állószék fn 3B

1. (nyj) ’alacsony, három- v. négylábú, es. kerekes székforma, amelynek kör alakú kivágásába az állni v. járni tanuló kisgyermeket helyezik; állóka’ ❖ kisgyermek állni tanulásának eszköze, ill. időszakos tartózkodóhelye […]. Egyéb elnevezései: ácsik, gyermekálló, álló, gyermekállató, állószék, állópad, lyukasszék (1977 NéprajziLex. CD47).

2. (Ép) ’tetőszerkezetnek a szaruzatot állóoszloppal alátámasztó szerkezeti része’ ❖ A tetőt „katonásan” rakják. Egyenesen állanak a zsupok, mint a katona. Ez a ház tora vagy taréja. Az egész tetőzetet mintha az állószék tartaná. A koszorúfák és a rajtok nyugvó szalúfák között levő talapzat, mintegy széke a szalúfáknak (1912 Malonyay Dezső 8292044, 313).

Vö. CzF.; ÚMTsz.

állószék főnév 3B
1. (nyj)
alacsony, három- v. négylábú, es. kerekes székforma, amelynek kör alakú kivágásába az állni v. járni tanuló kisgyermeket helyezik; állóka
kisgyermek állni tanulásának eszköze, ill. időszakos tartózkodóhelye […]. Egyéb elnevezései: ácsik, gyermekálló, álló, gyermekállató, állószék, állópad, lyukasszék
(1977 NéprajziLex.)
2. (Ép)
tetőszerkezetnek a szaruzatot állóoszloppal alátámasztó szerkezeti része
A tetőt „katonásan” rakják. Egyenesen állanak a zsupok, mint a katona. Ez a ház tora vagy taréja. Az egész tetőzetet mintha az állószék tartaná. A koszorúfák és a rajtok nyugvó szalúfák között levő talapzat, mintegy széke a szalúfáknak
(1912 Malonyay Dezső)
Vö. CzF.; ÚMTsz.

Beállítások