ernyő fn 1C 

1. ’külső behatások, kül. eső, szél v. erős napfény ellen védő, rendsz. vázból és arra szerelt ponyvából álló fedélszerű eszköz, szerkezet’ ❖ erny [=] lepel, fedél (1784 Kisded szótár C0815, 22) | A novemberi szél meglehetős élesen fütyölt a szekér ernyeje alatt (1842 Gaal József C1788, 188) | [A nyaralónak] tágas kertje lenne, kis mólóval, csónakházzal, nagy piros ernyő alatt kertiszékekkel (1972 Gál István 2021022, 930) | Fazekasáruval, borvízzel szekerezők [...] rendszerint gyékényponyvával, ernyővel közlekedtek (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. ’eső v. napfény ellen védő, nyélből és kifeszíthető vázra erősített vízhatlan anyagból álló, hordozható eszköz, esernyő, es. napernyő’ ❖ [Radnának] valami különös baja eshetett: midn a’ süt Nap-fényen (öreg-léttére) ide-tova járt-kelt, és magát semmi ernyvel bé-nem-födözte (1803 Dugonics András C1474, 155) | Paraplé […]: ernyő; esernyő (1835 Kunoss Endre C2852, 73) | [Weöres Sándornak Az elveszített napernyő című versében] a leány a fűben feledi ernyőjét (1986 Kenyeres Zoltán CD53) | Az ernyő nemcsak az esőtől véd meg minket, de öltöztet is (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. (irod) ’vmely ilyen eszközhöz hasonló alakú(ra formált, alakított), ill. hasonló funkciójú képződmény, tárgy stb.’ ❖ Magos hegyek, szelíd erdők, Pán Istennek sátora, Hantos halmok, hives ernyők, Diánának udvara! (1779 e. Faludi Ferenc CD01) | Mért nyög, miért az esti szél Bokor’ ernyőjében? (1821 Kölcsey Ferenc C2799, 88) | [a korallszigetek a szigetek körül] a’ hullámok és szélvész ereje ellen természeti ernyőt szereznek a’ hajóknak (1834 Garasos Tár 8625003, 82) | [a garabonciás szemöldökei] télhavas ernyőt képeztek villogó, veres körzetű szemei felett (1856 Jókai Mór CD18) | Kezéből ernyőt formál a szeme fölé (1941 Áprily Lajos ford.–Ibsen 9008100, 27) | A családanyák legkisebb gyermekeikkel az egyéni óvóhelyek mellett várták a következő riadót, újságpapírból formálva ernyőt a csecsemők fölé (1967 Magyar Nemzet aug. 25. C4804, 1).

1c. (jelzőként) ’olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú ez az eszköz’ ❖ A’ fának törzsöke egészlen a’ tsuttsáig sima, és tsak közel a’ fa tethöz mintegy erny formára terlnek ki ágai (1827 Hasznos Mulatságok C8326, 397) | pyramis- vagy ernyő-alakra szeldeli [a fekete fenyő] galyait a szél (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | ernyő alakú hálót szövő vitorláspókok (Linyphiidae) (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. ’〈asztali v. állólámpán:〉 a lámpa fényének szétszóródását gátló, a fényt egy irányba terelő v. tompító, a fényforrás köré erősített, vékony lapból sátor-, kúp- v. hengerszerűen kialakított eszköz, alkatrész; lámpaernyő’ ❖ azt tanácslanám az Urnak, hogy a’ lámpa ernyőjét fel ne tegye, és szemét ne tartsa árnyékban (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 312) | [a petróleumlámpa fénye] ernyő nélkül a gyenge szemeknek ártalmas (1883 De Gerando Antonina 8099003, 50) | az asztalon petróleumlámpa áll s bordó selyempapírból ernyő simul rá (1920 Kuncz Aladár CD10) | a lámpák ernyőiből átszűrődő fény (1962 Domahidy Miklós 1035001, 180) | a hőt jól tűrő, fehér polikarbonát ernyővel és horganyzott fémvázzal [készült kerti lámpák] (2000 Lakáskultúra CD39).

3. (rég) ’〈kalapon v. sapkán:〉 árnyékot adó ellenző’ ❖ a’ király föltett kalappal volt, ’s a’ kövecs [...] ezt épen előszéle vagy ernyője (ellenzője) felett találá (1832 Jelenkor C0224, 427) | egy keze a zsinóron, másik a csákó ernyőjén (1856 Jókai Mór C2257, 162) | [a nemesúr] süvegének tágas ernyője csaknem egészen elfödi arczát (1876 Greguss Ágost ford.–Conscience C1917, 120).

4. ’kinyílt állapotban a hozzá erősített zuhanó test v. tárgy esését fékező eszköz; ejtőernyő’ ❖ Hogan az ernyő végét övéhez erősitette, mert kinyitását nem remélte előbb, mint 300-400 lábnyi esés után (1888 Pesti Hírlap ápr. 28. C5636, 7) | [Donahue] 9350 méter magasból ugrott ki ernyőjével a repülőgépből (1930 Budapesti Hírlap aug. 14. C4718, 8) | a kis rugós segédernyő beleakadt az ernyő tokjába, ez idézte elő az ejtőernyő különös viselkedését (1992 Huszár János 2012004, 144) | Mind többen kapnak kedvet a siklóernyőzéshez is, hiszen az ernyőn és egy meredek hegyoldalon kívül tulajdonképpen más nem is kell hozzá (2000 Népszabadság márc. 13. C5833, 45).

5. ’kivetített kép megjelenítésére szolgáló tárgy (felülete)’ ❖ [az ún. képgórcsövek] az erősen megvilágitott tárgy nagyitott képét sötét helyen ernyőre vetve láttatják (1859 Orvosi Hetilap C8109, 191) | a fénysugarak a prizma vastagodó része felé megtörnek, minélfogva az ernyőn levő kép eltolódik (1893 PallasLex. CD02) | a fényt különböző törési koefficienssel rendelkező tárgyakon keresztül egy ernyőre (fényképlemez, fényérzékeny papír) bocsátják (1925 Moholy-Nagy László 1110008, 29) | ahol a[z elektron]sugár eléri a világító ernyőt, egy fénylő pontot hoz létre (2004 Németh Dorottya ford. 3245002, 308).

6. (Növ) ’ernyővirágzat’ ❖ Ernyő (Umbella), Mikor eggy kotsán’ hegyéből sok kotsánok nőnek ki bokrosonn (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 26) | [az ún. sugárzó poloskagyom] ernyője többnyire 5-sugarú (1902 Wagner János CD35) | A virágzat fejecske-szerű ernyő (2009 Új magyar füvészkönyv 1. C7807, 51).

7. (rendsz. alá v. alatt nu-val) (sajtó) ’〈több kisebb (szervezeti) egységet összefogó nagyobb, központi intézmény v. csoport, ill. vmely nagyobb egység jelképeként〉’ ❖ egy általános és teljes zsinat jámbor ernyője alatt vitassuk meg kérdéseinket és válaszainkat (1965 Déry Tibor 9107006, 164) | a jegybank felügyelete alá tartozó bankfelügyelet képe körvonalazódik – mondták a bankárképzőben csütörtökön este tartott vitán. […] A jegybanki ernyő az ÁBF presztízsét is növelheti (1994 Magyar Hírlap CD09) | a bírósági gyakorlat mondaná meg, hogy mi számít kulturális s ez okból a Btk. ernyője alá tartozó rendezvénynek (2001 Magyar Hírlap CD09) | túlságosan sok minden van a nagy vállalati ernyő alatt, érdemes a vállalat belső szerkezetét egyszerűbbé, tisztábbá, átláthatóbbá tenni (2004 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: bog~, bőr~, ejtő~, gomb~, kép~, lámpa~, nap~, paplan~, sikló~, védő~, vetítő~.

ÖU: eső~, fék~, fékező~, radar~, üveg~, vászon.

ÖE: ~antenna, ~felület, ~javítás, ~művelés, ~rendszer, ~tok.

Sz: ernyőtlen.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.