értekezés fn 4B

1. ’az értekezik igével kifejezett cselekvés’ ❖ reá talált arra az emberre, a’ ki [...] a’ Kriſtina Grófnéjának el-ragadáſa felöl többeket tudot, mindazáltal még-is a’ Hertzegnek értekezésére tudatlanná, és idegenné tette magát (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 286).

1a. (rég) ’tanácskozás, értekezlet mint alkalom, esemény, ill. annak ideje’ ❖ az eggyesűlt Státusoknál lévő Spanyol Követ, Tacon Úr, gyakor értekezést tartott az éjszak-Amerikai Ministerekkel (1829 Hazai és Külföldi Tudósítások C8280, 252) | [a követ feladata] némi fontos diplomatikai értekezésen jelen lenni (1834 Jelenkor C0227, 416) | Haddington lord megjegyzé, hogy szerinte az értekezés nem az eddigi szokás szerint tartatott, minthogy a’ kiküldött lordok, a helyett, hogy az értekezés alatt fedett fővel ültek volna, fedetlen fővel állottanak (1836 Jelenkor C8302, 218).

2. (rég) ’két v. több személy között fennálló kommunikáció, kapcsolat, összeköttetés’ ❖ a’ Tiſzteknek megparantsoltatott, hogy a’ Generál Kapitánynyal leg kissebb dologban se légyenek ſemmi értekezéssel, valami tsak ezt a’ ſereget illeti (1786 Magyar Hírmondó C0274, 646) | A’ Lakosok a’ külföldiekkel semmi értekezésben sintsenek (1793 Molnár János C0294, 39) | Értekezésbe tettem tehát magamat vele [ti. a birtok tulajdonosával], s a tizennyolcz ezer forintot, melyet, némely javitásokat beszámitva követelt, a mai nap elinditottam (1852 Kemény Zsigmond C2593, 209) | Gyors futárokat fogunk tartani, kik az értekezést közöttünk fentartsák (1855 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare C4537, 352).

3. (rég, ritk) ’tudomás, értesülés’ ❖ [Miskei] semmit sem tudott, mind addig, méglen az Udvarba hivattatna a’ Királytól, máskép  minden erejébl ellene ſzegezte vólna magát ezen postaságnak; midn ez eránt értekezést vett, nem tudta nevessen-é, vagy boſzonkodjon (1809 Szekér Joákim 8435006, 177).

4. (rég) ’tudakozódó, érdeklődő kérdés’ ❖ Miért akarod az Isteneket a’ te tudni-vágyódó értekezéseiddel megelzni? (1780 Kónyi János ford.–Gessner C2735, 15) | miket rendelt-el az Úr, ’s mit fogna mivelni? El-mosolyodva vevé feles értekezésit az Angyal, ’S illy válaſzt ada néki [ti. Ádámnak] (1789 e. Baróti Szabó Dávid ford.–Milton C0817, 44) | Ki van itt? itt, felel Ekhó kérdésére, Bámúl ifjú ki ſzóltt értekezésére (1792 Sándor István ford.–Ovidius C3668, 127) | már meg vólt zavarodva, ’s tévedezett értekezésimre (1811 Döme Károly ford.–Metastasio C1452, 18).

5. (rég) ’részletező(, tudományos igényű) okfejtés, eszmefuttatás’ ❖ [A szerző] három Szakaſzba foglallya az Hunnuſok elejektöl fogva kezdvén az Irását, Királyink életét. Szép, könnyü értelmü deáksággal: rövédeden ſokat mondván, ’s tudományra méltó értekezéſekkel ſzolgálván mindenütt (1783 Magyar Könyvház C0292, 385) | a’ hibátlanság a’ nyelvvel való megegyezés. Ezen magyarázat, nagyobb erség, ’s világosság kedvéért bvebb értekezést kíván; a’ mellyet el sem mulathatok (1805 Révai Miklós 7283017, 12) | csak az igazságokot, mellyek értekezéseimbl következtek, és ide kiváltkép tartoznak, egyenesen feloſztom három felekezetre [= részre] (1818 Verseghy Ferenc 8518043, 275).

5a. ’hosszabb terjedelmű, tudományos igényű dolgozat, ritk. előadás’ ❖ A jelenvaló értekezés 1748. esztendőben egy bölcs benedictinusnak irótollából folyt, sok bölcsektől megvizsgáltatott, jónak itéltetett, de mégis nem oly tisztelettel fogadtatott, minőt érdemlett (1790 k. Verseghy Ferenc 7373007, 122) | már a’ Lovakrul ’s Hitelrül irt értekezéseimben […] untig elő adám: hogy alig van tárgy, mellyet mai ujabb időkben nem pendítne meg a’ közönség valamelly tagja (1831 Széchenyi István 8429011, 348) | Rolland nemcsak zenetudós volt (zenei tárgyú doktori értekezése ma is tudományos forrásmű), hanem az átlagosnál különb zongorista is (1955 Benedek Marcell 9042006, 183) | A konferencia másnapján Ormos Mária Nácizmus, represszió, táborok címmel tart értekezést (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.; SzT.

értekezés főnév 4B
1.
az értekezik igével kifejezett cselekvés
reá talált arra az emberre, a’ ki [...] a’ Kriſtina Grófnéjának el-ragadáſa felöl többeket tudot, mindazáltal még-is a’ Hertzegnek értekezésére tudatlanná, és idegenné tette magát
(1772 Mészáros Ignác ford.)
1a. (rég)
tanácskozás, értekezlet mint alkalom, esemény, ill. annak ideje
az eggyesűlt Státusoknál lévő Spanyol Követ, Tacon Úr, gyakor értekezést tartott az éjszak-Amerikai Ministerekkel
(1829 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[a követ feladata] némi fontos diplomatikai értekezésen jelen lenni
(1834 Jelenkor)
Haddington lord megjegyzé, hogy szerinte az értekezés nem az eddigi szokás szerint tartatott, minthogy a’ kiküldött lordok, a helyett, hogy az értekezés alatt fedett fővel ültek volna, fedetlen fővel állottanak
(1836 Jelenkor)
2. (rég)
két v. több személy között fennálló kommunikáció, kapcsolat, összeköttetés
a’ Tiſzteknek megparantsoltatott, hogy a’ Generál Kapitánynyal leg kissebb dologban se légyenek ſemmi értekezéssel, valami tsak ezt a’ ſereget illeti
(1786 Magyar Hírmondó)
A’ Lakosok a’ külföldiekkel semmi értekezésben sintsenek
(1793 Molnár János)
Értekezésbe tettem tehát magamat vele [ti. a birtok tulajdonosával], s a tizennyolcz ezer forintot, melyet, némely javitásokat beszámitva követelt, a mai nap elinditottam
(1852 Kemény Zsigmond)
Gyors futárokat fogunk tartani, kik az értekezést közöttünk fentartsák
(1855 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
3. (rég, ritk)
tudomás, értesülés
[Miskei] semmit sem tudott, mind addig, méglen az Udvarba hivattatna a’ Királytól, máskép  minden erejébl ellene ſzegezte vólna magát ezen postaságnak; midn ez eránt értekezést vett, nem tudta nevessen-é, vagy boſzonkodjon
(1809 Szekér Joákim)
4. (rég)
tudakozódó, érdeklődő kérdés
Miért akarod az Isteneket a’ te tudni-vágyódó értekezéseiddel megelzni?
(1780 Kónyi János ford.Gessner)
miket rendelt-el az Úr, ’s mit fogna mivelni? El-mosolyodva vevé feles értekezésit az Angyal, ’S illy válaſzt ada néki [ti. Ádámnak]
(1789 e. Baróti Szabó Dávid ford.Milton)
Ki van itt? itt, felel Ekhó kérdésére, Bámúl ifjú ki ſzóltt értekezésére
(1792 Sándor István ford.Ovidius)
már meg vólt zavarodva, ’s tévedezett értekezésimre
(1811 Döme Károly ford.Metastasio)
5. (rég)
részletező(, tudományos igényű) okfejtés, eszmefuttatás
[A szerző] három Szakaſzba foglallya az Hunnuſok elejektöl fogva kezdvén az Irását, Királyink életét. Szép, könnyü értelmü deáksággal: rövédeden ſokat mondván, ’s tudományra méltó értekezéſekkel ſzolgálván mindenütt
(1783 Magyar Könyvház)
a’ hibátlanság a’ nyelvvel való megegyezés. Ezen magyarázat, nagyobb erség, ’s világosság kedvéért bvebb értekezést kíván; a’ mellyet el sem mulathatok
(1805 Révai Miklós)
csak az igazságokot, mellyek értekezéseimbl következtek, és ide kiváltkép tartoznak, egyenesen feloſztom három felekezetre [= részre]
(1818 Verseghy Ferenc)
5a.
hosszabb terjedelmű, tudományos igényű dolgozat, ritk. előadás
A jelenvaló értekezés 1748. esztendőben egy bölcs benedictinusnak irótollából folyt, sok bölcsektől megvizsgáltatott, jónak itéltetett, de mégis nem oly tisztelettel fogadtatott, minőt érdemlett
(1790 k. Verseghy Ferenc)
már a’ Lovakrul ’s Hitelrül irt értekezéseimben […] untig elő adám: hogy alig van tárgy, mellyet mai ujabb időkben nem pendítne meg a’ közönség valamelly tagja
(1831 Széchenyi István)
Rolland nemcsak zenetudós volt (zenei tárgyú doktori értekezése ma is tudományos forrásmű), hanem az átlagosnál különb zongorista is
(1955 Benedek Marcell)
A konferencia másnapján Ormos Mária Nácizmus, represszió, táborok címmel tart értekezést
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ért; ÉKsz.; SzT.

Beállítások