ernyős mn és fn  ernyes (rég)

I. mn 15C2

1. ’olyan 〈személy〉, akinél esernyő v. napernyő van’ ❖ egy vörös ernyős nő lépkedett felénk (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Egyszer záporesőben egy ernyős úriembernek megfogtam a szakállát, s azzal törültem meg az arcomat (1924 Déry Tibor CD10) | lelkes japánok rohannak a sárga ernyős cseh idegenvezető után (2005 Népszabadság jún. 18. C7853, 4).

1a. ’olyan 〈cselekvés〉, amelynek során vmilyen ernyőt használnak’ ❖ léghajóból való ernyős kiugrással (1908 Ignotus CD10) | Csepeli kislányok ernyős tornagyakorlata (1961 Népsport máj. 4. C8032, 3) | A szakorvosok óvják a minisztériumot az ernyős szűrések esetleges ritkításától (1993 Országgyűlési Napló CD62) | A kis meteoritok ellen mindenképpen védhetné az űrállomást a pajzs […]. Az ernyős védelem azonban csak akkor válik be, ha a vihar közeledtét prognosztizálni tudják (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’ernyővel ellátott 〈tárgy, eszköz〉’ ❖ [A fiatalember Etelkának] ajánlotta ernys ſzekerét (1786 Dugonics András C1470, 186) | ernyős tornáczu faház (1858 Kemény Zsigmond C2615, 54) | [az ércbányákban használt lámpák] v. ernyő nélkül valók v. ernyősek (1911 RévaiNagyLex. C5698, 569) | ernyős sapkával a fején (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480004, 45) | a fotelek mellé lazacszínű, ernyős állólámpa [került] (1999 Lakáskultúra CD39).

3. ’ernyőre emlékeztető, ernyőszerű 〈alak, elhelyezkedés stb.〉’ ❖ az ákáczfa (Robinia) nálunk itt-ott látható karcsú, gúla-alakú válfaja, s a hazánkban nagyon elterjedt ernyős alakja, szintén emberi készítmények (1876 Természettudományi Közlöny C7900, 318) | [ha] az ernyős helyzetü elsőrangu ágak ujra ernyősen ágaznak el, […] akkor az ernyő összetett (umbella composita) (1894 PallasLex. CD02) | Tyúktaréj, a liliomfélék növénycsalád Gagea nemzetsége. Apró, ernyősen álló, sárgavirágú, 1–2 tőlevelű növénykék (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 176) | ernyős [szőlő]tőkeformák (1999 Takáts Tamás CD52).

3a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ is) ’ilyen alakú, állású, elhelyezkedésű 〈dolog, kül. növényi rész〉, ill. olyan 〈növény〉, amelynek vmely része ilyen alakú’ ❖ ernys Tölgyek alatt (1791 Verseghy Ferenc CD01) | [kertemben] sűrü bokrok, ernyes fák teremnek (1842 Athenaeum C0024, 1205) | ernyős sárma (ornithogalum umbeallum [!]) (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Ragyogó nagy fekete szemeit sürü ernyős szempillák árnyékolták (1910 Budapesti Hírlap jún. 5. C4698, 44) | ernyős nedűgomba (Hygrocybe sciophanoides) (2002 Természet Világa CD50).

3b. (rég) ’olyan 〈hely, terület〉, amelyet a növényzet ernyőszerűen takar, ezáltal beárnyékol’ ❖ sürü Kerti ernyös útoknak Spanyol-Megy Somokot, Kaj-ſzin Baratzkokot Tégy falhoz ſpalléroknak [= sövényeknek] (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225007, 63) | [a pásztor] völgyeknek ernyes hüsseihez viszi ártatlan követőit (1820 Verseghy Ferenc CD01) | hogy könnyebben begyökeresedjen, [érdemes a teleltetett növényt] nedves és kissé ernyős helyen elültetni (1835 Némethy József 8333013, 121) | Lent üde völgy, […] hetyke malmokkal, hosszu jegenyefasorral és régi módi, ernyős ligetekkel (1915 e. Lovik Károly 9402005, 136).

4. (Növ) ’olyan 〈fürtös virágzat〉, amelyben a virágok rendsz. egyforma hosszúságú kocsánya egy pontból ered’ ❖ a’ növevény gyenge, veres ernys virágú (1807 Márton József¹ ford.–Bertuch C4948, 16) | [A borostyán] virágzata ernyős, gyümölcse bogyó (1893 PallasLex. CD02) | [Az ún. magyar gurgolya] az augusztus végi, szeptemberi csapadékosabb időjárás hatására szökken szárba, s akkor jelennek meg hajtásai csúcsán a fehér, összetett ernyős virágzatok (1998 Természet Világa CD50).

II. fn 4C

1. (rendsz. tbsz-ban) (Növ) ’ilyen virágzatú növény’ ❖ A’ virágok ezen különös elrendezésénél fogva a’ természeti rend, mellyhez az adázó bürök is tartozik, az ernyősök családjának neveztetik (1836 Vasárnapi Újság C0429, 252) | ezen növények, kórók és füvek mindig tömörebben összekuporodnak, és még néhány ernyőst […] vesznek maguk közé (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | gallérlevélnek nevezzük az ernyősök virágzatában a kocsányok alatt körben álló murvaleveleket (1902 Wagner János CD35) | Az ÁNTSZ többek között a ciprusféléket, az eperfát, az ernyősöket, a fenyőféléket, a fészkeseket, a fűzfát és a platánt sorolja [az allergiát okozó növények közé] (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (tbsz-ban) (Növ) ’〈az ilyen növények fajait magában foglaló taxon nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Ernyősek (növ., Umbelliferæ, Umbellatæ) kétszikü növénycsalád az ernyős viráguak rendjében (1894 PallasLex. CD02) | Apiaceae ernyősök (1998 Növényneveink C6120, 279).

2. (biz) ’ejtőernyővel, ill. paplan- v. siklóernyővel rendszeresen ugró személy, kül. sportoló’ ❖ A századik ugrás után a feleség sem tudja visszatartani az „ernyőst”, ezért kell klubon belül nősülni (1977 Népszabadság ápr. 19. C7827, 6) | A tandemugrás, ami annyit jelent, hogy egy profi ernyőshöz rögzítve élvezhetjük a szabadesés örömeit, 17 000 Ft-ba kerül (1998 Népszabadság máj. 16. C7848, 41) | nem örvendenek az ernyősöknek a gazdák sem, ugyanis meglehetősen gyakran landolnak hatalmas paplanjaikkal a szőlőkben (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Siklóernyőzés során] az ernyősök hevederekkel felfüggesztve a légáteresztő nylonkupola alatt, fékezőfogantyúkkal irányítják magukat (2002 Nemzeti Sport febr. 21. C8071, 13).

3. (kissé rég, ritk) ’esernyő készítésével, javításával, ill. azzal való kereskedéssel foglalkozó személy’ ❖ [Tokióban] az ernyőst leshetjük meg, a mint […] színes olajpapírral vonja be a bambusznyelű készüléket (1894 Vasárnapi Újság C7408, 786) | [A divatbemutatóra] korlátolt számu jegyek kaphatók […] Sossberger ernyősnél (1925 Pesti Hírlap máj. 21. C5673, 11) | Rákóczi-út forgalmas helyén üzletembe bevennék látszerészt, töltőtollast, ernyőst, bőrdíszművest, cukorkást, vagy drogistát (1950 Magyar Nemzet márc. 12. C4790, 4).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.