végzettségű közhivatalnokok a X. fizetési osztályban kezdenek
(1946 Szabad Nép nov. 24.)
[Eszter] azon volt, hogy kiegészítőt tesz s megszerzi az érettségit
(1956 Németh László²)
Tavaly 5781 diák járt az érettségit is adó szakközépiskolába
(1998 Tények könyve)
nekem is megvan a nyolc általánosom, az élettársam meg kitörölheti a seggét az érettségijével
(2005 Bódis Kriszta)
ÖE: érettségiátlag, érettségibizonylat, érettségibotrány, érettségi-előkészítő, érettségikövetelmény, érettségi-oklevél, érettségiszabályzat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások