érlel ige 1b

1. ts ’〈annak kif-ére, hogy növényen termés vmilyenné válva (ki)fejlődik, (meg)érik, ill. növény (része) termést hoz, terem〉’ ❖ mivel a’ czékla nem érlel magot nem soványitja a helyet (1838 Vasárnapi Újság C0431, 44) | szárazság idején a legjobban feltöltött kukorica az, mely a leghamarább sárgulni s terményét érlelni kezdi (1888 Pesti Hírlap máj. 2. C5636, 10) | [a kétnyári növények a második évben] szárat fejlesztenek, ez virágzik, termést érlel, de ezután a növény elhal (1912 RévaiNagyLex. C5701, 521) | olyan paprikatövet is találtak, amely 35 fejlett fűszerpaprikát érlelt pirosra (1960 Szabad Föld szept. 18. C4859, 6) | a kerítésnél vadszeder indázott, annak kemény karjai nem sérültek, sőt a zöldből apránként pirossá, majd mélyfeketévé érlelték gyümölcseiket (2005 Bódis Kriszta 3148002, 784).

1a. (tárgy n. is) ’〈talaj, természeti jelenség stb. v. ember(i tevékenység) növényt v. annak termését〉 a szükséges tápanyagot, meleget stb. kellő mértékben és hasznosan biztosítva segít(i) abban, hogy vmely növekedési szakaszba v. kifejlett, érett állapotba jusson(, és így vmivé, vmilyenné v. vmire alkalmassá váljon)’ ❖ a’ felesleg való Leveleket-is, mellyek a’ Fürtöktöl a’ Napot el-zárják, le-hánnyák, hogy igy a’ Szölö-Szemeket a’ Köd és Harmat ſzabadon meg-ſzállhaſsák, a’ mellyek azokat érlelik (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 218) | óh, Caesar, […] vajjon hogy a városok Megtartóját imádják-é benned majd a lakosok, Vagy pedig kinn a mezőkre kívánsz gondot viselni, Amelyért a roppant világ úgy fog téged tisztelni, Mint ki az időt jártatod s érleled a gabonát (1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Vergilius CD01) | kelletlen néha bár a’ déli nap’ heve, de midőn tikkaszt, egyszersmind érlel is (1823 Aurora C0031, 237) | [a melegházban] a növényeket a rendes idő előtti virágzásra v. gyümölcsözésre érlelik (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 295) | ha majd a nyár reánk köszönt, küld lángoló sugárözönt s minden magot keményre érlel (1949 Pákozdy Ferenc 9508002, 52) | A piacokon is egyre többen választjuk a biozöldséget és biogyümölcsöt a vegyszerekkel érlelt portéka helyett (2000 Lakáskultúra CD39).

1b. ’〈ételt, szeszes italt, szerves anyagot stb.〉 vmely abban végbemenő vegyi folyamat elősegítése által (vmivé alakítva) fogyasztásra, felhasználásra alkalmassá tesz vki v. vmi’ ❖ A’ vad figék, magokba ſoha gyümltsöket meg nem érlelik […], hanem a’ lakosok le-ſzedvén azokat, tövisekkel a’ fákhoz ſzegezik és 40 napig ott érlelik a’ nap-fényen (1795 Gáti István 7116001, 63) | a nyers bör dagadtabb, az érlelt bör lohadtabb (1816 Vocabularium C1948, 45) | [a kecskék] bőven tejeltek s Inger egyre-másra érlelte a piros és a fehér sajtokat (1937 Hajdu Henrik ford.–Hamsun 9212001, 22) | Olyan élesztő is van már, amely a romlott szőlőből készített mustot jó borrá érleli (1954 Magyar Nemzet jan. 9. C4794, 3) | Telenként megjelenik a fácán is, az erkélyeken napokig érlelik tollában, míg a hús megpuhul (1981 Dénes Mária 2206033, 13) | a kerti hulladékokat összegyűjtve szerves trágyává érleljük (1996 Lakáskultúra CD39).

1c. (tárgy n. is) ’〈duzzanatot, kelést stb. vmi, kül. gyógyszer〉(kellően) kifejlett állapotba hoz’ ❖ Kivált a’ máſodik az himlt érlel forrózás idején az illyeneket [ti. az altatókat] ſzkſég el-távoztatni, mivel akkor-még a’ terméſzet ſzerént való aluvás is veſzedelmes (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 219) | magára nyalogatva a’ vaj inkább oſzlat és érlel: mézzel és keſerü mondolával elegyítve pedig a’ tüdket derekaſabban tiſztítja; de nem érlel annyira (1789 Mátyus István C3070, 62) | a keléseket érlelő pépek (1916 RévaiNagyLex. C5710, 414) | Daganatokat érlel: a martilapu lókörömfű összevágott levelei vagy a frissen reszelt burgonya (1956 Maár Margit CD52) | A szemem se jó, de még érlelni kell a hályogot (2007 Népszava márc. 3. C7470, 8).

2. ts ’〈annak kif-ére, hogy vkinek, vminek a biológiai, testi stb. (ki)fejlődését (elő)segíti, ill. annak során azt vmivé v. vmilyenné alakítja vki v. vmi〉’ ❖ a rozo férgeket [= rozsférgeket] érlelni próbáltam és fojattam is őket (1789 Fekésházy György C1746, II) | loppal egész este figyeltem és megbámultam rajta mindent külön-külön, teli, éráttetszető arcát, melyen az élet nyara gömbölyűvé és lággyá érlelt minden domborúságot (1917 Elek Artúr CD10) | a testet már aszszonnyá, férfivá érlelték az évek (1942 Népszava jan. 4. C7510, 13) | az ivarérett halakból – fejés útján – eltávolítják az ivartermékeket (az ikrát és a tejet), majd végrehajtják a termékenyítést, végül mesterséges környezetben érlelik, keltetik ki az ikrát (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2a. ’〈élőlény (szervezetének része) stb. (pete)sejtet〉 létrehoz, termel, ill. 〈nő magzatot〉 testében növeszt’ ❖ az emberi nőnek csirmirigyei 35 éven át minden 4 hétben kifejlődés képes petét érlelnek (1867 Orvosi Hetilap C8117, 835) | Egy olyan csiperkegomba, melynek átmérője 8 cm, 1 800 000 000 spórát érlel (1916 Moesz Gusztáv C7940, 19) | magzatot érlel méhében (1971 Magyar Nemzet márc. 7. C5276, 3) | a kúraszerűen szedett C-vitamin növeli a szervezet ellenálló erejét, fokozza az immunanyagok termelését, érleli a vörösvérsejteket (1994 Népszava okt. 15. C7459, 13).

3. ts ’〈jellemet, szellemi képességet stb.〉 kibontakoztat, kiteljesít, ill. 〈személyt〉 szellemi, lelki stb. fejlődése, változása során (vkiből) vkivé, vmilyenné v. vmire hajlamossá v. képessé, alkalmassá alakít vmi v. vki’ ❖ [az elmét] kell hát érlelni olly’ Igazságokkal, Mellyek ſzelidséget hordoznak magokkal (1785 Göböl Gáspár C1897, 82) | épen efféle kényeztetések által érleltetik a’ gyermek, egykori legfeketébb hálátlanságra (1841 Fáy András¹ C1726, 28) | csak egyet sürgetünk, azt, hogy érlelhessük magunkban a sokoldalu, méltányos fölfogást s a pszichologiai érzéket (1903 Prohászka Ottokár 1125015, 10) | Ez a szenvedésteljes öt esztendő érlelte könnyen élő, vidám élet-érzésű fiatalemberből az élettel tisztába jutott komoly férfivá [Kuncz Aladárt] (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 206) | férje gyengesége, a kettőjükért való helytállás kényszere az, amely egyre keményebbé – elszánttá, félelmessé, hisztérikussá érleli s torzítja [Margit királynő] jellemét (1955 Németh László² 9485054, 352) | Az egykori könyvelőt íróvá érlelték a megpróbáltatások (2002 Magyar Hírlap CD09).

3a. tn (tárgyragos határozóval is) érlel vkin ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy, csoport vminek, pl. az időnek a hatására lelkileg, szellemileg stb. érettebbé válik〉’ ❖ A harminchat óra, ami beszélgetésük óta eltelt, annyit érlelt rajta. Annyival emberibb lett (1918 Kádár Endre CD10) | A Vörös Csillag [Termelőszövetkezet] tagságán sokat érlelt az idei év (1951 Szabad Nép nov. 17. C4874, 6) | Biztos, hogy az évek érlelnek rajtunk, változunk (1993 Nemzeti Sport aug. 7. C8062, 3).

3b. ts (irod) ’〈annak kif-ére, hogy bánat, szenvedés stb. v. az idő múlása miatt vki hamarosan meghal, ill. vkinek az élete véget ér〉’ ❖ ’s a’ bú’ heve Érleli a’ sírnak életedet, Óh Drága Szz (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 618) | Lenkét a sírnak érlelék A kínos érzetek! Egy csillagos szép éjben a Halál csókolta meg (1844 Kerényi Frigyes 8236005, 37) | A gyors Idő halálra érlelé s fátyol borult tűnt életünk fölé, annyit törődik a Világ velünk, mint a Tenger, ha kavics hull belé! (1922 Szabó Lőrinc ford.–Omar Khajjám 9629279, 55).

4. ts ’〈vmely körülmény, állapot stb.〉 okoz, ill. 〈személy v. csoport〉 kialakít, létrehoz v. kibontakoztatva vmilyenre, vmivé fejleszt vmit’ ❖ A’ nevelés ſzerez ſok képezéleket [!], A’ nagy tudatlanság érleli ezeket. Mellyek ha majd kiben sürü vért találnak, Még az életet is képzelik halálnak (1785 Göböl Gáspár 7121006, 5) | én gyűlölöm azt, a’ ki oly reménységeket táplál, a’ mellyeket nem akar teljesedésre érlelni (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 528) | titkon a kormány nagy tervet érlel (1872 Arany László 8015001, 67) | A legtöbb bűncselekményt rövid idő érleli vagy pillanat szüli s alkalom, fellobbanó szenvedély vagy véletlenségek kedvezése segiti elő (1904 Eötvös Károly 8127005, 61) | majdnem minden versemet több-kevesebb irodalmi hatás érlelte (1938 Weöres Sándor 9788144, 23) | A belső feszültség, a fluktuáció, az anyagi dolgok szubjektív vetülete kétségkívül komoly válságot érlelt (1973 László-Bencsik Sándor 9383004, 379) | [Lengyelország] szövetséggé érlelte megbékélését Németországgal és átlépett azokon az etnikai feszültségeken, amelyek történelmileg szembeállították Ukrajnával és Litvániával (2000 Figyelő CD2601).

4a. tn (tárgyragos határozóval is) érlel vmin ’〈annak kif-ére, hogy vminek a hatására v. vki által árnyaltabbá, kiforrottabbá válik vmi〉’ ❖ A két év azonban nagyot érlelt a tudós nézetein; ez alatt ismerte meg politikai nézeteinek új forrását (1959 Magyar Tudomány C0364, 266) | A későbbi előadások […] bizonyára sokat érlelnek, finomítanak, árnyalnak még az előadás belső, emberi viszonylatainak megrajzolásán (1986 Népszava aug. 5. C7451, 6) | Nem mondom, hogy bravúrosan könnyed alkotás; formailag lehetett volna még érlelni rajta (2008 Vadas József 3008006, 291).

Ö: ki~, meg~.

ÖU: át~, be~, el~, túl~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érik; ÉKsz.

érlel ige 1b
1. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy növényen termés vmilyenné válva (ki)fejlődik, (meg)érik, ill. növény (része) termést hoz, terem〉
mivel a’ czékla nem érlel magot nem soványitja a helyet
(1838 Vasárnapi Újság)
szárazság idején a legjobban feltöltött kukorica az, mely a leghamarább sárgulni s terményét érlelni kezdi
(1888 Pesti Hírlap máj. 2.)
[a kétnyári növények a második évben] szárat fejlesztenek, ez virágzik, termést érlel, de ezután a növény elhal
(1912 RévaiNagyLex.)
olyan paprikatövet is találtak, amely 35 fejlett fűszerpaprikát érlelt pirosra
(1960 Szabad Föld szept. 18.)
a kerítésnél vadszeder indázott, annak kemény karjai nem sérültek, sőt a zöldből apránként pirossá, majd mélyfeketévé érlelték gyümölcseiket
(2005 Bódis Kriszta)
1a. (tárgy n. is)
〈talaj, természeti jelenség stb. v. ember(i tevékenység) növényt v. annak termését〉 a szükséges tápanyagot, meleget stb. kellő mértékben és hasznosan biztosítva segít(i) abban, hogy vmely növekedési szakaszba v. kifejlett, érett állapotba jusson(, és így vmivé, vmilyenné v. vmire alkalmassá váljon)
a’ felesleg való Leveleket-is, mellyek a’ Fürtöktöl a’ Napot el-zárják, le-hánnyák, hogy igy a’ Szölö-Szemeket a’ Köd és Harmat ſzabadon meg-ſzállhaſsák, a’ mellyek azokat érlelik
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
óh, Caesar, […] vajjon hogy a városok Megtartóját imádják-é benned majd a lakosok, Vagy pedig kinn a mezőkre kívánsz gondot viselni, Amelyért a roppant világ úgy fog téged tisztelni, Mint ki az időt jártatod s érleled a gabonát
(1802 Csokonai Vitéz Mihály ford.Vergilius)
kelletlen néha bár a’ déli nap’ heve, de midőn tikkaszt, egyszersmind érlel is
(1823 Aurora)
[a melegházban] a növényeket a rendes idő előtti virágzásra v.vagy gyümölcsözésre érlelik
(1928 TolnaiÚjLex.)
ha majd a nyár reánk köszönt, küld lángoló sugárözönt s minden magot keményre érlel
(1949 Pákozdy Ferenc)
A piacokon is egyre többen választjuk a biozöldséget és biogyümölcsöt a vegyszerekkel érlelt portéka helyett
(2000 Lakáskultúra)
1b.
〈ételt, szeszes italt, szerves anyagot stb.〉 vmely abban végbemenő vegyi folyamat elősegítése által (vmivé alakítva) fogyasztásra, felhasználásra alkalmassá tesz vki v. vmi
A’ vad figék, magokba ſoha gyümltsöket meg nem érlelik […], hanem a’ lakosok le-ſzedvén azokat, tövisekkel a’ fákhoz ſzegezik és 40 napig ott érlelik a’ nap-fényen
(1795 Gáti István)
a nyers bör dagadtabb, az érlelt bör lohadtabb
(1816 Vocabularium)
[a kecskék] bőven tejeltek s Inger egyre-másra érlelte a piros és a fehér sajtokat
(1937 Hajdu Henrik ford.Hamsun)
Olyan élesztő is van már, amely a romlott szőlőből készített mustot jó borrá érleli
(1954 Magyar Nemzet jan. 9.)
Telenként megjelenik a fácán is, az erkélyeken napokig érlelik tollában, míg a hús megpuhul
(1981 Dénes Mária)
a kerti hulladékokat összegyűjtve szerves trágyává érleljük
(1996 Lakáskultúra)
1c. (tárgy n. is)
〈duzzanatot, kelést stb. vmi, kül. gyógyszer〉 (kellően) kifejlett állapotba hoz
Kivált a’ máſodik az himlt érlel forrózás idején az illyeneket [ti. az altatókat] ſzkſég el-távoztatni, mivel akkor-még a’ terméſzet ſzerént való aluvás is veſzedelmes
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
magára nyalogatva a’ vaj inkább oſzlat és érlel: mézzel és keſerü mondolával elegyítve pedig a’ tüdket derekaſabban tiſztítja; de nem érlel annyira
(1789 Mátyus István)
a keléseket érlelő pépek
(1916 RévaiNagyLex.)
Daganatokat érlel: a martilapu lókörömfű összevágott levelei vagy a frissen reszelt burgonya
(1956 Maár Margit)
A szemem se jó, de még érlelni kell a hályogot
(2007 Népszava márc. 3.)
2. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy vkinek, vminek a biológiai, testi stb. (ki)fejlődését (elő)segíti, ill. annak során azt vmivé v. vmilyenné alakítja vki v. vmi〉
a rozo férgeket [= rozsférgeket] érlelni próbáltam és fojattam is őket
(1789 Fekésházy György)
loppal egész este figyeltem és megbámultam rajta mindent külön-külön, teli, éráttetszető arcát, melyen az élet nyara gömbölyűvé és lággyá érlelt minden domborúságot
(1917 Elek Artúr)
a testet már aszszonnyá, férfivá érlelték az évek
(1942 Népszava jan. 4.)
az ivarérett halakból – fejés útján – eltávolítják az ivartermékeket (az ikrát és a tejet), majd végrehajtják a termékenyítést, végül mesterséges környezetben érlelik, keltetik ki az ikrát
(1995 Magyarország állatvilága)
2a.
〈élőlény (szervezetének része) stb. (pete)sejtet〉 létrehoz, termel, ill. 〈nő magzatot〉 testében növeszt
az emberi nőnek csirmirigyei 35 éven át minden 4 hétben kifejlődés képes petét érlelnek
(1867 Orvosi Hetilap)
Egy olyan csiperkegomba, melynek átmérője 8 cmcentiméter, 1 800 000 000 spórát érlel
(1916 Moesz Gusztáv)
magzatot érlel méhében
(1971 Magyar Nemzet márc. 7.)
a kúraszerűen szedett C-vitamin növeli a szervezet ellenálló erejét, fokozza az immunanyagok termelését, érleli a vörösvérsejteket
(1994 Népszava okt. 15.)
3. tárgyas
〈jellemet, szellemi képességet stb.〉 kibontakoztat, kiteljesít, ill. 〈személyt〉 szellemi, lelki stb. fejlődése, változása során (vkiből) vkivé, vmilyenné v. vmire hajlamossá v. képessé, alkalmassá alakít vmi v. vki
[az elmét] kell hát érlelni olly’ Igazságokkal, Mellyek ſzelidséget hordoznak magokkal
(1785 Göböl Gáspár)
épen efféle kényeztetések által érleltetik a’ gyermek, egykori legfeketébb hálátlanságra
(1841 Fáy András¹)
csak egyet sürgetünk, azt, hogy érlelhessük magunkban a sokoldalu, méltányos fölfogást s a pszichologiai érzéket
(1903 Prohászka Ottokár)
Ez a szenvedésteljes öt esztendő érlelte könnyen élő, vidám élet-érzésű fiatalemberből az élettel tisztába jutott komoly férfivá [Kuncz Aladárt]
(1937 Schöpflin Aladár)
férje gyengesége, a kettőjükért való helytállás kényszere az, amely egyre keményebbé – elszánttá, félelmessé, hisztérikussá érleli s torzítja [Margit királynő] jellemét
(1955 Németh László²)
Az egykori könyvelőt íróvá érlelték a megpróbáltatások
(2002 Magyar Hírlap)
3a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) érlel vkin
〈annak kif-ére, hogy vmely személy, csoport vminek, pl. az időnek a hatására lelkileg, szellemileg stb. érettebbé válik〉
A harminchat óra, ami beszélgetésük óta eltelt, annyit érlelt rajta. Annyival emberibb lett
(1918 Kádár Endre)
A Vörös Csillag [Termelőszövetkezet] tagságán sokat érlelt az idei év
(1951 Szabad Nép nov. 17.)
Biztos, hogy az évek érlelnek rajtunk, változunk
(1993 Nemzeti Sport aug. 7.)
3b. tárgyas (irod)
〈annak kif-ére, hogy bánat, szenvedés stb. v. az idő múlása miatt vki hamarosan meghal, ill. vkinek az élete véget ér〉
’s a’ bú’ heve Érleli a’ sírnak életedet, Óh Drága Szz
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Lenkét a sírnak érlelék A kínos érzetek! Egy csillagos szép éjben a Halál csókolta meg
(1844 Kerényi Frigyes)
A gyors Idő halálra érlelé s fátyol borult tűnt életünk fölé, annyit törődik a Világ velünk, mint a Tenger, ha kavics hull belé!
(1922 Szabó Lőrinc ford.Omar Khajjám)
4. tárgyas
〈vmely körülmény, állapot stb.〉 okoz, ill. 〈személy v. csoport〉 kialakít, létrehoz v. kibontakoztatva vmilyenre, vmivé fejleszt vmit
A’ nevelés ſzerez ſok képezéleket [!], A’ nagy tudatlanság érleli ezeket. Mellyek ha majd kiben sürü vért találnak, Még az életet is képzelik halálnak
(1785 Göböl Gáspár)
én gyűlölöm azt, a’ ki oly reménységeket táplál, a’ mellyeket nem akar teljesedésre érlelni
(1802 Kazinczy Ferenc)
titkon a kormány nagy tervet érlel
(1872 Arany László)
A legtöbb bűncselekményt rövid idő érleli vagy pillanat szüli s alkalom, fellobbanó szenvedély vagy véletlenségek kedvezése segiti elő
(1904 Eötvös Károly)
majdnem minden versemet több-kevesebb irodalmi hatás érlelte
(1938 Weöres Sándor)
A belső feszültség, a fluktuáció, az anyagi dolgok szubjektív vetülete kétségkívül komoly válságot érlelt
(1973 László-Bencsik Sándor)
[Lengyelország] szövetséggé érlelte megbékélését Németországgal és átlépett azokon az etnikai feszültségeken, amelyek történelmileg szembeállították Ukrajnával és Litvániával
(2000 Figyelő)
4a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) érlel vmin
〈annak kif-ére, hogy vminek a hatására v. vki által árnyaltabbá, kiforrottabbá válik vmi〉
A két év azonban nagyot érlelt a tudós nézetein; ez alatt ismerte meg politikai nézeteinek új forrását
(1959 Magyar Tudomány)
A későbbi előadások […] bizonyára sokat érlelnek, finomítanak, árnyalnak még az előadás belső, emberi viszonylatainak megrajzolásán
(1986 Népszava aug. 5.)
Nem mondom, hogy bravúrosan könnyed alkotás; formailag lehetett volna még érlelni rajta
(2008 Vadas József)
ÖU: átérlel, beérlel, elérlel, túlérlel
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érik; ÉKsz.

Beállítások