erődítés 4B fn (Kat)

1. ’az erődít igével kifejezett cselekvés’ ❖ Szeged városának czélszerű erőditése iránt haladék nélkül intézkedni sziveskedjék (1849 Kossuth Lajos összes munkái CD32).

1a. (kissé rég) ’ez mint harcászati tevékenység, ill. ennek tudománya’ ❖ Erődités Tudománya (1848 Pesti Hírlap C8016, 650) | Tábori erődítés 203 szövegábrával (1894 Magyar írók élete CD27) | [régen az emberek] éjjelre, rossz időben, az ellenséghez közel, ha pihenni kellett, nehezen járható meredek sziklákra, barlangokba húzódtak, az ezekhez vezető ösvényt eltorlaszolták, ez volt az erődítésnek kezdete (1895 Bárczay Oszkár C0792, 10) | Vezérfonal a tábori és az állandó erődítés oktatásához (1900 RévaiNagyLex. C5697, 224) | alig ketten-hárman ha értenek a földméréshez, erődítéshez, seregrendeléshez! (1913 Laczkó Géza CD10).

2. ’vmely helyet katonai védelemre alkalmassá tevő építmény, védmű, ill. katonai erőd’ ❖ a város, a netalán betörendő ellenség feltartóztathatása végett, erődítésekről kíván gondoskodni (1848 Kossuth Lajos CD32) | Megkülönböztethetjük: a megközelítést nehezítő műveket, a támpontokat és az ezek között hevenyészett tábori erődítéseket (ágyusáncok, vadászárkok, fedező gátak stb.) (1894 PallasLex. CD02) | háttérben a budai Vár látszik pirostetős házaival s a Gellérthegy erődítése (1946 Sőtér István 9613008, 126) | hatalmas, állandó erődítésekkel rendelkező várrendszerré [építették ki Komáromot] (1999 Katona Tamás CD17) | [a földváraknál] az erődítés felhordott földből épített sáncból és/vagy a terepszintbe vágott árokból áll (2004 Természet Világa CD50).

ÖE: ~tan.

Sz: erődítési.

Vö. CzF. erődítés · erődités; ÉrtSz.; TESz. erő; ÉKsz.

erődítés 4B főnév (Kat)
1.
az erődít igével kifejezett cselekvés
Szeged városának czélszerű erőditése iránt haladék nélkül intézkedni sziveskedjék
(1849 Kossuth Lajos összes munkái)
1a. (kissé rég)
ez mint harcászati tevékenység, ill. ennek tudománya
Erődités Tudománya
(1848 Pesti Hírlap)
Tábori erődítés 203 szövegábrával
(1894 Magyar írók élete)
[régen az emberek] éjjelre, rossz időben, az ellenséghez közel, ha pihenni kellett, nehezen járható meredek sziklákra, barlangokba húzódtak, az ezekhez vezető ösvényt eltorlaszolták, ez volt az erődítésnek kezdete
(1895 Bárczay Oszkár)
Vezérfonal a tábori és az állandó erődítés oktatásához
(1900 RévaiNagyLex.)
alig ketten-hárman ha értenek a földméréshez, erődítéshez, seregrendeléshez!
(1913 Laczkó Géza)
2.
vmely helyet katonai védelemre alkalmassá tevő építmény, védmű, ill. katonai erőd
a város, a netalán betörendő ellenség feltartóztathatása végett, erődítésekről kíván gondoskodni
(1848 Kossuth Lajos)
Megkülönböztethetjük: a megközelítést nehezítő műveket, a támpontokat és az ezek között hevenyészett tábori erődítéseket (ágyusáncok, vadászárkok, fedező gátak stb.s a többi)
(1894 PallasLex.)
háttérben a budai Vár látszik pirostetős házaival s a Gellérthegy erődítése
(1946 Sőtér István)
hatalmas, állandó erődítésekkel rendelkező várrendszerré [építették ki Komáromot]
(1999 Katona Tamás)
[a földváraknál] az erődítés felhordott földből épített sáncból és/vagy a terepszintbe vágott árokból áll
(2004 Természet Világa)
ÖE: erődítéstan
Sz: erődítési
Vö. CzF. erődítés · erődités; ÉrtSz.; TESz. erő; ÉKsz.

Beállítások