ernyedett (12B) l. ernyedt

ernyedt mn-i ign és mn  ernyedett (kissé rég, ritk)

I. mn-i ign → ernyed.

II. mn 12B

1. ’erejét, tartását, feszes állapotát vesztett 〈test(rész)〉, ill. olyan 〈személy〉, akinek ilyen a teste v. vmely testrésze’ ❖ [a kezelésnek köszönhetően az] ernyedt izmok élénkek és nyersek lesznek (1840 Figyelmező C0154, 828) | Mindig ernyedtebb, tompább lett, s ha azelőtt kerülte az álom, most meg úgy-úgy rájött, hogy két nap is elaludt egy hosszában (1853 Jókai Mór CD18) | ernyedt kezéből kihullt a cédula (1917 Kaffka Margit 9290048, 55) | [a lány] féktelen gyűlölettel rúgott bele a fekvő, ernyedt emberbe (1930 Dallos Sándor CD10) | [Lilja] órákon át gyúrta, nyűtte a paralízises bal oldalát, […] ernyedt testét szőrkefével dörzsölte (2004 Goretity József ford.–Ulickaja 3120004, 107).

1a. ’ilyen test(rész)re, személyre v. állapotra jellemző, erőtlenséget v. fáradtságot tükröző’ ❖ tompa, ernyedt szélhüdtségnél […] kevesbé vagy éppen nem fájdalmas rángatódzások tapasztaltatnak a tagokban (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305004, 263) | A mozdulatok […] ernyedtek, esetlegesek, tévedezők (1910 Csáth Géza CD10) | Egy sajátságos kötetben bóbiskolva, ernyedetten Vén meséket nézegettem (1920 Harsányi Zsolt ford.–Poe CD10) | leülni laza (se nem ernyedt, se nem merev) testtartásban (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159002, 136) | A fizikatanár gyöngének érezte magát, ernyedten feküdt a paplan alatt (2007 Békés Pál 3036002, 325).

1b. (kissé rég, átv is)(korábbi feszes állapot után) megereszkedett v. laza 〈anyag, szerkezet〉, ill. ilyen anyagra jellemző 〈állapot〉’ ❖ [sokan nem tudnak anélkül beszélni,] hogy gondolatjaikat igen ki ne nyujtanák, ’s az által ernyedtekké és ertlenekké ne tennék (1819 Kis János¹ C5510, 74) | A’ vitorla renyhén ’s ernyedten lógott alá (1836 Társalkodó C7973, 239) | ernyedt ívhúrról röpített tompa nyilait nyugodtan hagyja lepattanni (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [az ausztrál gyapjú] porhanyóbb és ernyedtebb, mint az európai gyapju (1893 PallasLex. CD02) | rugalmas anyag ernyedt állapotban […] felfog oly eleven erejű lövedéket, melyet feszes állapotban átenged (1950 Orvosi Hetilap C8197, 156).

1c. (rég) ’megereszkedett, viseltes, foszladozó 〈szövet, ruha〉’ ❖ ernyett köpönyeg (1826 Kurucz Kilián C5904, 119) | Málladt: = foszladozott. Az avít, ernyedt ruha […] is elmállad, ha eső éri (1839 Horváth Zsigmond¹ C7313, 42) | Rendelkezzél […] hat ingem fölött; igaz ugyan, hogy kissé már ernyedtek (1876 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1978, 438) | a nadrágja széle is foszlásnak indult s csak a sok vasalás tartja a lelket az ernyedt szövetben (1911 Budapesti Hírlap febr. 3. C4699, 1).

2. ’fásult, eltompult 〈személy〉, ill. erejéből, vitalitásából vesztett, cselekvőképtelenné vált 〈csoport, közösség〉’ ❖ [a darabot látva] a’ közönség méltán ernyedt lehetett (1847 Életképek C8374, 738) | Kis Európánk népei ernyedtek és fáradtak (1928 Budapesti Hírlap dec. 25. C4716, 4) | Neuraszténiás lényeknek az a legismertebb tulajdonsága, hogy hangulatuk teljesen uralmuk alá hajta [!] őket. Ha ernyedettek, tul ernyedettek, ha erélyesek, tulmennek a nyakasságba (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 92) | ernyedt s csüggedt, kozmopolita, idegenszívű, szabadkőműves, liberbolsi, plutokrata, globalista puhányok (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’ilyen személyre, közösségre jellemző, fásultságot, egykedvűséget tükröző 〈megnyilvánulás, tulajdonság, állapot stb.〉’ ❖ [a közgyűlésen elhangzott beszédek] kevés kivétellel ernyedt ismétlések valának (1847 Pesti Hírlap C8014, 142) | hogy fölpezsditse ernyedt életünket, [a végrehajtó] Uj szépség versenyt tűz ki (1880 Bartók Lajos 8032001, 21) | [Richard Strauss zenéje] megbotránkoztatta a századvég ernyedt zenei légkörében tespedő hallgatóságot (1957 Műsorfüzet dec. 2. C0372, 14) | Ernyedt hangon csordogált az öreg barátnők válasza: jó neked, ha te hetvenen túl még vállalkozol egy ilyen éjszakai útra (2008 Tóth Mária 3151006, 1084).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ernyedett lásd ernyedt
ernyedt melléknévi igenév és melléknév
ernyedett 12B (kissé rég, ritk)
I. melléknévi igenévernyed
II. melléknév 12B
1.
erejét, tartását, feszes állapotát vesztett 〈test(rész), ill. olyan 〈személy〉, akinek ilyen a teste v. vmely testrésze
[a kezelésnek köszönhetően az] ernyedt izmok élénkek és nyersek lesznek
(1840 Figyelmező)
Mindig ernyedtebb, tompább lett, s ha azelőtt kerülte az álom, most meg úgy-úgy rájött, hogy két nap is elaludt egy hosszában
(1853 Jókai Mór)
ernyedt kezéből kihullt a cédula
(1917 Kaffka Margit)
[a lány] féktelen gyűlölettel rúgott bele a fekvő, ernyedt emberbe
(1930 Dallos Sándor)
[Lilja] órákon át gyúrta, nyűtte a paralízises bal oldalát, […] ernyedt testét szőrkefével dörzsölte
(2004 Goretity József ford.Ulickaja)
1a.
ilyen test(rész)re, személyre v. állapotra jellemző, erőtlenséget v. fáradtságot tükröző
tompa, ernyedt szélhüdtségnél […] kevesbé vagy éppen nem fájdalmas rángatódzások tapasztaltatnak a tagokban
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
A mozdulatok […] ernyedtek, esetlegesek, tévedezők
(1910 Csáth Géza)
Egy sajátságos kötetben bóbiskolva, ernyedetten Vén meséket nézegettem
(1920 Harsányi Zsolt ford.Poe)
leülni laza (se nem ernyedt, se nem merev) testtartásban
(1984 Várady Szabolcs ford.Fromm)
A fizikatanár gyöngének érezte magát, ernyedten feküdt a paplan alatt
(2007 Békés Pál)
1b. (kissé rég, átv is)
(korábbi feszes állapot után) megereszkedett v. laza 〈anyag, szerkezet〉, ill. ilyen anyagra jellemző 〈állapot〉
[sokan nem tudnak anélkül beszélni,] hogy gondolatjaikat igen ki ne nyujtanák, ’s az által ernyedtekké és ertlenekké ne tennék
(1819 Kis János¹)
A’ vitorla renyhén ’s ernyedten lógott alá
(1836 Társalkodó)
ernyedt ívhúrról röpített tompa nyilait nyugodtan hagyja lepattanni
(1848 Kossuth Hírlapja)
[az ausztrál gyapjú] porhanyóbb és ernyedtebb, mint az európai gyapju
(1893 PallasLex.)
rugalmas anyag ernyedt állapotban […] felfog oly eleven erejű lövedéket, melyet feszes állapotban átenged
(1950 Orvosi Hetilap)
1c. (rég)
megereszkedett, viseltes, foszladozó 〈szövet, ruha〉
ernyett köpönyeg
(1826 Kurucz Kilián)
Málladt: = foszladozott. Az avít, ernyedt ruha […] is elmállad, ha eső éri
(1839 Horváth Zsigmond¹)
Rendelkezzél […] hat ingem fölött; igaz ugyan, hogy kissé már ernyedtek
(1876 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
a nadrágja széle is foszlásnak indult s csak a sok vasalás tartja a lelket az ernyedt szövetben
(1911 Budapesti Hírlap febr. 3.)
2.
fásult, eltompult 〈személy〉, ill. erejéből, vitalitásából vesztett, cselekvőképtelenné vált 〈csoport, közösség〉
[a darabot látva] a’ közönség méltán ernyedt lehetett
(1847 Életképek)
Kis Európánk népei ernyedtek és fáradtak
(1928 Budapesti Hírlap dec. 25.)
Neuraszténiás lényeknek az a legismertebb tulajdonsága, hogy hangulatuk teljesen uralmuk alá hajta [!] őket. Ha ernyedettek, tul ernyedettek, ha erélyesek, tulmennek a nyakasságba
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
ernyedt s csüggedt, kozmopolita, idegenszívű, szabadkőműves, liberbolsi, plutokrata, globalista puhányok
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
ilyen személyre, közösségre jellemző, fásultságot, egykedvűséget tükröző 〈megnyilvánulás, tulajdonság, állapot stb.〉
[a közgyűlésen elhangzott beszédek] kevés kivétellel ernyedt ismétlések valának
(1847 Pesti Hírlap)
hogy fölpezsditse ernyedt életünket, [a végrehajtó] Uj szépség versenyt tűz ki
(1880 Bartók Lajos)
[Richard Strauss zenéje] megbotránkoztatta a századvég ernyedt zenei légkörében tespedő hallgatóságot
(1957 Műsorfüzet dec. 2.)
Ernyedt hangon csordogált az öreg barátnők válasza: jó neked, ha te hetvenen túl még vállalkozol egy ilyen éjszakai útra
(2008 Tóth Mária)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások