estellik tn ige 13b (kissé rég)

1. (alany n. v. az idő alannyal, csak egysz 3. sz-ben) ’fokozatosan beáll az est, este lesz’ ❖ Eſtelik: eſteledik (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 147) | Nem ugy legények, már estellik az idő, takarodjunk szép csöndesen haza (1838 Athenaeum C0017, 101) | hol késik a bán? Alkonyatkor igéré hogy megjő, s már estélik (1840 Szigligeti Ede C3998, 8) | estvélik s báró Szirtfokihoz vagyunk hivatalosak (1844 Szigligeti Ede C3996, 12) | Estéllett, mire az öregek hada béporoszkált az északi kapun (1939 Pesti Hírlap márc. 15. C5687, 8).

1a. (mn-i ign-i alakban) ’fokozatosan az este idejére jellemző állapotába kerül vmi’ ❖ A’ reggel’ feltűnése olta az estvellő nap’ lenyugtáig majd megszakadunk a’ munkában (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 291) | Az utolsó fénylő csillag voltál, Szabadságunk estellő egén (1909 Budapesti Hírlap júl. 13. C4697, 10) | mozdulatlan ültek a homokban, bámulták az estellő eget és vizet (1915 Kaffka Margit CD10) | Borongó, estéllő félhomály (1990 Népszabadság jún. 13. C7840, 7).

1b. estellik vkire (a szem nm paradigmatikus alakjaival) ’ráesteledik vkire’ ❖ utólírt az eső, osztán megintelen ránk is estellett, hát az állásba hajtottuk a jószágot, osztán magunk meg betértünk a csapszékbe bor innya (1868 Vasárnapi Újság C7382, 309) | Bizony ránk estellett már, mire az anyám beleegyezett abba, hogy elmenjek (1922 Móra Ferenc 9459009, 102).

2. (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy az este utolér vhol vkit〉’ ❖ Ha ott ëstéllëttek, akkor egy jobb módú leányos házhoz szálltak (1899 Ethnographia C6914, 114).

J: esteledik.

ÖU: be~.

Vö. CzF.

estellik tárgyatlan ige 13b (kissé rég)
1. (alany n. v. az idő alannyal, csak egysz 3. sz-ben)
fokozatosan beáll az est, este lesz
Eſtelik: eſteledik
(1786 Baróti Szabó Dávid)
Nem ugy legények, már estellik az idő, takarodjunk szép csöndesen haza
(1838 Athenaeum)
hol késik a bán? Alkonyatkor igéré hogy megjő, s már estélik
(1840 Szigligeti Ede)
estvélik s báró Szirtfokihoz vagyunk hivatalosak
(1844 Szigligeti Ede)
Estéllett, mire az öregek hada béporoszkált az északi kapun
(1939 Pesti Hírlap márc. 15.)
1a. (mn-i ign-i alakban)
fokozatosan az este idejére jellemző állapotába kerül vmi
A’ reggel’ feltűnése olta az estvellő nap’ lenyugtáig majd megszakadunk a’ munkában
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Az utolsó fénylő csillag voltál, Szabadságunk estellő egén
(1909 Budapesti Hírlap júl. 13.)
mozdulatlan ültek a homokban, bámulták az estellő eget és vizet
(1915 Kaffka Margit)
Borongó, estéllő félhomály
(1990 Népszabadság jún. 13.)
1b. estellik vkire (a szem nm paradigmatikus alakjaival)
ráesteledik vkire
utólírt az eső, osztán megintelen ránk is estellett, hát az állásba hajtottuk a jószágot, osztán magunk meg betértünk a csapszékbe bor innya
(1868 Vasárnapi Újság)
Bizony ránk estellett már, mire az anyám beleegyezett abba, hogy elmenjek
(1922 Móra Ferenc)
2. (ritk)
〈annak kif-ére, hogy az este utolér vhol vkit〉
Ha ott ëstéllëttek, akkor egy jobb módú leányos házhoz szálltak
(1899 Ethnographia)
ÖU: beestellik
Vö. CzF.

Beállítások