esd ige 3b6  esdik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)

1. tn (rég) ’szívre hatóan könyörög, esdekel (vkinek, vmiért) vki’ ❖ Ha szabad végtére ennemről is szóllani, megbecsűlhetetlen hajlandósága- ’s jóakaratáért esdem a’ T. Urnak (1822 Toldy Ferenc C2571, 218) | hatalmas hon fia Esdik lányod kezéért, megőszült dalia (1846 Tompa Mihály CD01) | [Mária Terézia] könyek közt esdett a magyarnak, hogy oltalmazza őt (1867 Kossuth Lajos CD32) | [A tömeg Lamberg] ruháját letépi, testét megrugdossa, üti-veri. A gróf elhaló hangon esd irgalom után. Egy sorezredbeli katonához emeli megtört tekintetét (1895 Gracza György CD45).

1a. (rég) ’imádkozik v. 〈isteni hatalomhoz〉 könyörög’ ❖ Tégy semmivé örökre, ég! Nem esdem üdvödért (1835 Vörösmarty Mihály 8524249, 197) | [Szakuntala] nyomorában égi anyjához, Menakához esdett, s az megszánván, leszállt az égből segítségére (1881 Szász Károly² 8426059, 118) | [a királyasszony] mélységes áhítattal esdett a Magasságbéliekhez: – Ó, könyörüljetek meg rajtam és Mádrín, mert nincs szánalmasabb teremtés a világon, mint az asszony, aki sohasem hordozhat magzatot szíve alatt! (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 410) | Társaságot elkerül Sok poétaféle: Zegzugokban darvadoz, Elvonulva félre; Egyre virraszt, olvas, esd, Buzgóságtul égve: Még sincs annak, amit ír, Egy szikrányi fénye! (1980 Mészöly Dezső ford. 9437007, 154).

1b. (/irod) ’〈vmely szöveg, kül. imádság v. vmely megnyilvánulás〉 szívre hatóan könyörög (vmiért, vkiért)’ ❖ részvét és áldozat annyi oldalról igényeltetik, hogy szinte tartózkodva emeljük a részvételért esdő szózatot (1843 Kossuth Lajos CD32) | Ide szövi be Rimay a már említett és bűnei bocsánatáért esdő zsoltárát (1911 Ferenczi Zoltán CD55) | Akkor veszi észre, hogy a kopó nyomorú, döglődő állat. Szivettépően esd tekintete (1926 Tersánszky Józsi Jenő 9706002, 181) | sorolhatnánk tovább is az egyetlen asszonyért esdő verseket (1965 Varga József CD53) | A vak most környezete közléseiből szerez tudomást arról, ami körülötte történik, és úgy fordul irgalomért esdő kiáltásával Jézushoz (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2. ts (rég) ’könyörögve kér (vkitől v. vmitől) vmit, es. vkit vki’ ❖ „Isten, isten, esdve kérünk! Óvd meg a vésztől vetésünk.” A szegény pór térdre esve, Igy kiált irgalmat esdve (1833 Garay János CD01) | Természetes, hogy ezen előrelátó kegyességet a református hivek el nem fogadhatták, hanem ujból templomhely adásnak elrendelését esdették a főkormányszéktől (1873 Orbán Balázs 8340022, 250) | [Kephalos] felesége hűségét kipróbálni akarva, idegen alakban szerelmet esd tőle (1914 RévaiNagyLex. C5707, 477) | ha tudná, mily gyakran térdeltem áhítattal és töredelemmel Isten előtt, hogy őt esdjem magamnak feleségül (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

2a. (rég) ’〈áldást, es. átkot〉 könyörögve kér (vkire)’ ❖ Induljunk most, a’ nap halad, És nem sokára a’ rejtélyes óra Rákosra int; Gentilis eddig Reánk esdé az ég’ áldásait (1830 e. Kisfaludy Károly C2680, 124) | [Pascha József úr] fölhivá végre [a helybeli lelkészt] áldást esdeni az égtől a’ róluk atyailag gondoskodó jó földesurra (1842 Pesti Hírlap CD61) | Nép, apa, szolgák! rémes az átok. Melyet a káros esde reátok (1853 Sárosi Gyula 8404064, 237) | S egyszer, íme, csak belépnek Az apához, áldást esdve (1866 Arany László CD01) | a gazda vendégeit szerencséltető, reájok ezer áldást és boldogságot esdő pohárköszöntésekben kifogyhatatlan (1869 Orbán Balázs 8340012, 129).

2b. (/irod) ’〈annak kif-ére, hogy imádság, tekintet stb. szívre hatóan könyörög vmiért〉’ ❖ Az élet’ telje bár gyönyörre inti [a vándort], ’S biztatva útját fris rózsákkal hinti, Kényén röpítve ösztönárjait: De túllebegve hont esdő reménye, A’ külföld’ minden bájos tüneménye Nem oltja lelke’ csendes vágyait (1822 Kisfaludy Károly 8242008, 70) | Oh kedvesem, hiszen ne értsd balul A mit szerelmem esd ártatlanul (1866 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | Claire oly esdő pillantást vetett férjére, hogy ez legszivesebben földre borult volna előtte (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 253) | a jóságot s igazságot esdjék csüggedetlen a fohászok (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | mintha örökös nyugalmat esdő könyörgés szólna fenn (1969 Szemlér Ferenc ford.–Eminescu 9655009, 129).

2c. (/irod) ’könyörögve kér vmire vkit vki’ ❖ Hazánk sírja szélénél kérem, esdem Önt, bírja Bathány Lajos grófot a maradásra és ministerek alkotására (1848 Csányi László¹ CD58) | Ezek után a pápának még csak egy kívánsága maradt fönn: a herczegek megszabadulása. Ismételve esdette tehát Lajost, hogy ezeket bocsássa szabadon és tisztességgel kísértesse el őket az aquiléjai patriarchához (1892 Pór Antal CD55) | Titokban esdettem csak az Istent, hogy hozza el már a délt (1934 Tamási Áron 9701005, 120) | Ne fosszon meg minden reménytől, esdem önt, kedves, jóságos Hercegné, és engedje meg, hogy lánya kezét megkérhessem (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

3. tn (rég v. nyj) ’erősen vágyakozik vmi, vki után vki, vmi’ ❖ ugy hiszem, nincs e’ kerületben talán senki, kinek keble […] buzgó ohajtással nem esdene azon időpont után, mellyben e’ kerület törvényhozás utján elrendeztetik (1842 Pesti Hírlap CD61) | felséged még nem született, de már igért s annyi ország által fejdelmül esdett utódának nevében (1861 Szalay László 8419013, 188) | Falat kenyérért, korty vízért esd száraz ínyünk, szomjú szánk (1928 Berde Mária 9047002, 9) | Van nekem itt eggy fijam és ez után esdek (1936–1938 Fedics Mihály mesél C5269, 120).

Vö. CzF. ~, esdik, esdő; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. esdik