esőfürdő fn 1C (rég)

’a vizet permetezve szóró, fürdéshez haszn. berendezés’ ❖ Alól vagynak a’ tiszta konyhán kivül, jó ferdszobák; ’s van itt csepp- és esferd is (1828 Tudományos Gyűjtemény C5615, 42) | Igen kivánatos volna még, ha némelly zuhanyt az intéző úr csep vagy esőfürdőkké változtatna-által (1837 Társalkodó C7974, 270).

a. ’ilyen berendezés segítségével, ill. esővízzel történő zuhanyozás’ ❖ A fürdőszoba melege 36–45° R. néha még több is. Gyakran találni ott készületeket zuhanyozás-, esőfürdőre stb. (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [A tüdővész] gyógymódja nem áll egyébből, mint hideg lemosás, mellborogatás, nedves hasöv vagy lepedőzés, ledörzsölés és esőfürdőből (1887 Orvosi Hetilap C8137, 1446) | leöntést rendelt betegeinek, továbbá esőfürdőket, zuhanyt, tengeri fürdőt (1909 Pesti Hírlap okt. 14. C5657, 35) | vizes egy ország lehet az a Hollandia. Ott, ha nem esik is eső, olyan a város kicsi, görbe utcája, mintha megtisztálkodván a hűvös esőfürdőből éppen most kikelne (1910 Füst Milán CD10).

Vö. CzF.

esőfürdő főnév 1C (rég)
a vizet permetezve szóró, fürdéshez haszn. berendezés
Alól vagynak a’ tiszta konyhán kivül, jó ferdszobák; ’s van itt csepp- és esferd is
(1828 Tudományos Gyűjtemény)
Igen kivánatos volna még, ha némelly zuhanyt az intéző úr csep vagy esőfürdőkké változtatna-által
(1837 Társalkodó)
a.
ilyen berendezés segítségével, ill. esővízzel történő zuhanyozás
A fürdőszoba melege 36–45° R.Réaumur néha még több is. Gyakran találni ott készületeket zuhanyozás-, esőfürdőre stb.s a többi
(1855 Vasárnapi Újság)
[A tüdővész] gyógymódja nem áll egyébből, mint hideg lemosás, mellborogatás, nedves hasöv vagy lepedőzés, ledörzsölés és esőfürdőből
(1887 Orvosi Hetilap)
leöntést rendelt betegeinek, továbbá esőfürdőket, zuhanyt, tengeri fürdőt
(1909 Pesti Hírlap okt. 14.)
vizes egy ország lehet az a Hollandia. Ott, ha nem esik is eső, olyan a város kicsi, görbe utcája, mintha megtisztálkodván a hűvös esőfürdőből éppen most kikelne
(1910 Füst Milán)
Vö. CzF.

Beállítások