érzésvilág fn 3A
1. ’vmely személy v. csoport érzelmeinek, érzelmi beállítódásának, működésének rá jellemző összessége’ ❖ Kétségkivl hogy az érzés-világ’ kifejtdzésében szintúgy vannak gráditsok, különösségek, és árnyékolatok, mint a’ többi tehetségek’ kifejtdzésében, de egyszer’smind bizonyos rend is vagyon, melly az emberiség’ kifejlésének több oldalaival egy hangzásban van (1827 Tudományos Gyűjtemény C5602, 28) | egy vallás sem okozott soha nagyobb változást a népek összes gondolat- és érzésvilágában, mint a keresztyénség (1855 Budapesti Hírlap C7813, 4222) | Voltaképpen legjobban illett Petőfi érzésvilágához az a szerelem, amelyet a tüdővészes Csapó kisasszony iránt érzett, akinek holta után egész kis könyvecskét írt tele szerelmi költeményekkel (1923 Krúdy Gyula CD54) | a kispolgári érzésvilág (1961 Földes Anna 9154004, 135) | Az arany ember rendkívül gazdag érzésekben, Jókai a bakfis érzésvilágát éppen úgy bemutatja, mint a hideg asszonyét vagy a szerelmes és a féltékeny szereplőét (1968 Lengyel Dénes 9394001, 116) | élmény- és érzésvilágunknak van egy szubjektív emocionális elrendeződése is, amelyet a kronológia és a logika sokszor meghamisít és elfed (1981 Popper Péter 1122003, 128).
1a. (ritk) ’vki által egy adott pillanatban tapasztalt érzések, érzelmi benyomások összessége’ ❖ Midőn azonban [Báthory Zsófia] egy lépést visszább vonulva, Anna komoly tekintetét látá, merezgettek idegei, s mintha valami fölfedezés egészen ellenkező érzésvilágba ragadta volna, hévvel kiáltott fel: – Miért titkolódzol? Elemért elárulták, feljelentették, és – miért tagadod? (1858 Kemény Zsigmond 8235013, 40) | a heroin olyan szer, ami feledteti az aktuális problémákat, azt az érzésvilágot kelti, hogy érzelmileg, lelkileg és pszichikailag is minden rendben van körülöttem (2002 Magyar Hírlap CD09).
2. ’vmely műalkotás által ábrázolt, ill. közvetített érzelmi tartalmak összessége’ ❖ [Beethoven második alkotói korszakának] mindegyik műve dus érzésvilág, s a tartalom és alak legszebb harmoniája (1893 PallasLex. CD02) | A zene hangulatadó ereje megnöveszti a hamleti dráma érzésvilágát s elhatalmasodik a hallgatóságon (1900 Pesti Napló febr. 3. C8682, 6) | [Juhász Ferenc A halottak királya című eposza] a pusztuláson diadalt arató életet mutatja be, hangja bizakodó, érzésvilága – ha a bukás, a halál és a kétségbeesés képei ellenpontozzák is – emelkedő (1972 Pomogáts Béla 2021041, 987) | A monda érzésvilága gazdag, hőse érez és érzést kelt, ezzel szemben a mese nem szól a szereplők lelkivilágáról (1988 Magyar néprajz CD47).
J: érzelemvilág.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.