esdekik l. esdek

esdek tn ige 2b (rég)esdekik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. (tárgyragos határozóval is) ’szívre hatóan könyörög, esdekel (vkinek, vmiért) vki’ ❖ el oſztogatá Szigvárt a’ maga’ képetskéit a’ gyermekeknek, kik körlötte azokért esdekének (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 67) | Akár mennyit alkalmatlankodjanak rajta, akár mennyit esdekjenek néki, akár mennyit untassák tet, azzal néki gondolni nem kell, és az által magát, a’ maga egyſzer tett jó meg-határozásától el nem kell engedni fordíttattni (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252015, 893) | tőled esdeklek én is feleletért, hogy tudhassam mikor lész hozzád szerencsém. – Feleségem a ki a leg forróbb tisztelettel szeret, ugyan azért esdek ő is (1813 Vida László C4940, 223) | hozzám számosabban Gyültenek, s esdekve Kértenek fel […], Hogy valami szépet [mondjak] (1870 Garabonciás diák naptára 1870-re C1803, 17).

1a. (ritk) ’〈vkinek a lábához, kezéhez〉 könyörögve borul vki’ ❖ Esdekni: esdekleni, esdekelni, eſenkedni, eſedezni. könyörögni; v. húllani, húlladozni. Lábaihoz esdekni, omolni, borúlni, húllani (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 50) | Esdekve a jobbágy békélle kezéhez: Hogy ő nem is úgy jött ura-Eteléhez: Vissza se’ mén többé, marad itten nála, Valamig ő ő lesz, Etelét szolgálja (1863 Arany János CD01).

2. ’erősen vágyakozik vkire, ill. vmi, vki után vki’ ❖ A’ gondolkodáſok erte, meg-tévednek, ’S Iſteni képére ſztelen eſdeknek (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 23) | [a filozófusi szeretet] azt mondja, minden dologban éppen annyi fájdalom van, mint gyönyörűség, azért semmire nem esdekik nagyon (1777 Bessenyei György¹ C1080, 38) | [arany] után az emberek anynyira esdeknek (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 118) | A’ ki tehát a’ molytól megakarja oltalmazni a’ méheit, tartson jó népes köpket; ’s azoknak a’ fenekeit gyakran megsepregeſſe, vagy más tiſztákkal feltserélgeſſe kivált Tavaſzkor, a’ midn azokra ſok öſzverágott viaſzkot lehánynak a’ méhek; és üdn kivl vagy az igen ſzk eſztendkben ne esdekjen a’ sok ſzámú köp méhek után (1816 Kaló Péter C2485, 364).

3. (ritk) ’vmilyen szándékkal sürgölődik vki, vmi körül vki’ ❖ szíved körül esdekő vendégeidet kertedbe, udvarodba mulattasd szabadon, légy ott hozzájuk igen nyájas, de rejtekszobáidnak ajtain belépni sohase engedjed (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1078, 54) | Komediákba, Bálokba körültem fog esdekni, szolgálni [Lindor] (1778 Bessenyei György¹ ford.–Bessenyei C1093, 44) | egy galamb ſeregestl a’ magra reple, ezt a’ madaráſz meg-ſejdítvén, nagyon meg-rle, reménlvén, hogy azon galambot majd egéſz ſeregeſtl meg-fogja; és már a’ madaráſz krlttk esdekvén ſzrnyen meg-rémlének [a galambok] (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 142).

4. (ritk) ’kétségbeesik, kesereg vmin’ ❖ Ágiſtrat ne esdekj ſírva életemen, Ne keſeregj nagyon igaz gyermekeden (1772 Bessenyei György¹ C1076, 82).

Vö. TESz. esdekel

esdekik lásd esdek
esdek tárgyatlan ige 2b (rég)
esdekik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. (tárgyragos határozóval is)
szívre hatóan könyörög, esdekel (vkinek, vmiért) vki
el oſztogatá Szigvárt a’ maga’ képetskéit a’ gyermekeknek, kik körlötte azokért esdekének
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Akár mennyit alkalmatlankodjanak rajta, akár mennyit esdekjenek néki, akár mennyit untassák tet, azzal néki gondolni nem kell, és az által magát, a’ maga egyſzer tett jó meg-határozásától el nem kell engedni fordíttattni
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
tőled esdeklek én is feleletért, hogy tudhassam mikor lész hozzád szerencsém. – Feleségem a ki a leg forróbb tisztelettel szeret, ugyan azért esdek ő is
(1813 Vida László)
hozzám számosabban Gyültenek, s esdekve Kértenek fel […], Hogy valami szépet [mondjak]
(1870 Garabonciás diák naptára 1870-re)
1a. (ritk)
〈vkinek a lábához, kezéhez〉 könyörögve borul vki
Esdekni: esdekleni, esdekelni, eſenkedni, eſedezni. könyörögni; v.vagy húllani, húlladozni. Lábaihoz esdekni, omolni, borúlni, húllani
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Esdekve a jobbágy békélle kezéhez: Hogy ő nem is úgy jött ura-Eteléhez: Vissza se’ mén többé, marad itten nála, Valamig ő ő lesz, Etelét szolgálja
(1863 Arany János)
2.
erősen vágyakozik vkire, ill. vmi, vki után vki
A’ gondolkodáſok erte, meg-tévednek, ’S Iſteni képére ſztelen eſdeknek
(1772 Bessenyei György¹)
[a filozófusi szeretet] azt mondja, minden dologban éppen annyi fájdalom van, mint gyönyörűség, azért semmire nem esdekik nagyon
(1777 Bessenyei György¹)
[arany] után az emberek anynyira esdeknek
(1787 Gelei József ford.Campe)
A’ ki tehát a’ molytól megakarja oltalmazni a’ méheit, tartson jó népes köpket; ’s azoknak a’ fenekeit gyakran megsepregeſſe, vagy más tiſztákkal feltserélgeſſe kivált Tavaſzkor, a’ midn azokra ſok öſzverágott viaſzkot lehánynak a’ méhek; és üdn kivl vagy az igen ſzk eſztendkben ne esdekjen a’ sok ſzámú köp méhek után
(1816 Kaló Péter)
3. (ritk)
vmilyen szándékkal sürgölődik vki, vmi körül vki
szíved körül esdekő vendégeidet kertedbe, udvarodba mulattasd szabadon, légy ott hozzájuk igen nyájas, de rejtekszobáidnak ajtain belépni sohase engedjed
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
Komediákba, Bálokba körültem fog esdekni, szolgálni [Lindor]
(1778 Bessenyei György¹ ford.Bessenyei)
egy galamb ſeregestl a’ magra reple, ezt a’ madaráſz meg-ſejdítvén, nagyon meg-rle, reménlvén, hogy azon galambot majd egéſz ſeregeſtl meg-fogja; és már a’ madaráſz krlttk esdekvén ſzrnyen meg-rémlének [a galambok]
(1780 Patay Sámuel ford.)
4. (ritk)
kétségbeesik, kesereg vmin
Ágiſtrat ne esdekj ſírva életemen, Ne keſeregj nagyon igaz gyermekeden
(1772 Bessenyei György¹)
Vö. TESz. esdekel

Beállítások