erezés fn 4B

1. ’az erez igével kifejezett cselekvés’ ❖ Haluska Péter ércfényező és mázoló […]. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat, u. m.: épületek, kávéházak, szállodák és mindennemű bútorok festését és erezését (1908 Nemzeti Sport júl. 4. C7142, [2]).

1a. (Ipar) ’az az eljárás, amelynek során vmely tárgyat, felületet rendsz. fa erezetét utánzó mintázattal díszítenek’ ❖ Erezés (fladerozásnak is hivják a német „fladern”-ból), a mázoló munkának egy bizonyos neme. Ha egy épületben közönséges fenyőből készült tárgyakat, mint például ajtókat, ablakokat, fal- és mennyezet-burkolatokat, szekrényeket stb. ugy mázolják be, hogy rajtuk festéssel más értékesebb fa rostjait utánozzák, akkor ezt az eljárást erezésnek hivják (1894 PallasLex. CD02) | [A Mázolók és szobafestők gyakorlati kézikönyvében] külön fejezetekben találjuk meg [az] erezést, márványozást, aranyozást, kocsifényezést és a lakkbőrök készítési módjait (1925 Népszava aug. 9. C7493, 17) | az éles vagy tompa gravírozással, erezéssel kialakított textúrának igen fontos szerep jut (1997 Lakáskultúra CD39).

1b. ’az az eljárás, amelynek során a paprikát a csípősségét előidéző erezetétől megfosztják, kierezik’ ❖ Az egyes paprikagyümölcsökről eltávolítják a szárat, csumát, magházat, az ereket (magtartó lécek) és a magvakat. Ez a kézi kikészítés; hasítás, erezés, értalpak nyomának késsel való lekaparása (1933 Szanyi István C7958, 570) | A minuszka [nevű paprika] őrleménye kiváló ételszínező, a termés feldolgozása könnyű, mert nincs szükség kézi erezésre és magmosásra (1961 Népszabadság szept. 22. C4813, 8).

2. ’Erezet.’

2a. (kissé rég) ’vérerek hálózata’ ❖ [a beteg] szaruhártyája körül piszkos öv van az inhártyában s rajta tágult erezés (1886 Orvosi Hetilap C8136, 106) | Ha p. o. olyan ember szemeiről készitenek fotografiát, aki szenvedélyes alkoholista: akkor a szem recehártyájának fotografiája telve van mindenféle szabálytalan sötét foltokkal és erezésekkel (1909 Budapesti Hírlap márc. 20. C4697, 23) | A daganat szövettanilag egy kis kereksejtes-sarkóma, melyben sok kötőszövetsziget és gazdag erezés látható (1931 Orvosi Hetilap C8181, 1122).

2b. (kissé rég) ’〈növény levelén:〉 erek összessége’ ❖ [a levelek] az erezés […] változatosságánál fogva annyiféle felületet képesek ölteni (1876 Bartsch Samu C7900, 351) | [A szűrök hímzése során] a különféle öltésekkel mindig a díszítmény tárgyi minéműségét (pl. kosárfonás technikáját, levél erezését) akarták hangsúlyozni (1930 Palotay Gertrúd C6979, 46) | [a dohány]levél főbordája, erezése itt [ti. a szárítás első fázisánál] még nyers marad (1954 Szabad Nép aug. 14. C4876, [1]).

2c. ’vékony, fonalszerű vonalakból álló mintázat’ ❖ Az elefántcsonton szabad szemmel, vagy jobban kézi nagyítóval, párvonalos erezés látható (1899 Pfeifer Ignác C7923, 317) | [a fa] napfénnyel való megvilágítása után fotográfiai lemezen lenyomatot hoz létre, amelyen a fa erezése tisztán kivehető (1913 RévaiNagyLex. C5703, 718) | A Stilton [sajt] különleges eleganciát képvisel: kékes erezésével, márványhatásával a legfényűzőbb brit lakomák elengedhetetlen kelléke (2001 Magyar Hírlap CD09).

Sz: erezésű.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

erezés főnév 4B
1.
az erez igével kifejezett cselekvés
Haluska Péter ércfényező és mázoló […]. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat, u. m.úgymint: épületek, kávéházak, szállodák és mindennemű bútorok festését és erezését
(1908 Nemzeti Sport júl. 4.)
1a. (Ipar)
az az eljárás, amelynek során vmely tárgyat, felületet rendsz. fa erezetét utánzó mintázattal díszítenek
Erezés (fladerozásnak is hivják a német „fladern”-ból), a mázoló munkának egy bizonyos neme. Ha egy épületben közönséges fenyőből készült tárgyakat, mint például ajtókat, ablakokat, fal- és mennyezet-burkolatokat, szekrényeket stb.s a többi ugy mázolják be, hogy rajtuk festéssel más értékesebb fa rostjait utánozzák, akkor ezt az eljárást erezésnek hivják
(1894 PallasLex.)
[A Mázolók és szobafestők gyakorlati kézikönyvében] külön fejezetekben találjuk meg [az] erezést, márványozást, aranyozást, kocsifényezést és a lakkbőrök készítési módjait
(1925 Népszava aug. 9.)
az éles vagy tompa gravírozással, erezéssel kialakított textúrának igen fontos szerep jut
(1997 Lakáskultúra)
1b.
az az eljárás, amelynek során a paprikát a csípősségét előidéző erezetétől megfosztják, kierezik
Az egyes paprikagyümölcsökről eltávolítják a szárat, csumát, magházat, az ereket (magtartó lécek) és a magvakat. Ez a kézi kikészítés; hasítás, erezés, értalpak nyomának késsel való lekaparása
(1933 Szanyi István)
A minuszka [nevű paprika] őrleménye kiváló ételszínező, a termés feldolgozása könnyű, mert nincs szükség kézi erezésre és magmosásra
(1961 Népszabadság szept. 22.)
2.
2a. (kissé rég)
vérerek hálózata
[a beteg] szaruhártyája körül piszkos öv van az inhártyában s rajta tágult erezés
(1886 Orvosi Hetilap)
Ha p. o.példának okáért olyan ember szemeiről készitenek fotografiát, aki szenvedélyes alkoholista: akkor a szem recehártyájának fotografiája telve van mindenféle szabálytalan sötét foltokkal és erezésekkel
(1909 Budapesti Hírlap márc. 20.)
A daganat szövettanilag egy kis kereksejtes-sarkóma, melyben sok kötőszövetsziget és gazdag erezés látható
(1931 Orvosi Hetilap)
2b. (kissé rég)
〈növény levelén:〉 erek összessége
[a levelek] az erezés […] változatosságánál fogva annyiféle felületet képesek ölteni
(1876 Bartsch Samu)
[A szűrök hímzése során] a különféle öltésekkel mindig a díszítmény tárgyi minéműségét (pl.például kosárfonás technikáját, levél erezését) akarták hangsúlyozni
(1930 Palotay Gertrúd)
[a dohány]levél főbordája, erezése itt [ti. a szárítás első fázisánál] még nyers marad
(1954 Szabad Nép aug. 14.)
2c.
vékony, fonalszerű vonalakból álló mintázat
Az elefántcsonton szabad szemmel, vagy jobban kézi nagyítóval, párvonalos erezés látható
(1899 Pfeifer Ignác)
[a fa] napfénnyel való megvilágítása után fotográfiai lemezen lenyomatot hoz létre, amelyen a fa erezése tisztán kivehető
(1913 RévaiNagyLex.)
A Stilton [sajt] különleges eleganciát képvisel: kékes erezésével, márványhatásával a legfényűzőbb brit lakomák elengedhetetlen kelléke
(2001 Magyar Hírlap)
Sz: erezésű
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások