esthomály fn 4A (vál)

’a naplementével kezdődő és a sötétség teljes beálltáig tartó napszak, ill. az annak idején érzékelhető félhomály, szürkület’ ❖ Est homály. Crepusculum (1803 Sándor István C3667, 76) | Esthomálykor hazatért az áldozat […]; a mint lőtávolba ért, szivén találta a golyó (1884 Pesti Hírlap nov. 24. C5632, 11) | az ablaknál ültem és figyeltem hogyan száll le a városra az esthomály (1949 Radó György ford.–Gorkij 9544003, 73) | Cigaretták parazsa cikázik a kékesszürke esthomályban (1999 Magyar Nemzet szept. 4. C6108, 9).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

esthomály főnév 4A (vál)
a naplementével kezdődő és a sötétség teljes beálltáig tartó napszak, ill. az annak idején érzékelhető félhomály, szürkület
Est homály. Crepusculum
(1803 Sándor István)
Esthomálykor hazatért az áldozat […]; a mint lőtávolba ért, szivén találta a golyó
(1884 Pesti Hírlap nov. 24.)
az ablaknál ültem és figyeltem hogyan száll le a városra az esthomály
(1949 Radó György ford.Gorkij)
Cigaretták parazsa cikázik a kékesszürke esthomályban
(1999 Magyar Nemzet szept. 4.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások