érzelmi mn 18B 

1. ’〈az embernek v. vmely állatnak〉 olyan 〈képessége〉, amelynek révén a külső v. belső világ jelenségeire belső fiziológiai reakcióként, indulati megmozdulásként érzésekkel reagál, ill. e képesség által végbemenő, létrejövő 〈működés, állapot stb.〉 v. e képességek tekintetében megvalósuló 〈fejlődés, színvonal stb.〉’ ❖ A’ História a’ külső vagy is világi történeteket adja elő; a’ Román a’ belső érzelmi történetekkel foglalatoskodik (1824 Balogh Sámuel C5565, 72) | A beszéd külsején meglátni az író érzelmi állapotát és változásait (1895 Négyesy László 8329001, 202) | A lélek értelmi és érzelmi működésének összefüggése (1899 Budapesti Napló márc. 23. C4882, 11) | felfogó, érzelmi képességeit messze túlhaladja, amit most átélni kell (1916 Tóth Wanda CD10) | Egymással eljátszogattak s ha az egyik sokáig nem látta a másikat, zajos örömben tört ki, ami amellett bizonyít, hogy a hiénáknak is van valamelyes érzelmi világa (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 297) | az értelmi és érzelmi fejlődés mennyiben követi vagy nem követi a testi fejlődés meggyorsult ütemét (1962 Trencsényi-Waldapfel Imre C8582, 615) | Azért kaptuk az életet, hogy minél magasabb intellektuális és érzelmi szintre emelkedjünk (1993 Népszava dec. 31. C7458, 7) | az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez őszinte változási szándék és koncentrált erőfeszítés szükséges, hiszen meglévő viselkedési mintákat kell kiiktatni, és újakra „áttanulni” (2000 Figyelő CD2601).

2. ’〈az emberi személyiségnek〉 az a 〈része〉, amelyet ez a működés határoz meg, ill. az ember mint érzelmekre képes, érzelemvilággal rendelkező, emocionális 〈lény〉’ ❖ Schumannál a költői szemlélet erejénél fogva – mondja róla Brendel – az érzelmi és értelmi oldal a művészi processzusban még egységes munkássággá olvad össze, mig Brahmsnál rendkívül fokozott bensősége következtében majd az egyik, majd a másik tényező egyoldaliasan lép elő (1877 Fővárosi Lapok C8093, 1297) | Az ember értelmi és érzelmi lény (1907 Budapesti Hírlap aug. 6. C4695, [1]) | [a szocialista brigádok életében] a termelő ember és az érzelmi ember egysége lenne a cél (1970 Népszabadság aug. 20. C4820, 8) | A közönség nálunk nem akarja, hogy szellemi értelemben túlterheljük, inkább a család, a magánélet problémái iránt fogékony […]. A nézők az embert mint érzelmi lényt akarják látni, és azt szeretik, ha a problémák megoldhatóak (1995 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’olyan 〈személy〉, akit megnyilvánulásaiban, viselkedésében stb. az érzelmei (túlzottan) befolyásolnak, irányítanak, ill. ilyen személyre jellemző 〈beállítottság〉’ ❖ [V. Károly] mély ismeretü ’s nagy tehetségü férfiu […]; nem érzelmi ember, de szenvedélytelen is (1838 Figyelmező C0152, 249) | Érzelmi politikusok vagyunk, s ösztönszerűleg ragaszkodunk bizonyos elvek-, eszmék-, sőt személyekhez azzal a vak meggyőződéssel, hogy amihez ragaszkodunk, abban üdvösségünket találjuk (1869 Mikszáth Kálmán CD04) | Én nem érzelmi lény, én észlény vagyok (1929 Pesti Hírlap okt. 12. C5677, 9) | a többiek érzelmibb típusok voltak, mindig én számítottam köztük a hideg, áttetszőbb eszű vitatársnak (1982 Tornai József C6898, 842) | [A nők] beállítottsága – szerencsére – elsősorban érzelmi és altruista, szemben a férfiak főként értelmi és önző beállítottságával, ennek következtében sokkal érzékenyebb az interperszonális zavarokra (2002 Természet Világa CD50).

3. ’érzelmekben megmutatkozó, vmilyen érzelemmel járó 〈megnyilvánulás〉, ill. érzelmeket kiváltó 〈hatás, inger〉’ ❖ Tulajdona ezen [ti. a szangvinikus] temperamentumnak a’ különös hajlandóság minden érzelmi behatásra (1834 Hasznos Mulatságok C8341, 245) | pillanatnyi érzelmi felindulásból (1881 Orvosi Hetilap C8131, 192) | a tipikus lírikusban, Csokonaiban, Petőfiben minden legkisebb külső hatás nagy érzelmi reakciót kelt (1910 Babits Mihály CD10) | beszélt, egyre csak beszélt, mindinkább belehevülve, időnként széles taglejtésekkel kísérve szavait, s különféle egyéb zörejekkel, krákogott, harákolt, szusszantott, vagy az érzelmi hatás fokozására fel-felgöcögött, nyelvével elragadtatva csettintett, indulatosan magasabb hangfekvésbe váltott (1970 Karinthy Ferenc 9308002, 94) | mindenről hallgatott, ami érzelmileg mélyen érintette, magában rágódott mindenen (2002 Magyar Hírlap CD09) | csak azok a [gyermekkori] bántalmazások befolyásolják az evési attitűdöt, amelyek kifejezett érzelmi traumával is járnak (2010 Treuer Tamás et al. 3268001, 249).

3a. (rég, ritk) ’(nemi) ösztönök által irányított 〈vágy〉, ill. az érzékekre ható 〈jelenség〉’ ❖ Édesden mosolyg rám a’ világ – csiklánd a’ testiség, hiteget a’ csábító, ’s a’ gyönyörűség’ kelyhében minden érzelmi kéjekkel ’s bájokkal kinálnak (1813 Helmeczy Mihály ford.–Eckartshausen C2056, 87) | A’ mértékletesség azon tulajdon, melly mind a’ lelket, mind pedig a’ testet öszhangzó virulatban tartja fel, mert a’ menyire a’ tápláló nedveket kell menyiségben szerzi meg a testnek, annyiban ill munkálatban tartatnak a’ lelki tehetségek, ’s az érzelmi kivánatok könnyebben zabolázhatók (1836 Tudományos Gyűjtemény C7286, 68).

4. ’érzelmeken v. vmely érzelmen alapuló 〈kapcsolat, viszonyulás stb.〉 v. érzelmekre építő v. azokat érintő 〈ok, kérdés stb.〉, ill. a szóban forgó dologhoz fűződő érzelmekből fakadó 〈érték〉’ ❖ A’ 16 esztendős nyavalygó ifjú, t. i. elragadtatásakor a’ vele érzelmi öszveköttetésben lévő emberek hollétét, öltözetét […] bár beszédeiket füleivel nem hallhatá, beteg ágyában is pontosan meghatározá (1832 Hasznos Mulatságok C8337, 34) | Kétséget sem szenved, hogy itt [ti. Ausztria Magyarország iránti magatartásában] az érdekek parancsolólag szólnak, és pedig sokkal nagyobb nyomatékkal, mint bármely érzelmi szempont (1873 Pesti Napló nov. 6. C8655, [1]) | a szekrényke tele volt apróságokkal; hervadt virág, szalagcsokor, lapocskára irt sorok, madártoll és száz efféle érzelmi értékkel biró dolgok (1891 Pesti Napló jan. 6. C8673, melléklet [1]) | Kettős háztartás vezetése a már említett anyagi, de egyúttal érzelmi okok miatt is lehetetlen (1910 Mikszáth Kálmán összes művei CD04) | A sztrájkfogalom benne még a felszabadulás előtti idők alapján, mint köztisztviselőben, a rebelliónak egyik neme volt, amelyet érzelmileg is, értelmileg is elutasított magától (1963 Goda Gábor 9191001, 102) | Magyarországon a földtulajdonlás kérdése nem csupán gazdasági kérdés, ez érzelmi kérdés is (2001 Országgyűlési Napló CD62) | Érzelmi és nem racionális alapon viszonyulnak az emberek a pártokhoz (2007 Népszava jún. 16. C7470, 9).

5. ’〈vminek〉 az a 〈jellege〉, hogy érzelmeket fejez ki, v. azokra akar hatni, ill. ilyen jellegű 〈szöveg, jelenség〉’ ❖ A’ dal teljesen érzelmi volt, melly a’ bárónénak gyülölséggel foglalatos szivét tőr gyanánt hatá-meg (1835 Regélő C0459, 698) | A szóismétlés hasonlít a tautologiához, de megkülönbözteti tőle az, hogy nem fölösleges, hanem vagy érzelmi, vagy értelmi nyomatéka van (1895 Négyesy László 8329001, 203) | érzelmi jellegű nyelvi elemek (1954 Szilágyi Ferenc² C6006, 361) | [A sorozónótákban] az érzelmibb vagy értékelő jellegű kezdés ritka (1981 NéprajziLex. CD47) | A generatív mondattan szereti emfázis néven összefoglalni az érzelmi és az értelmi mondathangsúlyt (mások újabban megkülönböztetik az érzelmi jellegű emfázistól az értelmi nyomatékot kívánó fókusz-t) (1986 Elekfi László C6037, 206).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.