állótőke fn 6B (Közg)

’〈a forgótőkével szemben:〉 a termelési tényezőknek az a (gépek, szerszámok, épületek stb. alkotta) része, amelynek értéke lassan, fokozatosan kerül át a késztermék értékébe’ ❖ a gazdálkodás alapját képező álló tőke (1891 Akadémiai Értesítő C0012, 648) | Ha a vállalatban az állótőke a túlnyomó, akkor a megszakítás nélküli vagy a minél hosszabb üzemidő a legelőnyösebb s ez csak váltott munkaerőkkel vihető keresztül (1932 Magyar Miklós CD10) | Az amortizációnál többet beruházók összesen 31 milliárd forinttal többet fektettek állótőkébe, mint amennyi értékcsökkenést elszámoltak (1995 Figyelő CD2601) | Az országnak volt 1995 végéig sok évtized kínkeservével összeszedett vagyona, az államnak állótőkében megtestesülő tulajdona (1996 Magyar Hírlap CD09) | Egy gyár létesítésével – klasszikus definíciókhoz visszatérve – állótőke jön létre (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

állótőke főnév 6B (Közg)
〈a forgótőkével szemben:〉 a termelési tényezőknek az a (gépek, szerszámok, épületek stb. alkotta) része, amelynek értéke lassan, fokozatosan kerül át a késztermék értékébe
a gazdálkodás alapját képező álló tőke
(1891 Akadémiai Értesítő)
Ha a vállalatban az állótőke a túlnyomó, akkor a megszakítás nélküli vagy a minél hosszabb üzemidő a legelőnyösebb s ez csak váltott munkaerőkkel vihető keresztül
(1932 Magyar Miklós)
Az amortizációnál többet beruházók összesen 31 milliárd forinttal többet fektettek állótőkébe, mint amennyi értékcsökkenést elszámoltak
(1995 Figyelő)
Az országnak volt 1995 végéig sok évtized kínkeservével összeszedett vagyona, az államnak állótőkében megtestesülő tulajdona
(1996 Magyar Hírlap)
Egy gyár létesítésével – klasszikus definíciókhoz visszatérve – állótőke jön létre
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások