erőtet (5b) l. erőltet

erőltet ts ige 5b  erőtet (rég v. nyj)

1. ’(vmely célért v. célra) erőteljesen v. kíméletlenül mozgat, használ, működtet stb., ill. így túlságosan terhel, igénybe vesz, gyötör vmit vki’ ❖ ſarkantyúval eröltették a’ lovaikat (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 338) | a villanysokszorozás által percenkint ezer lábnyi gyorsaságra erőltetheti a gépet (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Erőltette a fülét, de semmit nem hallott (1911 Bán Ferenc CD10) | Nem kellene erőltetni magunkat, hogy utolérjük a fejlett Nyugatot (1999 Magyar Hírlap CD09) | Az ajtót erőltetni kellett, föltornyozva álltak mögötte tavalyi, tavaly előtti újságok (2009 Szvoren Edina 3152005, 1164).

1a. (kissé rég) ’〈személyt, csoportot〉 erőszakkal v. erős késztetéssel rávesz, kényszerít vmire vki, es. vmi’ ❖ ſemmiképpen ſzléſre ne erlteſſék a’ gyermek agyás [!] ſzemélyeket (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 375) | [a keresztény hatalmak nem érdemesek] azon névre, mellyet viselnek, ha ők erőtetni akarják e’ népet [ti. a keleti keresztényeket], hogy török alattvalók maradjanak (1841 Pesti Hírlap CD61) | eröltet szép erényid ereje Első látásra már bevallanom, […] hogy szeretlek angyalom! (1864 Arany János ford.–Shakespeare C3723, 176) | Jól van. Te tudod. Nem erőltetlek, ha érzed, hogy árt (1936 Hollós Korvin Lajos CD10) | nem egy helyen olyan növények termelésére erőltették a termelőszövetkezetet, amelyek elvonták a földterületet a kellő mennyiségű takarmány megtermelése elől (1956 Erdei Ferenc 9126003, 210).

1b. (/ritk) ’〈inger, (testi) késztetés〉 kényszerítő erővel jelentkezve gyötör vkit’ ❖ az okádás mód nélkl erlteti [a beteget] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 560) | Fel-öntöm [a pohár bort], hát mindjárt vers-irás ertet (1790 Mátyási József 7221022, 246) | A sírás erőlteté, midőn elvált tőle (1846 Jókai Mór C2246, 98) | és egyre többször erőlteti az alattomos köhögés (1972 Népszava nov. 16. C7437, 3).

2. ’〈vmilyen helyre, helyzetbe〉 nagy erőfeszítéssel v. kényszerítve juttat vmit vki’ ❖ Karjaim fogják az […] értz kosokat ellenek eröltetni (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus C1103, 36) | Zsiga bácsi nagy immel-ámmal magára erőlteti a boglyas Ghiczy-szűrt (1873 Mikszáth Kálmán 8312043, 28) | a pleinairnek szobai környezetbe erőltetett, fénytől átvilágított színeivel (1938 Farkas Zoltán CD10) | megpróbálta eljátszani nekem az amerikait, még egy kis akcentust is erőltetett a román szavaira (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 81) | [egy szál rózsát] erőltetett a liliomcsokor közepébe (2007 Zsámboki Mária 3150003, 197).

2a. (kissé rég) ’〈vmely helyre, helyzetbe, állapotba〉 nagy erőfeszítéssel v. erőszakkal kényszerít vkit vki’ ❖ felette véttenek ’s gyermekeiket egéſz életre ſzerentséltetik azok a’ ſzülék, a’ kik erſzakoſsan erltetik ket ollyan mesterſég, ’s hívatalra, mellyhez ſe kedvek, ſe eſzek nintsen (1791 Perlaki Dávid 7263002, 58) | Abaczesz leánya nem ment födél alá, hanem a’ bástyákra erőlteté atyját (1839 Vajda Péter 8504011, 31) | katonákká erőtetett székelyek (1842 Pesti Hírlap CD61) | Jöjjön anyám, erőteté őt gyöngéden Judit a másik szobába át (1862–1863 Jókai Mór C2256, 325) | Ő a szép leány, akit a gazdag legényhez erőltetnek (1936 Keszi Imre CD10).

2b. ’〈(lelki)állapotának nem megfelelő magatartást〉 erőltetetten felvesz, tanúsít, ill. 〈vmely kifejezést, kül. mosolyt arcára, magára〉 erőszakol vki’ ❖ Erltette jó kedvét az Attya (1786 Dugonics András 7087011, 336) | ajkaira a legkecsesebb […] mosolyt erőltette (1872 Tolnai Lajos C4207, 209) | – Nem unják még? – kérdezi heccelődve. – Nem, – feleli a vendég, nyugalmat erőltetve (1939 Nagy Lajos CD10) | elfojtott mosollyal próbáltam komolyan „megbánó” arckifejezést magamra erőltetni (2010 Leiner Laura 3208004, 300).

2c. ’〈személyre, közösségre vmely dolgot v. személyt〉 ráerőszakol, kényszerítéssel ráterhel vki’ ❖ [nincs szándékában] a’ szászokra a’ magyar nyelvet olly móddal eröltetni, mikint szász vagy német nyelvöktől ’s annak eddigi használatától megfosztassanak (1843 Wesselényi Miklós 8528008, 206) | az az ő izlése volt, nem erőtette senkire (1886 Jókai Mór C2334, 173) | A másik hugom teafőzőt akart rám eröltetni (1912 Gárdonyi Géza 9173002, 9) | egyszerűen beszélgetőtárs. Soha nem erőlteti rád magát de mindig figyel és gondoskodik (1992 Népszava dec. 2. C7457, 7) | [a magyaroknak] a háború után néhány hónappal már volt elég erejük és nemzeti öntudatuk megdönteni a bolsevik önkényuralmat, amely a hírhedt Kun Béla alatt erőltette magát országukra (1997 Zinner Judit ford. CD17) | a bérlők akarták a lakásokat megvásárolni, és semmiféle elképzelt hatalom vagy kormány nem kellett, hogy rájuk erőltesse a lakást (2002 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’nagy erőfeszítéssel v. erőszakkal létrehoz, ill. vmilyenné, vmilyenre alakít, módosít vmit vki’ ❖ Lehetetlen az, […] hogy egy nagy lelkü, és nemes Nemzetnek Elljárói erltetni akarhassák a’ mi lelkünk’ esméretét, és bels meg-gyzdésünket (1793 Magyar Hírmondó C5810, 354) | nevetésre erőltették képöket (1871 Vasárnapi Újság C7385, 487) | a nadrágtartómat a lehető legrövidebbre eröltetem, hogy ha netalán hozzám jönnek, ne legyek annyira lompos (1912 Gárdonyi Géza 9173002, 28) | fából vaskarikát erőltetni (1921 Hevesy Iván CD10) | patthelyzet alakul ki […] a kétpólusúvá erőltetett hazai politikai térben (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈vmely dolgot, tevékenységet〉 nagy erőfeszítéssel v. erőszakosan kikényszerít vki’ ❖ Aluſzik-is, nem-is tsak fetreng álmában […]. Erölteti álmát ſzeme’ bé-eſtével (1774 Dugonics András C1484, 158) | A csók úgy is, ha erőtetve jő, Olyan, mint a korán szedett szőlő (1845 Petőfi Sándor C3501, 340) | igy vagyunk a cserépzsindelylyel is, debreczeni földből eröltetjük, s készitünk gyöngét, rosszat (1856 Vasárnapi Újság CD56) | mesterségesen, erőltetve csinált mondatban (1910 Babits Mihály C0696, 7) | A Felszabadultál [című mű] fiatal írójáról kár volna máris határozottabb véleményt erőltetni (1938 Kardos László CD10) | erőltette [az éjszakai evést], mert annál kevésbé kívánta az ételt napközben (2010 Hegedűs Lajos Hunor 3153007, 738).

4a. ’túlzott igyekezettel, erőltetetten használ, alkalmaz vmit, es. vkit, ill. szorgalmaz vmit vki’ ❖ eleikbe adtam vélekedésemet okaival egygyütt, tovább a’ dolgot nem erőltettem (1815 Szentgyörgyi József C2566, 215) | Ne erőltessük ezt a témát, főbíró uram! (1884 Jókai Mór CD18) | [A modern írók] a pszichoanalízist a végsőkig erőltetik (1934 Móra Ferenc C3204, 100) | [a furulyán eleinte] ne nagyon erőltessük a magas hangokat (1952 Rajeczky Benjamin 9549001, 18) | Ferguson is felelős [a Manchester United Zalaegerszeg elleni vereségéért], állandóan Veront erőlteti, pedig […] nagy szükség lett volna Buttra és Scholesra (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, bele~, meg~, rá~, túl~.

ÖU: fel~, ki~, oda~, vissza~.

Sz: erőltetés, erőltető.

Vö. CzF. ~, erőtet; ÉrtSz.; TESz. erő; ÉKsz.; SzT. ~, erőltethet, erőltetik, erőltettetik; ÚMTsz.