érzelmes mn 15B

1. ’a külső v. belső világ jelenségeire elsősorban érzelmi választ adó, azt könnyen kimutató, ill. érzelmi hatásokra, hangulatokra különösen fogékony, könnyen elérzékenyülő 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Lehet-é azért, mert Propertziusz érzelékenyebb, Tibullusz pedig érzelmesebb, Ovídtól az érzékenységet megtagadni? (1822 Dessewffy József C2571, 136) | A csak érzelmes olvasó sokszor szépnek fogja tartani azt, mi valóban csak hatásvadászó fogás (1870 Névy László 8334001, 3) | anyja csupaszív, érzelmes asszony (1930 Hamvas Béla CD10) | [A kiskőrösi nép] lírai és érzelmes nép, kívánja a csodát és egy másik világot a küzdelmekkel teljes köznapi élet felett (1941 Erdei Ferenc 9126002, 149) | Ki hitte volna, hogy ez a szikár, nyolcvanévesen is előretekintő és energikus férfi ilyen érzelmes? (1998 Magyar Hírlap CD09) | Milyen gyerek voltam? Érzelmes. Negyedikes koromig naponta kétszer-háromszor sírtam (2003 Vecsernyés Gábor 3335001, 17).

1a. ’érzelemmel telített, áthatott, ill. érzelmi beállítottságra, gazdag érzésvilágra valló v. az érzelmek eluralkodásáról árulkodó 〈viselkedés, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Mi[, lányok] szintoly érzelmesen, szintoly gyöngéden szeretünk, mint az asszonyok (1859 Pesti Napló nov. 25. C8641, [2]) | a gróf imádottjának kezére érzelmes csókot nyomott (1879 Szentpály Janka C3963, 142) | ügyvéd, a kinek keblében voltakép érzelmes sziv lakott (1890 Pesti Hírlap jan. 5. C5638, 2) | két esztendeig, amíg Elemér Párizsban tanult a Sorbonne-on, csupán érzelmes, hosszú leveleket váltottunk egymással (1913 Krúdy Gyula CD54) | riadt, érzelmes szemű kislány (1965 Sinkó Ervin 9605001, 462) | Kicsit érzelmesebb a hangulata, így könnyebben megbántódik partnere hozzáállásán (2000 Szabad Föld márc. 7. C8386, 28).

1b. ’olyan 〈idő(szak), korszak〉, amikor vki átadja magát az érzelmeinek, ill. amelyben az érzelmeknek nagy jelentőséget tulajdonítanak’ ❖ Szelid álmok, báj képzemények [...], Eggy kis füzérbe öszve-fonva, Érzelmes órák’ kincsei (1832 Uránia C0424, 177) | csak a huszadik század elején vált általánossá a zsebkendő használása, az érzelmes Biedermayer korszakban (1938 Budapesti Hírlap szept. 8. C4726, 21) | [a színdarabban megjelenik] a nagypapa és nagymama érzelmes fiatalkora (1971 Molnár Gál Péter C6888, 2005) | [szilveszterkor] együtt van a család, kölyökpezsgő a gyereknek, ölelkezés a Himnusz alatt, meg érzelmes pillanatok, ami ugye az ünnepek lényege (2007 Népszava dec. 29. C7470, melléklet [1]).

2. ’érzelmi elemekkel telített, ill. (szándéka szerint) az érzelmekre erősen ható 〈történet, művészi előadás stb.〉’ ❖ Az említett Zsebkönyvben leg-jobban tettzett nekem a’ Te búcsúztató Epigrammád, és Gróf Teleki Sétálási Fantaziája, amazon ragyogóbb a’ szín, emezen komolyabb és érzelmessebb (1823 Dessewffy József C2571, 424) | Petőfi óta divatos, az anyát érzelmes (senti-mental) az apát humoros rajzban vezetni az olvasó elé (1861 Arany János C6505, 147) | kies Clarens, Héloïse és Abélard érzelmes történetének szinhelye (1890 Nemzet szept. 7. C0389, melléklet 1) | érzelmesen vibráló cimbalom-mellékzöngék (1908 Bárdos Artúr CD10) | Én a kalandos, izgalmas filmeket szeretem, a feleségem meg az olyan érzelmes filmekért van oda (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 321) | az érzelmes női áriák és kettősök (1995 Magyar Hírlap CD09).

Sz: érzelmesség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.; ÚMTsz.

érzelmes melléknév 15B
1.
a külső v. belső világ jelenségeire elsősorban érzelmi választ adó, azt könnyen kimutató, ill. érzelmi hatásokra, hangulatokra különösen fogékony, könnyen elérzékenyülő 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
Lehet-é azért, mert Propertziusz érzelékenyebb, Tibullusz pedig érzelmesebb, Ovídtól az érzékenységet megtagadni?
(1822 Dessewffy József)
A csak érzelmes olvasó sokszor szépnek fogja tartani azt, mi valóban csak hatásvadászó fogás
(1870 Névy László)
anyja csupaszív, érzelmes asszony
(1930 Hamvas Béla)
[A kiskőrösi nép] lírai és érzelmes nép, kívánja a csodát és egy másik világot a küzdelmekkel teljes köznapi élet felett
(1941 Erdei Ferenc)
Ki hitte volna, hogy ez a szikár, nyolcvanévesen is előretekintő és energikus férfi ilyen érzelmes?
(1998 Magyar Hírlap)
Milyen gyerek voltam? Érzelmes. Negyedikes koromig naponta kétszer-háromszor sírtam
(2003 Vecsernyés Gábor)
1a.
érzelemmel telített, áthatott, ill. érzelmi beállítottságra, gazdag érzésvilágra valló v. az érzelmek eluralkodásáról árulkodó 〈viselkedés, megnyilvánulás stb.〉
Mi[, lányok] szintoly érzelmesen, szintoly gyöngéden szeretünk, mint az asszonyok
(1859 Pesti Napló nov. 25.)
a gróf imádottjának kezére érzelmes csókot nyomott
(1879 Szentpály Janka)
ügyvéd, a kinek keblében voltakép érzelmes sziv lakott
(1890 Pesti Hírlap jan. 5.)
két esztendeig, amíg Elemér Párizsban tanult a Sorbonne-on, csupán érzelmes, hosszú leveleket váltottunk egymással
(1913 Krúdy Gyula)
riadt, érzelmes szemű kislány
(1965 Sinkó Ervin)
Kicsit érzelmesebb a hangulata, így könnyebben megbántódik partnere hozzáállásán
(2000 Szabad Föld márc. 7.)
1b.
olyan 〈idő(szak), korszak〉, amikor vki átadja magát az érzelmeinek, ill. amelyben az érzelmeknek nagy jelentőséget tulajdonítanak
Szelid álmok, báj képzemények [...], Eggy kis füzérbe öszve-fonva, Érzelmes órák’ kincsei
(1832 Uránia)
csak a huszadik század elején vált általánossá a zsebkendő használása, az érzelmes Biedermayer korszakban
(1938 Budapesti Hírlap szept. 8.)
[a színdarabban megjelenik] a nagypapa és nagymama érzelmes fiatalkora
(1971 Molnár Gál Péter)
[szilveszterkor] együtt van a család, kölyökpezsgő a gyereknek, ölelkezés a Himnusz alatt, meg érzelmes pillanatok, ami ugye az ünnepek lényege
(2007 Népszava dec. 29.)
2.
érzelmi elemekkel telített, ill. (szándéka szerint) az érzelmekre erősen ható 〈történet, művészi előadás stb.〉
Az említett Zsebkönyvben leg-jobban tettzett nekem a’ Te búcsúztató Epigrammád, és Gróf Teleki Sétálási Fantaziája, amazon ragyogóbb a’ szín, emezen komolyabb és érzelmessebb
(1823 Dessewffy József)
Petőfi óta divatos, az anyát érzelmes (senti-mental) az apát humoros rajzban vezetni az olvasó elé
(1861 Arany János)
kies Clarens, Héloïse és Abélard érzelmes történetének szinhelye
(1890 Nemzet szept. 7.)
érzelmesen vibráló cimbalom-mellékzöngék
(1908 Bárdos Artúr)
Én a kalandos, izgalmas filmeket szeretem, a feleségem meg az olyan érzelmes filmekért van oda
(1973 László-Bencsik Sándor)
az érzelmes női áriák és kettősök
(1995 Magyar Hírlap)
Sz: érzelmesség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. érez; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások