értelmezés fn 4B 

1. ’az értelmez igével kifejezett folyamat, cselekvés, tevékenység’ ❖ Mielőtt ezt áttekintenők, vegyük a’ közadó általányos értelmezése után, annak osztályzatit is figyelmünkbe (1842 Társalkodó C7979, 114).

2. ’vmely szöveg, műalkotás vki által felfogott (és kifejtett) jelentése, értelme, tartalma’ ❖ A’ t. RR. ugyanis az 1791: 26 tcz. értelmezése- és azon nézetből indulva ki, miszerint meggyőződése ellen senkit sem lehet egy, vagy más vallásban megtartani, az átmenetet tökéletesen szabadnak nyilvániták (1844 Pesti Hírlap CD61) | még ha a felolvasott 4. §. d) pontjának szó szerinti értelmezését vesszük is (1883 Nemzet máj. 26. C0382, [1]) | [Lányi Viktor Nibelung-]fordítása mindenképpen ragyogó teljesítmény – olvasás, deklamálás, a szöveg helyes értelmezése szempontjából egyformán kitűnő (1924 Bókay János CD10) | Az eddigiekben alapvetően egy adott szöveghez rendelhető értelmezés feltételeivel, tehát kontextuális szemantikai kérdésekkel foglalkoztunk (1982 Odorics Ferenc 2019010, 709) | A Keserű igazság [című film] által képviselt egyértelmű kritika, a film lehetséges szimbolikus értelmezése (a hibát hibára halmozó vezetés miatt összedőlt siló – az összeomlás szélén álló ország) összeférhetetlen volt a cenzúra rövidlátó politikai érdekeivel (1993 Varga Balázs CD17).

3. ’vmely dolog, jelenség mibenlétéről, lényegéről vmely személy v. közösség által kialakított felfogás, nézet’ ❖ A t. püspök úr minden keresztyéni szeretete ellenére nem törlötte volna el a rabszolgaságot ott, hol létezett, mert ott, hol létezett, az ő értelmezése szerint törvényesen, tehát igazságosan létezett (1848 Teleki László² 8473010, 413) | megtanultuk a szövetségesi hűség olasz értelmezését, megértük Itália hátbatámadását (1915 Pesti Hírlap júl. 26. C5663, [1]) | Az iskola szelleme liberális volt, a szónak Deák- és Eötvös-féle értelmezésében (1934 Márai Sándor 9421006, 230) | A természetjog ebben a felfogásban [ti. Aquinói Tamáséban] tehát az isteni törvény része, és különbözik azoktól a polgári értelmezésektől, amelyek a XVII-XVIII. században a természetjog nevében tartották ésszerűnek a polgári társadalmat, szemben a feudalizmussal (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 358) | Dye fogalma alapján mindent közpolitikának tekinthetünk, amit a kormányzat tesz. Tekintsük ezt a közpolitika egy meglehetősen, talán túlságosan széles értelmezésének (2010 Gajduschek György–Hajnal György 3114001, 21).

3a. ’〈művészetben:〉 szemléleti, ill. ábrázolási, előadási mód’ ❖ [Ferruccio Busoni] küzd a hangjegyek zsarnoksága, a betű szerinti visszaadás kicsinyes kötelezettsége, a konvencionalizmus ellen. Hangsúlyozza az egyéni értelmezés, a pillanattól inspirált előadás jogát (1917 Lányi Viktor CD10) | [Juhász Gyula az alföldi táj] karakterisztikusan egyéni és színeiben erőteljes ábrázolásával a Petőfi-hagyomány folytatója, de már a XX. századi fölfogásban, modern értelmezésben (1973 Simon István 9601034, 255) | latin albumot terveznek, amelynek központi eleme az autentikus argentin tangó legnagyobb mestere, Astor Piazzolla művészete lesz, Vukán György hangszerelésében és értelmezésében (2002 Magyar Hírlap CD09).

4. ’vmely ismeretlen, nem nyilvánvaló dolog, jelenség értelmét, okát, eredetét stb. megvilágító magyarázat, ill. dolog’ ❖ Száldobos néveredetének is sokféle értelmezésére találunk; Kállay azt mondja, hogy Száldobosan laktak régen azon dobosok, kik vész idején a vidék népét összedobolták (1868 Orbán Balázs CD22) | [a tiszteletes] tartott aztán vendégének egy olyan szakszerű technikai értelmezést az üveggyártásról, hogy annak szeme-szája elmeredt bámulatában (1897 Jókai Mór CD18) | vannak metaforák, melyekben nem valamely ismert konkrétum rejtett értelme revelálódik, hanem olyan értelem, melynek az empiriában őt tartalmazó konkrétuma nem volt és első testet kap ezekben a metaforákban: materializálódik. Ezek a metaforák már nemcsak értelmezései, hanem szaporításai a világnak (1919 Balázs Béla CD10) | Anélkül, hogy a képek keletkezésének biológiai vagy egyéb okait megvizsgálnánk (így a szimbolikus elemek művészettörténeti értelmezéseit, vagy a varázsolásból fakadó hatalmi érzést stb.), megállapíthatjuk, hogy az ember egyre nagyobb örömét lelte abban a képességében, amellyel a valóságot színek és formák segítségével képekben rögzítheti és fantáziájának alakzatait képi ábrázolásokban ragadhatja meg (1925 Moholy-Nagy László 1110002, 12) | A Buda halála a nemzeti történelem vereségeinek, a Mohácstól Világosig vonuló katasztrófasorozatnak mítoszi értelmezése (1965 Sőtér István CD53) | [Az ún. meridionális völgyek kialakulására vonatkozóan] a legújabb és máig legelfogadottabb értelmezést Lovász György adta 1975-ben (2001 Dominkovits Péter et al. CD36).

5. (Tud is) ’vmely fogalomnak az azt azonosító szükséges jellemzők általi meghatározása, definícója’ ❖ Verbőczy a’ kir. város (civitas) értelmezésébe (definitio) ezt [ti. hogy fal veszi körül] világosan be is foglalja (1841 Pesti Hírlap CD61) | A cselekvő igék értelmezése (definitiója) oly széles, hogy nincs ige, melyet alája nem lehetne vonni (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 282) | [a szép fogalmának meghatározásai közül] megemlítjük Kant értelmezését: „szép az, ami önérdek nélkül tetszik” (1855 k. Arany János C6504, 534) | Újabb értelmezés szerint pedig: a faj az egyforma s az utódok túlnyomó többségében az egyforma jegyeket huzamosabb időn át öröklő, bizonyos elterjedési körrel biró egyének foglalatja (1899 Chernel István CD34) | Röviden felsorolja Bolte […] a mese elnevezését az egyes nyelvekben, a mese fogalmának értelmezését a különböző korokban (1930 Honti János C6941, 216) | Természetesen a francia elméleti irodalom is foglalkozik az irónia szókratészi értelmezésével, s látja az irónia magyarázatának történelmi változásait (1983 Szalay Károly 1144013, 202).

5a. (Nyelvt) ’〈szótárban, lexikonban stb. a címszóként szereplő szó, kifejezés mellett:〉 a jelentést megadó ekvivalens, ill. magyarázó, körülíró jellegű meghatározás’ ❖ [A betyár szó] szótárainkb. különféle tájszólási jelentései szerint jő elő […]. Kreszn. és tájszót. majd a rátartós nyalka paraszt legény […], Sánd. Ist. majd szolgálaton kívül csapongó embert, kevély parasztot, a paraszt legényt, ki napibérben jár munkára, stb. jelentvén. Ezen nagyobbára körüliró, olykor eltérő értelmezések utalhatnának csupán némileg, a szónak feledett egykori bizonyosb jelentésére, vagy talán idegen nyelvbőli átvételére (1854 Ipolyi Arnold 8197006, 93) | Hatnyelvű szótár volt Pesti Gáboré. A magyar szerző egy régibb szógyüjteménynek latin, olasz, francia, cseh és német szavaihoz toldotta hozzá a magyar értelmezéseket (1930 Pintér Jenő CD44) | az ablak szó 1. jelentésű értelmezése az ÉrtSz.-ban: „(Épületek, lakóhelyiségek falában) rendsz. üvegezett táblákkal elzárható nyílás a világosság és friss levegő bebocsátására, ill. a külső, kellemetlen hatások (hideg, meleg, szél, eső, zaj stb.) kizárására” (1977 Benkő László C6028, 89) | A bibliai könyvek, a bennük szereplő alakok, az ószövetségi fogalmak, az egykori zsidó életforma tárgyai, foglalkozásai, gazdasági kifejezései, a bibliai földrajzzal kapcsolatos fogalmak világos és érthető – de terjengősségtől mentes – értelmezései sorakoznak a lexikon-cikkekben (1994 Új Könyvek CD29).

Ö: jog~.

ÖU: alap~, alkotmány~, biblia~, forma~, hagyomány~, irodalom~, lét~, mese~, mítosz~, mű~, művészet~, ön~, szöveg~, történelem~, valóság~, világ~.

ÖE: ~függő, ~mód.

Sz: értelmezési, értelmezésű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.