értékhatár fn 4A

1. (Pénz v. hiv) ’az a (hivatalosan megállapított,) pénzben kifejezett érték, amelyet vmely pénzügyi műveletben, eljárásban alsó v. felső határnak tekintenek’ ❖ Értékleveleknél […] az eddigi 10.000 frank értékhatár megszünvén, azok korlátlan értékkel, az eddigi dijszabás szerint küldhetők (1889 Budapesti Hírlap szept. 20. C4736, 10) | A pénzügyminiszter a fényüzési forgalmi adó alá nem eső belföldi bor értékhatárát ujból megállapitotta (1924 Budapesti Hírlap aug. 3. C4712, 7) | Magántulajdonban levő festmények külföldre ajándékozását nem engedélyezik, a Csók István Galériában vásárolt műalkotások azonban kétezer forint értékhatárig kiküldhetők (1957 Népszava szept. 11. C4822, 8) | az ingatlan-bűncselekményekkel kapcsolatos elkövetési magatartás jelentős, döntő többségében a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző, és az értékhatártól, valamint az elkövetési módtól függetlenül minősül csalásnak (2005 Országgyűlési Napló CD62).

2. (ritk) ’vminek a (hivatalosan megállapított,) számszerű, mérhető értéke, amelyet vmely eljárásban alsó v. felső határnak tekintenek’ ❖ 100% körüli hgl.-tartalom előfordulhat a fajsúlynak 1·0750–1·060 értékhatárain belül (1900 Orvosi Hetilap C8150, 319) | A záróvizsga anyaga lehetne pl.: céllövészetben előírt minimálisan elért értékhatár (1943 Csekonics Endre 1026001, 22) | 19 fő BMI-je esett a normálisnak tekintett értékhatárok közé, és csak 1 fő bizonyult túlsúlyosnak (1997 Természet Világa CD50).

3. ’szellemi, művészi, erkölcsi stb. értékek között húzódó, ill. azok társadalmi elfogadottságát kijelölő határ(vonal)’ ❖ Ez az elválasztóhatár nem értékhatár. Nem jelenti azt, hogy a régi Kernstok bármilyen kvalitásban is szegényebb lett volna a mainál (1911 Lengyel Géza CD10) | [Lázár Ervin] szándéka a morális kategóriák tisztázása is, hogy ebben az értékhatárokat elmosó korban legyen mindig mérték, legyen mindig mihez viszonyítani (1990 A magyar irodalom története CD53) | [Ágai Adolf] egy demokratikus, polgári világ értékhatárait jelölte ki (2002 Fabó Edit CD40).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

értékhatár főnév 4A
1. (Pénz v. hiv)
az a (hivatalosan megállapított,) pénzben kifejezett érték, amelyet vmely pénzügyi műveletben, eljárásban alsó v. felső határnak tekintenek
Értékleveleknél […] az eddigi 10.000 frank értékhatár megszünvén, azok korlátlan értékkel, az eddigi dijszabás szerint küldhetők
(1889 Budapesti Hírlap szept. 20.)
A pénzügyminiszter a fényüzési forgalmi adó alá nem eső belföldi bor értékhatárát ujból megállapitotta
(1924 Budapesti Hírlap aug. 3.)
Magántulajdonban levő festmények külföldre ajándékozását nem engedélyezik, a Csók István Galériában vásárolt műalkotások azonban kétezer forint értékhatárig kiküldhetők
(1957 Népszava szept. 11.)
az ingatlan-bűncselekményekkel kapcsolatos elkövetési magatartás jelentős, döntő többségében a Btk.büntető törvénykönyv 318. § (1) bekezdésébe ütköző, és az értékhatártól, valamint az elkövetési módtól függetlenül minősül csalásnak
(2005 Országgyűlési Napló)
2. (ritk)
vminek a (hivatalosan megállapított,) számszerű, mérhető értéke, amelyet vmely eljárásban alsó v. felső határnak tekintenek
100% körüli hgl.hemoglobin-tartalom előfordulhat a fajsúlynak 1·0750–1·060 értékhatárain belül
(1900 Orvosi Hetilap)
A záróvizsga anyaga lehetne pl.például: céllövészetben előírt minimálisan elért értékhatár
(1943 Csekonics Endre)
19 fő BMIbody mass index ’testtömegindex’-je esett a normálisnak tekintett értékhatárok közé, és csak 1 fő bizonyult túlsúlyosnak
(1997 Természet Világa)
3.
szellemi, művészi, erkölcsi stb. értékek között húzódó, ill. azok társadalmi elfogadottságát kijelölő határ(vonal)
Ez az elválasztóhatár nem értékhatár. Nem jelenti azt, hogy a régi Kernstok bármilyen kvalitásban is szegényebb lett volna a mainál
(1911 Lengyel Géza)
[Lázár Ervin] szándéka a morális kategóriák tisztázása is, hogy ebben az értékhatárokat elmosó korban legyen mindig mérték, legyen mindig mihez viszonyítani
(1990 A magyar irodalom története)
[Ágai Adolf] egy demokratikus, polgári világ értékhatárait jelölte ki
(2002 Fabó Edit)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások