állóvíz fn 5B

1. ’földfelszíni mélyedésben lévő lefolyás nélküli v. nagyon csekély lefolyású víztömeg’ ❖ folyo vagy álló-vizek (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 61) | ugy látszik, mintha [a Duna] szelid állóviz volna (1877 Margitay Dezső C3030, 64) | Állóvíz nehéz szaga terjengett, és alattomos kis pocsolyák csillantak meg a fű között (1962 Keszi Imre 9329001, 9) | Az országban található számtalan kisebb állóvíz – bányatavak, holtágak, horgásztavak stb. – állapota nagy eltéréseket mutat (1988 Tények könyve CD37) | Az elmúlt napok időjárása miatt a legtöbb magyarországi természetes állóvíz felületén 10 centiméteres jég alakult ki, amit még a helyi ismeretekkel felvértezett szakemberek sem mernek teljesen biztonságosnak mondani (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. (vál, pejor) ’〈az erkölcsileg, érzelmileg v. intellektuálisan kiüresedett, tétlen, tespedt állapot v. helyzet kif-ére〉’ ❖ Legtöbb emberek hatásköre igen szűk, ’s gyakran ifjuságok rohanó folyamából állóviz leend (1840 Nagy Elek C3241, 11) | a renyhe társaság Büzhödt állóvizében Uj bünök… Vannak keletkezőben (1850 Arany János C0646, 160) | A házasélet. Miskám, nem végső állomása az emberi vágyaknak: állóvíz az, tenyészhalak tava, s néha nem árt megnyitni a zsilipeket (1927 Babits Mihály 9014127, 109) | a szemlélet nem ragad bele a horizont nélküli kisvilágba, az érzelmek állóvizébe (1972 Fülöp László 2018001, 251) | Akkor két év óta unalmas állóvíznek éreztem az életet: az egymásra következő egyhangú, eseménytelen napok békanyálként vonták be mind jobban, ettől egyre utálatosabb és egyre mozdulatlanabb lett (1983 Balla László 1010019, 147) | szervezetük mindenekelőtt a családjog körüli vitában kavarta fel az állóvizet (1991 Heti Világgazdaság ford. 2014028, 63).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

állóvíz főnév 5B
1.
földfelszíni mélyedésben lévő lefolyás nélküli v. nagyon csekély lefolyású víztömeg
folyo vagy álló-vizek
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
ugy látszik, mintha [a Duna] szelid állóviz volna
(1877 Margitay Dezső)
Állóvíz nehéz szaga terjengett, és alattomos kis pocsolyák csillantak meg a fű között
(1962 Keszi Imre)
Az országban található számtalan kisebb állóvíz – bányatavak, holtágak, horgásztavak stb.s a többi – állapota nagy eltéréseket mutat
(1988 Tények könyve)
Az elmúlt napok időjárása miatt a legtöbb magyarországi természetes állóvíz felületén 10 centiméteres jég alakult ki, amit még a helyi ismeretekkel felvértezett szakemberek sem mernek teljesen biztonságosnak mondani
(1996 Magyar Hírlap)
2. (vál, pejor)
〈az erkölcsileg, érzelmileg v. intellektuálisan kiüresedett, tétlen, tespedt állapot v. helyzet kif-ére〉
Legtöbb emberek hatásköre igen szűk, ’s gyakran ifjuságok rohanó folyamából állóviz leend
(1840 Nagy Elek)
a renyhe társaság Büzhödt állóvizében Uj bünök… Vannak keletkezőben
(1850 Arany János)
A házasélet. Miskám, nem végső állomása az emberi vágyaknak: állóvíz az, tenyészhalak tava, s néha nem árt megnyitni a zsilipeket
(1927 Babits Mihály)
a szemlélet nem ragad bele a horizont nélküli kisvilágba, az érzelmek állóvizébe
(1972 Fülöp László)
Akkor két év óta unalmas állóvíznek éreztem az életet: az egymásra következő egyhangú, eseménytelen napok békanyálként vonták be mind jobban, ettől egyre utálatosabb és egyre mozdulatlanabb lett
(1983 Balla László)
szervezetük mindenekelőtt a családjog körüli vitában kavarta fel az állóvizet
(1991 Heti Világgazdaság ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások