erika fn 6A

1. (Növ) ’Afrika déli részén, a mediterrán térségben, valamint Nyugat- és Észak-Európában előforduló cserje v. fa, amelynek kicsi, tűszerű levelei és harang alakú v. csőszerű virágai vannak’ ❖ Láthatók voltak ott [ti. a bécsi virágkiállításon] Azaleák, Camelliák, Erikák, rózsák, szép és uj fajú Rhododendronok (1838 Honművész C6072, 250) | Erika (növ., hanga, Erica L.), a róla nevezett család némelykor egész 6 m. magas cserjéje (1894 PallasLex. CD02) | Az erikák többsége savanyú talajt kíván (1999 Lakáskultúra CD39).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bizonyos génusznak a fajai nagy számáról határozott földrajzi centrumot lehet kideríteni, p. az erikáé, a Mesembryanthemumé és Proteáé a Jóreménység-foka tájéka (1896 PallasLex. CD02) | vékony erika E. [= Erica] gracilis (1998 Növényneveink C6120, 81).

2. (nem szakny) ’Európában honos, savanyú talajú, nyílt területeken gyakr. tömegesen megjelenő, 20–60 centiméter magas, lila virágú örökzöld törpecserje, amelynek leveles szárát gyógyászati célokra használják, ill. e növények faja (Calluna vulgaris); csarab’ ❖ Lábunk elsüllyed a ritka fenyves könnyű homokjában, amelynek sötét fái különös ellentétet képeznek a fakósárga homokkal. A fiatalabb ültetvényekben és irtásokban erika nő, az a szerény kis növény (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A szelídgesztenyének] a kálium az egyetlen, de legfontosabb szükséglete, ezért ősi helyén gyakran fordul elő vele együtt a saspáfrány (Kecskepatak, Ikerárok, Tacsiárok) (Pteris aquiliana), seprőzanót (Sinothammus skoparius) és a hanga vagy csarab (Calluna vulgaris), amelyet a nép itt erikának nevez (Vashegy, Károlymagaslat stb.), mint káliumjelző növények (1938 Főző Géza CD52) | csarab („hanga”, „erika”) Calluna vulgaris (1998 Növényneveink C6120, 64).

Vö. ÚMTsz. erike; IdSz.; ÉKsz.².

erika főnév 6A
1. (Növ)
Afrika déli részén, a mediterrán térségben, valamint Nyugat- és Észak-Európában előforduló cserje v. fa, amelynek kicsi, tűszerű levelei és harang alakú v. csőszerű virágai vannak
Láthatók voltak ott [ti. a bécsi virágkiállításon] Azaleák, Camelliák, Erikák, rózsák, szép és uj fajú Rhododendronok
(1838 Honművész)
Erika (növ.növény, hanga, Erica L.Linnaeus), a róla nevezett család némelykor egész 6 m.méter magas cserjéje
(1894 PallasLex.)
Az erikák többsége savanyú talajt kíván
(1999 Lakáskultúra)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen fás szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Bizonyos génusznak a fajai nagy számáról határozott földrajzi centrumot lehet kideríteni, p.például az erikáé, a Mesembryanthemumé és Proteáé a Jóreménység-foka tájéka
(1896 PallasLex.)
vékony erika E. [= Erica] gracilis
(1998 Növényneveink)
2. (nem szakny)
Európában honos, savanyú talajú, nyílt területeken gyakr. tömegesen megjelenő, 20–60 centiméter magas, lila virágú örökzöld törpecserje, amelynek leveles szárát gyógyászati célokra használják, ill. e növények faja (Calluna vulgaris); csarab
Lábunk elsüllyed a ritka fenyves könnyű homokjában, amelynek sötét fái különös ellentétet képeznek a fakósárga homokkal. A fiatalabb ültetvényekben és irtásokban erika nő, az a szerény kis növény
(1929 Az állatok világa ford.)
[A szelídgesztenyének] a kálium az egyetlen, de legfontosabb szükséglete, ezért ősi helyén gyakran fordul elő vele együtt a saspáfrány (Kecskepatak, Ikerárok, Tacsiárok) (Pteris aquiliana), seprőzanót (Sinothammus skoparius) és a hanga vagy csarab (Calluna vulgaris), amelyet a nép itt erikának nevez (Vashegy, Károlymagaslat stb.s a többi), mint káliumjelző növények
(1938 Főző Géza)
csarab („hanga”, „erika”) Calluna vulgaris
(1998 Növényneveink)
Vö. ÚMTsz. erike; IdSz.; ÉKsz.²

Beállítások