érzékenykedik tn ige 12b9
1. (tárgyragos határozóval is) ’(túlzottan) érzékeny v. érzelmes módon viselkedik v. nyilvánul meg, ill. meghatódik, elérzékenyül vki’ ❖ [a következő nemzedék] ſzemlélje benne [ti. a hercegben] a’ nagy elmebéli Érteket, az máſok baján érzékenykedö jó, és egyenes ſzivet (1790 Magyar Kurír C0316, 429) | mintha rég nem látott kedveseimet érinteném, oly derült, villanyos fény terjed lelkemben, ahányszor reád lépek, oh idegen nemzetektől bár, de emberektől lakott jó öreg anyaföld, ki ugy fogadsz öledbe mindig, mint az élet viharaiból szerencsésen megérkezett fiadat. De nincs idő érzékenykedni (1880 Pesti Hírlap dec. 18. C5628, [1]) | [a búcsúzásnál a mama] már harmadszor tér vissza a kis Pirikéhez, aki végül is bosszúsan mondja: – Anyu, ne érzékenykedj már annyit. Anyu tehát nem érzékenykedik tovább és eltávozik (1938 Magyar Nemzet szept. 7. C8354, 7) | Nem szoktam érzékenykedni, de bizony most magam is könnyekre fakadtam. Azzal búcsúztam, hogy ha egyszer igazi béke lesz, feleségemmel együtt visszatérek turistaként (1971 Népszava febr. 20. C7436, 3) | ne szépelegjünk, ne érzékenykedjünk. De ne legyünk szeretet és megbecsülés nélkül valók, vagyis kiábrándítók se (2000 Népszabadság jan. 29. C5833, 35).
1a. (tagadó szerkezetben, tárgyragos határozóval is) ’vmely ügyben, helyzetben erkölcsi v. emberiességi szempontokat figyelmen kívül hagyva cselekszik, viselkedik vki’ ❖ kapitalisták nem érzékenykednek, ha üzletről van szó (1906 Népszava ápr. 24. C7474, 7) | A termelők és eladók egy csöppet sem érzékenykednek és a munkáltatók sem. A tőke rideg és kegyetlen mozdulattal nyul a profit után (1924 Népszava jan. 8. C7492, 2) | A pápák mindig ügyes üzletemberek voltak s nem igen érzékenykedtek jövedelmük eredetét illetően (1953 Élet és Tudomány C4904, 1135) | Azt mondta a Közakarat Egyesület egyik összejövetelén az egyik ott szereplő személy, hogy nem kell annyit érzékenykedni, ha szükséges, ő tízezer talpast hoz a Televízió elé, és az ablakon fogják kidobálni azokat, akik arra érdemesek (1994 Országgyűlési Napló CD62).
1b. ’túlzottan önérzetes v. sértődékeny módon viselkedik v. nyilvánul meg vki’ ❖ [cikkemmel] személyeket bántani nem akartam. Hogy a’ rendszer személyekhez van csatolva, arról nem tehetek. Kiskoruságunk’ jele, hogy nyilvános ügyben kedves énünk az első, és érzékenykedünk (1847 Pesti Hírlap C8014, 208) | Érzékenykedni meg nem jelent közlemények miatt, nincs helyén. A szerkesztő se nem kedvez, se nem üldöz. Ha mi elmés, kiadja; ha nem az, eldobja (1901 Borsszem Jankó szept. 22. C5020, 13) | Egyes kihagyott játékosok megsértődtek, érzékenykedtek, ahelyett, hogy még szorgalmasabban dolgoztak volna és játékukkal igyekeztek volna visszakerülni (1956 Népsport jan. 5. C8027, 2) | a politikában nincs örök harag, és nem szabad régi sérelmek fölött érzékenykedni, a pragmatikusoké a jövő (1996 Magyar Nemzet jan. 6. C8371, 15).
2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely (sérült) testrész fájdalmas, ill. fájdalomra érzékeny állapotban van〉’ ❖ [az ügyvivő úr] ábrázatának bőre nem érzékenykedik még az ilyen pofonokra sem (1909 Népszava júl. 3. C7477, 2) | egyszerre érzékenykedni kezd a lábam. Feszül a bőr, és minden lépésnél sajog egy keveset az injekció helye (1933 Budapesti Hírlap márc. 3. C4721, 2) | Ha [Berzinek] mégis érzékenykednék a törött kézfeje, akkor Temes lesz a balösszekötő (1940 Nemzeti Sport nov. 22. C7159, 3) | Alig fejeződött be a csapatbajnokság, elkezdett „érzékenykedni” a torkom. Különösebben nem zavart, mert korábban százszor is éreztem már hasonlót. […] Hétfőn a vívóedzést követően azonban belázasodtam... (1992 Nemzeti Sport júl. 21. C8061, 23).
ÖU: el~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.; SzT.