érzékenyedik tn ige 12b9 (rég)

1. (ritk) ’érzékennyé válik v. érzékenységet mutat vmire vki, vmi’ ❖ ? Sensum incipit habere: érzékenyedik, érzékenykedik (1780 Benyák Bernát C5241, 473) | a szem ismét érzékenyedni, vörösödni, könyezni kezdett (1864 Orvosi Hetilap C8114, 313) | Nemcsak fölöttünk járt el az idő, hanem a vágy tárgya [ti. a főmunkatársi cím] is megkopott, vagy gazdaságra érzékenyedő nyelvünktől kölcsönözve a metaforát: devalválódott (1980 Népszava dec. 3. C7445, 4).

2. ’meghatódik, elérzékenyül vki, ill. 〈vkinek a szíve〉 ellágyul’ ❖ Annál nagyobb vólt, a’ f Vezér látásából vett közönſéges öröm, mennél édesdebben érzékenyedett a’ Lakosoknak ſzivek azon Török Leányka ſzemlélésére, [akit leányának fogadott] (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0171, 6) | Amikor [III. Napóleon egykori szeretője] érzékenyedett, elmondta a császárral való szerelmi viszonyának történetét és ilyenkor előkerült egy kipödrött bajuszu, keskeny arcu férfi kopott arcképe, III. Napoleon képe (1900 Pesti Hírlap dec. 16. C5648, 17) | „Hej, mikor mult augusztusban énekelve jöttünk erre a regementtel” ... Pista érzékenyedve mondogatta előre az elkövetkezendő állomások neveit (1915 Budapesti Hírlap jún. 27. C4703, 4) | Ugyan, bátyó! – érzékenyedett Sütő öccse. – Ha azt mondjátok, fúrjuk keresztül a földgolyót, annak is nekikezdünk (1962 Szabad Föld febr. 4. C4861, 8).

2a. (ritk) ’a meghatódottságtól, ellágyulástól vmivé v. vmilyenné válik vki, vmi’ ❖ [A király] azt akarja, hogy fájjon az élettől megválnunk, hogy pacallá érzékenyedjünk, hogy az asszonysírás még keservesebbé tegye a nagy ugrást! (1909 Ambrus Zoltán CD10) | [este] a kis park kacskaringóin szentimentálisra érzékenyedik a világ. Egymáshoz símult két-két diáksapka imbolyog elérzékenyült sziluetteken, [...] tündöklő leányarc mélázik a [...] tüzesre gyúlt tekintetű boldog, szerelmes, húszesztendős fiú arcába (1930 Budapesti Hírlap ápr. 6. C4718, melléklet [29]).

2b. (ritk) ’〈vkinek a hangja v. vmely megnyilvánulása〉 meghatódottság, elérzékenyedés jeleit mutatja’ ❖ [a csatában elesettek] hadd nyugodják a’ hosszú álmot békével. Nyúgodják, foly érzékenyedett heve a’ Vajda szívének (1822 Aurora C0030, 123) | – Asszonyom! – szólt Móric érzékenyedett hangon, – eddig én csak azért tettem látogatást e kocsiban, hogy kegyedet láthassam (1872 Fővárosi Lapok C8088, 28).

3. (rég) ’szomorkodik, ill. bánatos hangulatba v. fájdalmas lelkiállapotba kerül’ ❖ Ti mohos Kőszálak, érzékenyedek, Ha a’ szép’ szíve nem indúl. Bévésem [szerelmem] nevét a’ szirtbe (1800 Csokonai Vitéz Mihály C6225, 9) | [Amaranthát] egy este érzékenyedve találám. – Miért búsulsz, kedvesem! kérdem lovagias részvéttel (1853 Kemény Zsigmond C7558, 9) | [Ha védekezel –] ingerelsz, ha szótlan tűröd, gyávaság, följajdulsz, érzékenyedel, s a néma jaj is vall reád (1882 Országgyűlési Napló CD62) | [az Országos Antiszemita Párt képviselői] nagyon érzékenyednek a fölött, hogy a többség és a két ellenzéki párt tagjai, de kivált a miniszterelnök oly keveset foglalkoznak az ő fejtegetéseikkel (1884 Nemzet okt. 25. C0383, [2]).

Ö: el¹.

ÖU: meg~.

Vö. CzF.; TESz. érez

érzékenyedik tárgyatlan ige 12b9 (rég)
1. (ritk)
érzékennyé válik v. érzékenységet mutat vmire vki, vmi
?
Sensum incipit habere: érzékenyedik, érzékenykedik
(1780 Benyák Bernát)
a szem ismét érzékenyedni, vörösödni, könyezni kezdett
(1864 Orvosi Hetilap)
Nemcsak fölöttünk járt el az idő, hanem a vágy tárgya [ti. a főmunkatársi cím] is megkopott, vagy gazdaságra érzékenyedő nyelvünktől kölcsönözve a metaforát: devalválódott
(1980 Népszava dec. 3.)
2.
meghatódik, elérzékenyül vki, ill. 〈vkinek a szíve〉 ellágyul
Annál nagyobb vólt, a’ f Vezér látásából vett közönſéges öröm, mennél édesdebben érzékenyedett a’ Lakosoknak ſzivek azon Török Leányka ſzemlélésére, [akit leányának fogadott]
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Amikor [III. Napóleon egykori szeretője] érzékenyedett, elmondta a császárral való szerelmi viszonyának történetét és ilyenkor előkerült egy kipödrött bajuszu, keskeny arcu férfi kopott arcképe, III. Napoleon képe
(1900 Pesti Hírlap dec. 16.)
„Hej, mikor mult augusztusban énekelve jöttünk erre a regementtel” ... Pista érzékenyedve mondogatta előre az elkövetkezendő állomások neveit
(1915 Budapesti Hírlap jún. 27.)
Ugyan, bátyó! – érzékenyedett Sütő öccse. – Ha azt mondjátok, fúrjuk keresztül a földgolyót, annak is nekikezdünk
(1962 Szabad Föld febr. 4.)
2a. (ritk)
a meghatódottságtól, ellágyulástól vmivé v. vmilyenné válik vki, vmi
[A király] azt akarja, hogy fájjon az élettől megválnunk, hogy pacallá érzékenyedjünk, hogy az asszonysírás még keservesebbé tegye a nagy ugrást!
(1909 Ambrus Zoltán)
[este] a kis park kacskaringóin szentimentálisra érzékenyedik a világ. Egymáshoz símult két-két diáksapka imbolyog elérzékenyült sziluetteken, [...] tündöklő leányarc mélázik a [...] tüzesre gyúlt tekintetű boldog, szerelmes, húszesztendős fiú arcába
(1930 Budapesti Hírlap ápr. 6.)
2b. (ritk)
〈vkinek a hangja v. vmely megnyilvánulása〉 meghatódottság, elérzékenyedés jeleit mutatja
[a csatában elesettek] hadd nyugodják a’ hosszú álmot békével. Nyúgodják, foly érzékenyedett heve a’ Vajda szívének
(1822 Aurora)
– Asszonyom! – szólt Móric érzékenyedett hangon, – eddig én csak azért tettem látogatást e kocsiban, hogy kegyedet láthassam
(1872 Fővárosi Lapok)
3. (rég)
szomorkodik, ill. bánatos hangulatba v. fájdalmas lelkiállapotba kerül
Ti mohos Kőszálak, érzékenyedek, Ha a’ szép’ szíve nem indúl. Bévésem [szerelmem] nevét a’ szirtbe
(1800 Csokonai Vitéz Mihály)
[Amaranthát] egy este érzékenyedve találám. – Miért búsulsz, kedvesem! kérdem lovagias részvéttel
(1853 Kemény Zsigmond)
[Ha védekezel –] ingerelsz, ha szótlan tűröd, gyávaság, följajdulsz, érzékenyedel, s a néma jaj is vall reád
(1882 Országgyűlési Napló)
[az Országos Antiszemita Párt képviselői] nagyon érzékenyednek a fölött, hogy a többség és a két ellenzéki párt tagjai, de kivált a miniszterelnök oly keveset foglalkoznak az ő fejtegetéseikkel
(1884 Nemzet okt. 25.)
Ö: el¹
ÖU: megérzékenyedik
Vö. CzF.; TESz. érez

Beállítások