ergye l. ered

ered tn ige 1b2ergye (felsz mód 2. sz-ben) (nyj) , eridj (felsz módban)

1. ’〈forrás〉 felszínre tör vhol v. vhonnan, ill. 〈folyóvíz forrás(ok)ból, tóból stb.〉 indul (vhol)’ ❖ egy a’ forrás avval az érrel melly belöle ered (1777 Molnár János C3195, 339) | A hindu egy ősistenséget hisz, ki azon helyen él, hol az Indus és Ganges forrásai erednek (1862 Balogh Tihamér 8008003, 144) | Karinthiában a legtöbb ásványos forrás plutói [= mélységi] kőzetekből ered (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az Oregon folyó] a Sziklás-hegységben a Columbia-tóból ered (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 248) | az öt ágból eredő Karasica-patak (2003 Természet Világa CD50) | [a Pó-alföldön] a környező hegységekből eredő folyók bőven adnak vizet a rétek, kaszálók, rizsföldek kiegészítő öntözéséhez (2005 Probáld Ferenc 3265002, 52).

1a. (rég) ’〈folyóvíz vmely másikba〉 ömlik, folyik’ ❖ a Maros vize […] Erdélyenn kereſztl Magyar orſzágra foly, míg Szegednél a Tiſzába ered (1780 Magyar Hírmondó C0268, 356) | [a Rába] a’ Gyri Vár alatt a’ Dunába ered (1796 Szaller György C3812, 21).

1b. (ritk) ’〈eső〉 esni kezd’ ❖ ha esö ered, a’ patak meg-futtya a’ völgyet (1783 Molnár János C0291, 375) | utközben eső ered, a’ széna haszonvehetlenné ázik (1841 Pesti Hírlap CD61) | napsütéses meleg volt, délután azonban hirtelen zápor eredt (1901 Budapesti Hírlap máj. 12. C0056, 6) | nyári felhőből eredő eső (2001 Kelevéz Ágnes 3014001, 269).

1c. (-nak/-nek ragos ›eső‹ jelentésű szóval, alany n. is) (rég, átv is) ’〈annak kif-ére, hogy elered az eső〉’ ❖ a’ telehold által megvilágositott fellegek egyszerre rohanó zápornak eredtek (1834 Honművész C6068, 694) | Pénteken estve esőnek akart eredni, nagyon szép borulatok tornyosultak össze, hullott is néhány csep, de a szél ismét szélyelverte a jótékony felhőt (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [fia halálakor Zrínyi Miklós] tavasza télre fordult, szeme esőnek eredt, szíve búba borult (1900 Széchy Károly CD55).

1d. (vál) ’〈könny, vér〉 folyni, csorogni kezd (vhonnan)’ ❖ Szeretetre nyílnak Ura’ két ſzemei, Távúl ölelésre terjednek kezei, Ezzel Penelopnak erednek könyvei (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 224) | Két ilyen nehéz ütésre, ha vér nem eredt is utána, kell nehány pillanat, hogy kábulatából egyik is, másik is összeszedje magát (1882 Jókai Mór CD18) | Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered (1936 József Attila 9282133, 284) | nem eredt vér, bár döfködtek kések (1980 Népszava okt. 4. C7445, 6).

2. ’〈hosszúkás v. hosszan elnyúló dolog, képződmény〉(vmiből kiágazva) indul, kezdődik (vhol)’ ❖ A’ Far-tsontnak belsö likain öt pár érzöinak jönnek-ki, mellyek a’ lófarktól erednek, a’ medentzének üregében, és az alsó végekben el-oſzlanak (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 64) | a’ Tátra és a’ Király-hegy köztt eredett Hochwaldi hegysor (1819 Magda Pál 8285007, 408) | A három torszelvényen egy-egy lábpár ered (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a sárga mangrove] léggyökereinek egy része a törzsből ered, más része viszont az iszapból függőlegesen felfelé nő (2001 Természet Világa CD50).

3. ’〈élőlény(ek csoportja)〉 születés szerint, (közvetlen) utódként származik vki(k)től v. vhonnan’ ❖ Forgasd gyakran elmédben, mi vérböl eredtél (1775 Kovács Ferenc¹ ford. 7193001, 45) | közrendü, vagy közép állapotu szüléktől eredt gyermekek nevelése (1833 Kunoss Endre 8260036, 51) | Apponyi Miklóstól leány ágon ered a Rudnyánszky család is (1863 Nagy Iván CD31) | Az egészséges törzsből eredő állat tartásbeli és mozgásbeli zavarokkal betegedett meg (1931 Orvosi Hetilap C8181, 493) | A népiek bizalmatlanul fogadták a volt marxisták piacelvű, liberális fordulatát, számon tartották […] azt, hogy jó néhányan magas beosztású kommunista káderek családjából eredtek (2010 Rainer M. János 3270002, 81).

3a. ’〈annak kif-ére, hogy élőlények vmely faja vmely más fajra megy vissza, abból fejlődött ki〉’ ❖ [Zimmermann] eszmélt a nagy kérdés felett, Hogy az ember a majomtól ered (1866 Szelestey László 8436001, 23) | az ember alsóbbrendű emlős állatokból, majmokból s régebben félmajmokból, erszényesekből, hüllőkből, halakból stb., stb. eredt lassankinti átalakulás következtében (1871 Fővárosi Lapok C8087, 647) | A szárazföldi gerincesek valószínűleg olyan halfajtól erednek, amely […] megpróbálta a vizet elhagyni, ami sikerült is neki (1969 Urania állatvilág ford. C6210, 179).

3b. ’〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény bizonyos helyről, társadalmi környezetből stb. való, onnan jön〉’ ❖ [a mocsár] ſzörnyen gözölög; hervaſzt, Öl gabonát; tókból eredö ſok-féle bogárnak Gaz fúlánkjaival patvarkodik emberi képen (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 22) | [A Hodossy család a] Pozsony megyei Hodosról eredt régi család (1867 Nagy Iván CD31) | [a jerikói rózsának is nevezett] Selaginella lepidophylla a mexikói, esőben szegény sziklasivatagokból ered (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Látni akarja Joe, […] honnan ered famíliája (2001 Szabad Föld júl. 13. C8387, 15).

4. (rég) ’keletkezik, támad, ill. létrejön vmi’ ❖ idö nintsen a’ kívánság eredésére, vagy mihellyen ered a’ nagy jóknak bövségével meg-fojtatik (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 85) | Antigonus Caristius az Égyiptomi mód ſzerint, a’ hol eredett ez a’ kltemény, azt tanátsolja, hogy a’ tulkot temeſsék-bé egéſzen a’ fldbe, tsak a’ ſzarvait hagyván-ki (1789 Mátyus István C3070, 127) | délután öt óra felé jó szél eredvén, a’ flotta két sorban […] útnak indúlt (1831 Hazai és Külföldi Tudósítások C8283, 69).

4a. ’〈annak kif-ére, hogy vkitől, vmitől mint létrehozójától, okozójától stb. v. vmely helyről, korból származik, ill. vmiből mint előzményből keletkezik vmi〉’ ❖ Az üſtökös Tsillagok nem a’ föld párázattyából eredendö fogyaték teſtek; hanem a’ világgal egy azon idejü bújdosó, ’s a’ Nap-körül forgó Tsillagok (1777 Molnár János 7232011, 162) | [a Győrben talált hat római sír] tudósok véleménye szerint a negyedik századból ered (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a szép és értékes tárgy egy hölgytől eredt, ajándék volt (1898 Bródy Sándor 8068005, 191) | madaraktól eredő lábnyomokat (1915 RévaiNagyLex. C5708, 404) | tájékoztatják annak az országnak a szakhatóságát, ahonnan a fertőzés ered (1998 Magyar Hírlap CD09) | A kockajátékok arab neve az-zahr: ebből ered a „hazárdjáték” szó, ami szerencsejátékot jelent (2006 A társasjátékok ford. 3308002, 9).

5. ’〈felsz módban, vki(k)nek nyomatékos elküldésére, elzavarására is:〉(gyorsan, nagy lendülettel) indul, megy (vhonnan v. vmerre, vhova) vki, vmi’ ❖ Eredj az élkhz; hadd itt e’ hóltakat (1772 Bessenyei György¹ C1076, 120) | méh rétnek ered, ’s meg ſzállja megintlen Flórának hímes kebelét (1777 Baróti Szabó Dávid ford.–Baróti Szabó C0823, 93) | Eredjetek innen! Ostoba parasztok! Sohasem töritek be azt az ajtót (1881 Jókai Mór CD18) | Hozz még egy üveggel, fickó, aztán eredj a pokolba, hagyj magunkra! (1895 Mikszáth Kálmán CD04) | Fényes bogrács, hús nincs benne, Ergye bujtár hozzá bele (1911 Malonyay Dezső CD07) | Ergyetök alunni, – morrant rájuk az öregember (1926 Kodolányi János CD10) | Elbámult szegény [kisfiú] egy embernyi nagyságú halon, s mire észrevette magát, az óriási óceánjáró nélküle eredt az Újvilág felé (1943 Nagy István⁴ 9471001, 130) | a falu gyerekei utánam erednek, esemény vagyok nekik (1991 Végh Attila 2038005, 42).

5a. (felsz módban, rendsz. egysz 2. sz-ben) ’〈vkinek a leintésére, leállítására, vmely ajánlat, feltételezés stb. elhárítására〉’ ❖ Eridj te, nyelves lyány, ne tſerfelj (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 98) | Ej, eredj a badarságaiddal! Többet nekem elő ne hozd! Értetted? (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | Eriggyen már kend, kíváncsi is egy legényember az ilyesmire (1916 Kassák Lajos CD10) | no Grossmama, hogy állunk szerelem dolgában? Erigy má’ gonosz csont. Erigy má’! (1925 Karinthy Frigyes 9309074, 71) | Ezredes elvtárs, kérek engedélyt... – eredj már, civilben vagyunk – pisszenti le amaz a ballonkabátost (1991 Népszabadság febr. 25. C7841, 3).

6. (-nak/-nek, ill. régen -ba/-be v. -ra/-re ragos határozóval is) ’〈ember, es. állat vmely cselekvésbe, (társas) tevékenységbe〉 fog, kezd’ ❖ Eleonóra többet felölek nem kérdezkedet, mert az alatt az Attya eredet beſzédben a’ Hertzeggel Kriſtina felöl (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 386) | Örömében az egéſz házi nép ſirásra erede (1789 Magyar Merkurius C0341, 181) | Új hiveid közepett hasznos munkának eredve Buzgó kebledből hinted az égi magot (1822 Vörösmarty Mihály 8524108, 208) | [az antilopok] megriadva vágtatásnak erednek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a tüzérek] menetparancsot kapnak, fölcsatolják lövegeiket a Pavézi-vontatókra, fölszállnak Botond gépjárműveikre, s útnak erednek (2007 Závada Pál 3150015, 1513).

6a. (/ritk) ’〈vmely állapotba, helyzetbe v. folyamatba, fejlődési szakaszba〉 jut, kerül vki, vmi’ ❖ Ha te a’ Világba fel-leled targyodat, Eredj rmdre, ’s ne gytrd magadat (1772 Bessenyei György¹ C1076, 124) | Napjainkban nemzeti nyelvünk irodalma is már virágzásnak eredt (1843 Zimmermann Jakab 8560001, 8) | a rulett pörgettyűje forgásnak eredt (1879 Jókai Mór CD18) | [A komócsin] magja hamar és jól csirázik, első évben többnyire csak tőleveleket hajt s csak a második évtől kezdve ered szárba (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 51) | [a forgatás után Renée Zellweger] ismét hízásnak eredhetett, hiszen javában folytak már az új Bridget Jones-film előkészületei (2006 Népszava jan. 18. C7469, melléklet 5).

Ö: el~, meg~, neki~, utána~, vissza~.

Fr: ágy, ágyék.

ÖU: bele~, haza~.

Vö. CzF. ~, eredő¹; ÉrtSz. ~, eredj; SzólKm. eredj; TESz. ereget; ÉKsz. ~, eredj; SzT. ~, eredett, eredhet, eredhető, eredő; ÚMTsz. ~, eredj

ergye lásd ered
ered tárgyatlan ige 1b2
ergye (felsz mód 2. sz-ben) (nyj)
eridj (felsz módban)
1.
〈forrás〉 felszínre tör vhol v. vhonnan, ill. 〈folyóvíz forrás(ok)ból, tóból stb.〉 indul (vhol)
egy a’ forrás avval az érrel melly belöle ered
(1777 Molnár János)
A hindu egy ősistenséget hisz, ki azon helyen él, hol az Indus és Ganges forrásai erednek
(1862 Balogh Tihamér)
Karinthiában a legtöbb ásványos forrás plutói [= mélységi] kőzetekből ered
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Az Oregon folyó] a Sziklás-hegységben a Columbia-tóból ered
(1928 TolnaiÚjLex.)
az öt ágból eredő Karasica-patak
(2003 Természet Világa)
[a Pó-alföldön] a környező hegységekből eredő folyók bőven adnak vizet a rétek, kaszálók, rizsföldek kiegészítő öntözéséhez
(2005 Probáld Ferenc)
1a. (rég)
〈folyóvíz vmely másikba〉 ömlik, folyik
a Maros vize […] Erdélyenn kereſztl Magyar orſzágra foly, míg Szegednél a Tiſzába ered
(1780 Magyar Hírmondó)
[a Rába] a’ Gyri Vár alatt a’ Dunába ered
(1796 Szaller György)
1b. (ritk)
〈eső〉 esni kezd
ha esö ered, a’ patak meg-futtya a’ völgyet
(1783 Molnár János)
utközben eső ered, a’ széna haszonvehetlenné ázik
(1841 Pesti Hírlap)
napsütéses meleg volt, délután azonban hirtelen zápor eredt
(1901 Budapesti Hírlap máj. 12.)
nyári felhőből eredő eső
(2001 Kelevéz Ágnes)
1c. (-nak/-nek ragos ›eső‹ jelentésű szóval, alany n. is) (rég, átv is)
〈annak kif-ére, hogy elered az eső〉
a’ telehold által megvilágositott fellegek egyszerre rohanó zápornak eredtek
(1834 Honművész)
Pénteken estve esőnek akart eredni, nagyon szép borulatok tornyosultak össze, hullott is néhány csep, de a szél ismét szélyelverte a jótékony felhőt
(1859 Vasárnapi Újság)
[fia halálakor Zrínyi Miklós] tavasza télre fordult, szeme esőnek eredt, szíve búba borult
(1900 Széchy Károly)
1d. (vál)
〈könny, vér〉 folyni, csorogni kezd (vhonnan)
Szeretetre nyílnak Ura’ két ſzemei, Távúl ölelésre terjednek kezei, Ezzel Penelopnak erednek könyvei
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Két ilyen nehéz ütésre, ha vér nem eredt is utána, kell nehány pillanat, hogy kábulatából egyik is, másik is összeszedje magát
(1882 Jókai Mór)
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered
(1936 József Attila)
nem eredt vér, bár döfködtek kések
(1980 Népszava okt. 4.)
2.
〈hosszúkás v. hosszan elnyúló dolog, képződmény〉 (vmiből kiágazva) indul, kezdődik (vhol)
A’ Far-tsontnak belsö likain öt pár érzöinak jönnek-ki, mellyek a’ lófarktól erednek, a’ medentzének üregében, és az alsó végekben el-oſzlanak
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
a’ Tátra és a’ Király-hegy köztt eredett Hochwaldi hegysor
(1819 Magda Pál)
A három torszelvényen egy-egy lábpár ered
(1933 Az állatok világa ford.)
[a sárga mangrove] léggyökereinek egy része a törzsből ered, más része viszont az iszapból függőlegesen felfelé nő
(2001 Természet Világa)
3.
〈élőlény(ek csoportja) születés szerint, (közvetlen) utódként származik vki(k)től v. vhonnan
Forgasd gyakran elmédben, mi vérböl eredtél
(1775 Kovács Ferenc¹ ford.)
közrendü, vagy közép állapotu szüléktől eredt gyermekek nevelése
(1833 Kunoss Endre)
Apponyi Miklóstól leány ágon ered a Rudnyánszky család is
(1863 Nagy Iván)
Az egészséges törzsből eredő állat tartásbeli és mozgásbeli zavarokkal betegedett meg
(1931 Orvosi Hetilap)
A népiek bizalmatlanul fogadták a volt marxisták piacelvű, liberális fordulatát, számon tartották […] azt, hogy jó néhányan magas beosztású kommunista káderek családjából eredtek
(2010 Rainer M. János)
3a.
〈annak kif-ére, hogy élőlények vmely faja vmely más fajra megy vissza, abból fejlődött ki〉
[Zimmermann] eszmélt a nagy kérdés felett, Hogy az ember a majomtól ered
(1866 Szelestey László)
az ember alsóbbrendű emlős állatokból, majmokból s régebben félmajmokból, erszényesekből, hüllőkből, halakból stb.s a többi, stb.s a többi eredt lassankinti átalakulás következtében
(1871 Fővárosi Lapok)
A szárazföldi gerincesek valószínűleg olyan halfajtól erednek, amely […] megpróbálta a vizet elhagyni, ami sikerült is neki
(1969 Urania állatvilág ford.)
3b.
〈annak kif-ére, hogy vmely élőlény bizonyos helyről, társadalmi környezetből stb. való, onnan jön〉
[a mocsár] ſzörnyen gözölög; hervaſzt, Öl gabonát; tókból eredö ſok-féle bogárnak Gaz fúlánkjaival patvarkodik emberi képen
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
[A Hodossy család a] Pozsony megyei Hodosról eredt régi család
(1867 Nagy Iván)
[a jerikói rózsának is nevezett] Selaginella lepidophylla a mexikói, esőben szegény sziklasivatagokból ered
(1932 Rapaics Rajmund)
Látni akarja Joe, […] honnan ered famíliája
(2001 Szabad Föld júl. 13.)
4. (rég)
keletkezik, támad, ill. létrejön vmi
idö nintsen a’ kívánság eredésére, vagy mihellyen ered a’ nagy jóknak bövségével meg-fojtatik
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
Antigonus Caristius az Égyiptomi mód ſzerint, a’ hol eredett ez a’ kltemény, azt tanátsolja, hogy a’ tulkot temeſsék-bé egéſzen a’ fldbe, tsak a’ ſzarvait hagyván-ki
(1789 Mátyus István)
délután öt óra felé jó szél eredvén, a’ flotta két sorban […] útnak indúlt
(1831 Hazai és Külföldi Tudósítások)
4a.
〈annak kif-ére, hogy vkitől, vmitől mint létrehozójától, okozójától stb. v. vmely helyről, korból származik, ill. vmiből mint előzményből keletkezik vmi〉
Az üſtökös Tsillagok nem a’ föld párázattyából eredendö fogyaték teſtek; hanem a’ világgal egy azon idejü bújdosó, ’s a’ Nap-körül forgó Tsillagok
(1777 Molnár János)
[a Győrben talált hat római sír] tudósok véleménye szerint a negyedik századból ered
(1859 Vasárnapi Újság)
a szép és értékes tárgy egy hölgytől eredt, ajándék volt
(1898 Bródy Sándor)
madaraktól eredő lábnyomokat
(1915 RévaiNagyLex.)
tájékoztatják annak az országnak a szakhatóságát, ahonnan a fertőzés ered
(1998 Magyar Hírlap)
A kockajátékok arab neve az-zahr: ebből ered a „hazárdjáték” szó, ami szerencsejátékot jelent
(2006 A társasjátékok ford.)
5.
〈felsz módban, vki(k)nek nyomatékos elküldésére, elzavarására is:〉 (gyorsan, nagy lendülettel) indul, megy (vhonnan v. vmerre, vhova) vki, vmi
Eredj az élkhz; hadd itt e’ hóltakat
(1772 Bessenyei György¹)
méh rétnek ered, ’s meg ſzállja megintlen Flórának hímes kebelét
(1777 Baróti Szabó Dávid ford.Baróti Szabó)
Eredjetek innen! Ostoba parasztok! Sohasem töritek be azt az ajtót
(1881 Jókai Mór)
Hozz még egy üveggel, fickó, aztán eredj a pokolba, hagyj magunkra!
(1895 Mikszáth Kálmán)
Fényes bogrács, hús nincs benne, Ergye bujtár hozzá bele
(1911 Malonyay Dezső)
Ergyetök alunni, – morrant rájuk az öregember
(1926 Kodolányi János)
Elbámult szegény [kisfiú] egy embernyi nagyságú halon, s mire észrevette magát, az óriási óceánjáró nélküle eredt az Újvilág felé
(1943 Nagy István)
a falu gyerekei utánam erednek, esemény vagyok nekik
(1991 Végh Attila)
5a. (felsz módban, rendsz. egysz 2. sz-ben)
〈vkinek a leintésére, leállítására, vmely ajánlat, feltételezés stb. elhárítására〉
Eridj te, nyelves lyány, ne tſerfelj
(1777 Bessenyei György¹)
Ej, eredj a badarságaiddal! Többet nekem elő ne hozd! Értetted?
(1899 Mikszáth Kálmán)
Eriggyen már kend, kíváncsi is egy legényember az ilyesmire
(1916 Kassák Lajos)
no Grossmama, hogy állunk szerelem dolgában? Erigy má’ gonosz csont. Erigy má’!
(1925 Karinthy Frigyes)
Ezredes elvtárs, kérek engedélyt... – eredj már, civilben vagyunk – pisszenti le amaz a ballonkabátost
(1991 Népszabadság febr. 25.)
6. (-nak/-nek, ill. régen -ba/-be v. -ra/-re ragos határozóval is)
〈ember, es. állat vmely cselekvésbe, (társas) tevékenységbe〉 fog, kezd
Eleonóra többet felölek nem kérdezkedet, mert az alatt az Attya eredet beſzédben a’ Hertzeggel Kriſtina felöl
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Örömében az egéſz házi nép ſirásra erede
(1789 Magyar Merkurius)
Új hiveid közepett hasznos munkának eredve Buzgó kebledből hinted az égi magot
(1822 Vörösmarty Mihály)
[az antilopok] megriadva vágtatásnak erednek
(1929 Az állatok világa ford.)
[a tüzérek] menetparancsot kapnak, fölcsatolják lövegeiket a Pavézi-vontatókra, fölszállnak Botond gépjárműveikre, s útnak erednek
(2007 Závada Pál)
6a. (/ritk)
〈vmely állapotba, helyzetbe v. folyamatba, fejlődési szakaszba〉 jut, kerül vki, vmi
Ha te a’ Világba fel-leled targyodat, Eredj rmdre, ’s ne gytrd magadat
(1772 Bessenyei György¹)
Napjainkban nemzeti nyelvünk irodalma is már virágzásnak eredt
(1843 Zimmermann Jakab)
a rulett pörgettyűje forgásnak eredt
(1879 Jókai Mór)
[A komócsin] magja hamar és jól csirázik, első évben többnyire csak tőleveleket hajt s csak a második évtől kezdve ered szárba
(1927 TolnaiÚjLex.)
[a forgatás után Renée Zellweger] ismét hízásnak eredhetett, hiszen javában folytak már az új Bridget Jones-film előkészületei
(2006 Népszava jan. 18.)
Fr: ágy, ágyék
ÖU: beleered, hazaered
Vö. CzF. ~, eredő¹; ÉrtSz. ~, eredj; SzólKm. eredj; TESz. ereget; ÉKsz. ~, eredj; SzT. ~, eredett, eredhet, eredhető, eredő; ÚMTsz. ~, eredj

Beállítások