esz² (4B11) l. ész

ész fn 5B4 (gyakr. metaforikus jelentésű igével)esz (rég v. nyj)

1. ’az ún. értelmes embernek, a Homo sapiensnek, ill. vmely személynek az a képessége, amely alkalmassá teszi gondolkodásra, vagyis megismerő elmeműködésre, a dolgok és a köztük levő kapcsolat felfogására, megértésére, megítélésére, döntésre stb.’ ❖ Az ember’ élet, így tſak haſzontalanság, Minden nem ſorſa árnyék, ’s múlandóság. Bátorság, éſz, erklts, haſznunkra nintſenek, Miért teremtettek hát így az Iſtenek! (1772 Bessenyei György¹ C1076, 62) | vezéreknek természetesen oly férfiak választattak, kiket az anya természet kitűnő ésszel, erősb szívvel és sokféle testi díszekkel a többiek felett kitüntetett (1826–1827 Toldy Ferenc 8481035, 81) | Az nem lehet, hogy ész, erő, És olly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt (1836 Vörösmarty Mihály 8524251, 211) | az emberi test, mint a gondolkodó léleknek szerve nagyobb becscsel bir az ész nélküli állat testénél (1864 Peregriny Elek 8360030, 143) | vajon mit tudunk, mit tudunk a végtelenről, öröklétről gyarló emberi észszel? (1890 Löw Immánuel 8278004, 222) | [Turi Daninak] annyi esze van, hogy egy egész falunak nincs annyi (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 88) | [doktor Scholzot] az éles esze és pompás vitatkozóképessége miatt eleinte Szokratesznek is hívták (1933 Kosztolányi Dezső 9359224, 202) | Az öregnek most tiszta volt a feje, jól fogott az esze, és nagyon határozottnak, elszántnak érezte magát (1956 Ottlik Géza ford.–Hemingway 9496005, 100) | Az a fajta, aki nem bírja elviselni, ha egy nő autonóm, érted, mit mondok, nem bírja, ha egy nőnek vág az esze (2005 Bódis Kriszta 3148004, 927).

1a. (gyakr. metaforikus jelentésű igei szerkezetben) ’az agy mentális és pszichikai működése mint rendszer, elme’ ❖ [a betegnek] eſze meg bomol és lélekzete meg-nehezedik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 239) | Körültekint Ágnes asszony, Meggyőződni ép eszérül; Hallja a hangot, érti a szót, S míg azt érti: „meg nem őrül” (1853 Arany János 8014059, 214) | a zűrt, zavart széteső eszében lecsöndesíteni (1917 Révész Béla CD10) | ide-oda futott, mint akinek az esze meghibbant (1926 Hajnik Miklós CD10) | kiállt az ablakba Gávrisné, a leányka anyja is. Onnan kiabál. – Ha bolond a gyermeked, vidd a bolondok házába! Ha elment az esze, ott a helye. Én nem szólok, mert igaza van, de miért kell kikiáltsa? (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1b. ’az agy működésének megnyilvánulása a gondolkodási funkciókban, ill. az ennek során létrejövő gondolatok összessége’ ❖ Okot, és alkalmatoſságot kereſet a’ végett a’ Katénó Márk-Grófnál a’ ſzabadon bé-járásra, mellyben virgontz eſze majdan módot-is talált (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 156) | Menyezete alá mentem fás kertemnek És ott szabad folyást engedtem eszemnek (1793–1796 Fazekas Mihály 8138040, 29) | A’ kinek szélyel repdeső ’s szálangáló esze van adja magát a’ mathesis’ tanulására, mellynek bizonyításaiban, ha tsak kevéssé botlik is meg, ujjra elől kell a’ munkát kezdenie (1820 Helikoni Kedvtöltés 8635001, 67) | ilyesmiken jártattam eszemet (1864 Haray Viktor 8181002, 88) | akárhogy csavarta az eszét, nem jutott eszébe semmi (1881 Vajda János C4647, 241) | Ez a szó gyakorta eszemben van és írni is gyakorta leírom (1907 Gárdonyi Géza C5323, 109) | a földesúr szomorú dolgát is forgatta kicsit az eszében, aztán csöndesen elaludt (1937 e. Dallos Sándor 9098004, 89) | Kosztja ügyet sem vetett volna a gazdára, hadd morogjon, de hirtelen eszébe ötlött: valami nagy oka van annak, hogy ma hirtelen ennyire kikelt magából (1967 Kahána Mózes 9291001, 199) | Végül is nem mond butaságot Margó, futott át az eszén (2009 Méhes Károly² 3153009, 777) (az) esze járása ’vkinek v. vmely közösségnek, csoportnak az észjárása, (tipikus) gondolkodásmódja’ ❖ könyveket is, kivált a’ kútfejes könyveket, nem tsak a’ hónapos írásokat, kellene újra meg újra olvasgatni; olyly rövid az idő, és olyly sokat kéne megrágni és tudni a’ mostani időben, és a’ mellett még sem terhelni meg elménket, és eszünk járása eredetiségét eltompítani! (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 373) | [A jó gyűjtő] a nép közt, ennek fonó-házaiban, pásztortüzeinél forogván, úgy szólva ott nevekedvén fel, bírja ennek ne csak nyelvét, egyes kitételeit, hanem egész esze járása, képzelődése, modora az elbeszélésben ki nem törlött betűkkel vésve álljon emlékezetébe (1861 Arany János C6505, 328) | Bizonyos tapasztalatok után a férfi kezdi kilesni az eszük járását, ezt érzik [a nők] (1909 Molnár Ferenc² 9453013, 147) | Mi jobban értjük Molière-t, mint a többiek, mert ő is komédiás volt, és mi ismerjük az esze járását, hogy mit akart kihozni egy szerepből (1964 e. Bóka László 9064009, 32) | hogy az esze járása alapvetően piac- és eurokonform, az többször kiderült (1997 Magyar Hírlap CD09) (az) eszed tokja! ’〈vmely kijelentést elutasító, hárító (durva) válaszként:〉 egy fenét!’ ❖ Eszed fazeka! azaz: nem igaz a mit mondasz, ostobán beszélsz. (Máshol: eszed tokja, az ám az eszed veleje.) (1873 Török Károly C5940, 366) | Péter ur, a ki a világ legjobb szivü és leggorombább beszédű embere volt, kitérően válaszolt. Azt mondta: Az eszed tokja! (1897 Budapesti Hírlap aug. 1. C4744, [1]) | A kocsmáros szeme végre belemerült a gyér világításba, aztán lassan tisztázódott előtte a helyzet, s alázatos, gúnyos röhögéssel hajolt meg az elázott tiszt előtt. – Igenis, kapitány úr, kapitány úr. – Az eszed tokja kapitány, […] üssön beléd a mennykő, hadnagy vagyok, érted? (1911 Kuncz Aladár CD10) | Tán csak nem idő előtt hullik ennek a gesztenyének a tokja? Igy dörmögött magában az őr, míg Misi az odúban lapult és nem tudta megállni nagy jókedvében, hogy hangosan le ne rikkantson: – Az eszed tokja! Az hullik! (1953 Tersánszky Józsi Jenő 9706014, 20) | – Be van rugva! – mondta valaki az emberek közül. Kecskeméti nyugodtan feküdt a nő tenyerén. Szemeit lehunyta. – Ezért van az a sok baleset! – mondta egy másik hang. – A statisztika, kérem, mindent elárul! – Az esze tokja. Beteg (1965 Polgár András 1121006, 101) (az) eszed tokját! ’ua.’ ❖ Mosci Ksiaze a mázsáló felé vivő uton nekirontott a többi hat lónak. – Mit csinálsz, te állat? – kérdezte ijedten a herceg, ama Lubomirszki. – Megeszem őket – amint Janek mester mondá. – Az eszed tokját eszed meg (1913 Pesti Napló szept. 30. C8691, 15) | Scharf Móricot, az eszlári vérvád koronatanúját két zsidó el akarta szöktetni és eltüntetni. – Az esze tokját, Puczér úr! – felelt Ónody Géza (1931 Krúdy Gyula CD54) | – Nem ér – ordított közbe Bruckner Szigfrid –, egy hangot se értek belőle! Arról nem volt szó, hogy hottentottául is lehet verset írni. – Eszed tokját hottentotta – háborgott Aromo –, ez igenis magyarul van! (1973 Lázár Ervin 9388005, 119) | Ezt a kiabálást dörrentette túl az idegen, egyenesen Fecónak címezve a mondandóját: – Az eszed tokját, te nagyokos! Hát a szelemennel mi lesz? A nélkül akarod felrakni a gerincet!? (1994 Szabad Föld szept. 13. C8380, 12) megáll az ész ’〈vmely meglepő, hihetetlen v. váratlan dolog által kiváltott csodálkozás, meghökkenés v. méltatlankodás kif-ére〉’ ❖ Kenéz: Hát, gyerekek, ez van. Bimbi: Megáll az ész! (Magából kivetkőzve.): Olyan lehetetlen dolgot kérek én? (1967 Csurka István 9096001, 51) | Ághi felemelte a fejét. – Még tapsoljunk is? Hát azt nem! Hangzavar támadt. – Ki hallott ilyet? – Vitam et sangvinem! – Ez kéne nekik. – Az ész megáll! (1976 Gáll István 9170001, 231) | Az ész megáll: Magyarországon ma 1300-nál is több szakszervezet létezik! (2002 Magyar Hírlap CD09) megáll az eszem ’ua.’ ❖ [Szánthó Miklós] egészen oda volt s azt vitte untalan: – Meg nem foghatom, hogy mi történt? Megáll az eszem (1878 Vadnay Károly C7564, 316) | A főispánné sirógörcsöt kapott, a főispán tombolt a dühtől és felháborodástól. – Az eszem megáll – kiabálta az asztalt verve –, micsoda őrültség ez [ti. megnősülni], te taknyos kölyök! Huszonegy éves korodban! (1939 Pesti Hírlap jún. 4. C5687, 4) | Megáll az eszem, hogy merek én a Tudományos Akadémián előadni? (2005 Polcz Alaine 3148007, 1195).

1c. (rendsz. minőségjelzővel) ’vmely (típusra, csoportra jellemző) gondolkodásmód, észjárás, ill. vmilyen módon történő gondolkozás’ ❖ Mértékletes, bátor, észben nem változó (1821 Mátyási József 7221004, 93) | Mily fonák azon ész, mely ezt [ti. a nemesek adómentességét] igy helyben hagyja (1847 Táncsics Mihály C4682, 25) | Mai eszemmel nem is értem meg tisztán, hogy hogy lehetett az; de bizonyos, hogy még mindig nagyon keveset gondolkoztam vagy aggódtam én akkor a jövőm felől (1911 Kaffka Margit 9290054, 159) | Érett ésszel is csak távolról szerethettem (1932 Kosztolányi Dezső C5080, 166) | gyermeki ésszel csüggtünk és csüggünk mesemondók ajkán (1984 Bodor Pál 1019052, 47) | hétköznapi ésszel nehezen felfogható busás jövedelmet (1998 Magyar Hírlap CD09).

1d. (birtokszóként) (rég) ’〈vmely csoportra, közösségre vonatkoztatva:〉 vélekedés, felfogás, elgondolás’ ❖ még tsak azt akarom mondani, melly bizonyára semmi ellen-szóllást sem talál, hanem inkáb’ az egész tanátsnak esze-ize szerént lészen (1783 Kónyi János ford.–Kelemen, XIV. C2739, 173) | majd minden ember a maga agya velejére kívánná kaptázni a világnak eszét (1801 Bessenyei György¹ 7044048, 32) | Tessék! Csak öltözzetek a Blanche esze szerint. Még megérem, hogy ti is nadrágban fogtok szaladgálni! (1922 Csathó Kálmán 9086002, 81).

1e. ’a tudatnak az az állapota, amely meghatározza az észlelés, a gondolkodás szelektáló irányultságát, ill. az a tevékenysége, amellyel bizonyos információkat a többi közül kiemel’ ❖ [az inasok] ſemmit el ſem-is mulattak az ö ſzorgalmatos vigyázáſokban, a’ furtsa eſzü alakos mindazáltal már elöbb által-látván mind ezen tehetendö leseket, és kémléseket, ö-is fel-tekergette az eſzét, és a’ Hertzegnek házától huſz, vagy harmintz lépéſnyire egy lovas legényt már eléve el-rendelvén nyergeltt parippával, éſzre vévén, hogy valakik utánna jönnének, arra frisen fel-ugorván, ſebesen el-nyargal (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 128) | Szunyog (fel, meg alá jár szorultságba, nem veszi mindjárt eszbe Zordyt.) (1832 Rosty Zsigmond 8398002, 69) | A kicsi orrocskákat ugyan most is pirosra csipte a hideg, mely a szemből is könyet facsar, de ezt most nem érzik. A játékon van az eszük s a puha hó ugy kinálkozik annak folytatására (1879 Fővárosi Lapok C8095, 1373) | A magyarok nem kergették őket. A rabokon volt az eszük (1901 Gárdonyi Géza C4971, 44) | – Nyisd ki a füled, és szedd össze az eszedet! (1966 Sánta Ferenc 9585005, 127) | Hanem ruhát, mit szedjünk össze, ezen járjon az eszed (2001 Szilágyi István² 3301002, 204).

1f. ’az emlékezés mint tudati működés, ill. a tudatban megőrzött, elraktározott információk, tapasztalatok, emlék(kép)ek összessége’ ❖ Megeshetik ugyan hogy az én tselekedeteim az Udvar elött feledékenységben menjenek; de nem mennek az emberek elött, és ha ſzintén az emberek el-felejtkeznének-is azokról, magamnak eſzemben jútnak (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 8) | Ezt jól éſzbe vévén Carnevál, ezennel Helyjére téteti a’ Könyvet Himennel (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 22) | személy ’s dolog sokkal több létez a’ világon, mintsem az emberek mindeniknek külön nevet adni, vagy az adottakat eszökben tartani, képesek volnának (1839 Szász Károly¹ 8425002, 12) | nem is kis mesterség azt, a mit jegyző uram ma papirosról kihirdetett, újra elmondani észből (1888 Baksay Sándor C0736, 107) | Megint elkezdte fejét törni, hogy honnan olyan ismerős neki a fiatalember. […] Hopp, megvan, eszébe villant (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312015, 230) | Jáczint hallgatott egy kicsit, hogy eszébe vésse, amit hallott, mivel azt meg is értette jól (1948 Tamási Áron 9701015, 60) | Szeretném eszedbe idézni azt a Holdon hagyott kamerát is, amelyet nem sterilizáltak rendesen, és egy földi baktérium betokozódva három évet vészelt át épségben a Holdon (1997 Természet Világa CD50) jut eszembe ’〈vmely elfelejtett v. a szóban forgóhoz kapcsolódó eset, személy, korábban támadt ötlet stb. gyors felidézésének bevezetésére〉’ ❖ Jut eszembe, hogy én írtam erről eggyszer Te néked, hogy az a’ vers a’ Rythmusokban éppen az vólna, a’ mi a’ Metrumokban a’ Hetedfél láb Trochaeus vagy Jambus (1791 Főldi János C2555, 158) | [volt ott egy leány,] de az én eszem az usztatón járt, én bizony ha elejbém jőne sem ösmerném meg; hanem boruk, jut eszembe, igen jó volt (1841 Kovács Pál² 8251001, 86) | – Nem úgy értettem… A te biztonságod a legfontosabb! Jut eszembe, meg is akartam kérdezni, hogyan ünnepeljük meg a születésnapodat. Csak egyszer tizenhét éves az ember… (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325005, 97).

1g. (birtokszóként) ’vkinek, es. vmely csoportnak, intézménynek az a képessége, hogy jól, ritk. vhogyan átlát, felismer, felmér, ill. ítél meg vmit’ ❖ Neki volt annyi esze, hogy a Bánffi György leveleit mind elégette, amaz pedig egyet sem, pedig minden levelében odatette, hogy mihelyt elolvassa, mindjárt égesse el (1775 Rettegi György 7282003, 359) | élt a gyanupörrel a gróf, hogy ez a frater tuljár az eszén (1894 Rodiczky Jenő C3633, 25) | ha kis taknyos kölök lenne, nem mondom, de így!… Nem értem… nem értem! Hány éves maga? – Negyvenhárom multam. – Na tessék!… Hova tette az eszét? (1934 Bereznay Pál CD10) | az alanyi költőnek az első kifizetőhelyről magával kell vinnie egy igazolást, amiben tanúsítják, hogy ő egyszer már kifizette a tételes hozzájárulást, ezt be kell mutatni a másik helynek, és ha a másik helynek van esze, 2 forinttal kevesebbet fog fizetni (1998 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’〈emberre vonatkoztatva:〉 önmaga és a környezet észlelését, a külső és belső ingerekre adott koherens válasz képességét biztosító éber v. tiszta tudat(állapot)’ ❖ [A beteg] ſem ébren nem lehet ſem nem alhatik; néha eſze nélkül, néha pedig eſzén vagyon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 300) | az ész el vesztéséig való ivás (1804 Bessenyei György¹ 7044045, 237) | [a kocsis] némileg eszére jött, s miután a kutnál a vödörből nagyot ivott, annyira kijózanodott, hogy a szürkéket meglátta, s elhelyezkedvén, a kapu alá hajtott (1856 Vasárnapi Újság CD56) | három napig feküdtél ész nélkül seblázban (1880 e. Csepreghy Ferenc C1285, 100) | Fölriadtam. Percek teltek el, míg észhez jöttem (1947 Szabad Föld nov. 9. C1537, 7) | – Tejet – azt mondja az orvos –, tejet itassatok vele! Mindjárt megyek! A Zolti rohant haza tejér. Töltöttük, csurgattuk a Virág szájába – de a Virág csak hörgött meg nyögött, nem tudta nyelni, meg észhez se tért (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 367).

2a. ’az ember önkontrollja, ösztöneinek, érzelmeinek uralása, viselkedésének szabályozása, ellenőrzése mint tudati működés, ill. erre való képessége’ ❖ Az indúlat heve a józan észt mint dúlja (1790 Dayka Gábor ford. 7075012, 75) | az alnépet kéntettem futni eszén kül [= kívül] (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358006, 261) | [az ifjú a] kártékony időelőtti erő és életpazarlást ész nélkül üzi (1847 Malatides Dániel 8291001, 17) | lehet, hogy vénségökre megjön az eszök, s kibékülnek (1876 e. Tóth Ede 8486005, 142) | Higgadt ésszel, „javító szándékkal” egy anya se verte a gyerekét (1936 Illyés Gyula 9274057, 137) | Az udvar hölgyei a versengés során egyszerűen elvesztették az eszüket. Egyikük, Matignon grófné, írásbeli szerződést kötött a fodrászával, eszerint fizet neki évi huszonnégyezer livre-t, viszont a fodrász köteles részére naponként egy új frizurát kitervezni! (1957 Ráth-Végh István 9556006, 730) | – Ezekkel a fiatalokkal nem lehet bírni. Teljesen elment az eszük (1985 Eörsi István 9125028, 47) | A kisbíró és az éjjeliőr kíséretében ellenőrző körútján járó bíró pálcájával próbálta őket [ti. a kocsmában duhajkodókat] észre téríteni, erre a legények rárohantak, leütötték (2000 Glósz József CD36) ész nélkül ’fejvesztve, nagy sietséggel, ill. megfontolatlanul gyorsan’ ❖ A székelyek már kifeszíték puskáikat az udvaron, kivűl pedig, az ágyúkon ülő tüzérek kezében égette kanócz. Az oláhok körűlnéztek, látták, hogy biz ennek fele sem tréfa, s ész nélkül rakták le a fegyvert (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | az ész nélkül száguldó gyermek neki rohant Czachranicsek urnak s azt is magával rántotta a pocsolyába (1882 Rákosi Jenő 8385011, 105) | a bekerített és megvadult leányzó végül is ész nélkül menekült Petőházáról, arra felé, ahol rést látott: egyetlen kérőjének, a földvári Dorogi uramnak házába (1917 Herczeg Ferenc 9241009, 20) | Boguslawski ész nélkül rohangált a városban, hogy a kiutazási engedélyeket valahogy mégis időre kikényszerítse és kikönyörögje az illetékes hivataloktól (1978 Spiró György 1143002, 314) észbe kap ’hirtelen felismerve, tudatosítva vmely összefüggést, állapotot, helyzetet, ráeszmél, ráébred vmire’ ❖ az ember észbe kapott (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 89) | Csak mikor a nap már a nyugati ég felé közeledett s a rengetegből felszálló balzsamos hüvösség sejteté, hogy nemsokára beáll az est, akkor kaptunk észbe. Hol fogunk meghálni? (1897 Pekár Gyula C0010, 179) | a rettenetes halálugrás egy pillanatra meghökkentette a bámulattól elképedt olaszokat, de csakhamar észbe kaptak és Demeter után rohantak, aki újjongó kiáltással szaladt a zászlóval kezében százada felé (1942 Bánlaky József CD16) | mire az őr észbekapott, már amerikai felségterületen voltunk, ahová a román katona nem jöhetett utánunk (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 81) észhez kap ’ua.’ ❖ a szelíd Darányi tűzbe jött a saját diadalmas hangjától és hajrá, nagyokat csördített a karikással. Pedig talán az is elegendő lett volna, ha egy józan, ébresztő szót mond: arról is észhez kap az a két ember (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Apám, anyám csak akkor kaptak észhez, amikor az én kis nyolc éves gyermek-fizikumom tiltakozni kezdett [az itatás ellen] (1908 Ady Endre CD10) | most Ticska úr mintha észhez kapott volna. Kicsit gyanakodott, hogy felültetik (1934 Gelléri Andor Endre CD10) | önnek is volt olyan díjnyertes munkája, amelynek alig akadt nézője. – Ilyenkor észhez kap az ember. Valószínűleg felül kell bírálnunk a reflexeinket (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely cselekvésre, magatartásra, vminek az elérésére, megvalósítására irányuló szándék, akarat, ill. elhatározás’ ❖ már az el-válásról minden eszét le-tévén (1797 Magyar Kurír C0331, 367) | Hogy lehes még tudós igen könnyü móddal, Keveset vesződvén lélekben magaddal, Ad reá eszedet a sok név gyűjtésre, Rakd boglyába őket és vid a törésre (1801 Bessenyei György¹ 7044014, 39) | Első gondolata az volt, hogy ezt meg is kérdezi a hatóságtól. De aztán megint csak más ész ütötte (1888 Szabó Endre C3766, 33) | Menjetek félre az útból – kiáltott le nekik. Hanem azoknak eszükbe sem volt (1947 Szabad Föld szept. 14. C1537, 8) | Kolozsvár mai polgármestere, a hírhedt Gheorghe Funar úr eszébe vette, hogy közvetlenül a [Mátyás-]szobor elé felépítteti a latin ősrokonságot jelképező (és a dákokat elpáholó) Traianus császár emlékoszlopának másolatát (2002 Szabad Föld szept. 13. C8388, 14) esze ágában sincs ’legtávolabbi szándékai között sem szerepel vkinek vmi, fel sem merül vkiben vmi’ ❖ Kriſtinának eſze ágában ſem vala arany ſzabadságát a’ ſzokatlan Klaſtromi zár alá rekeſzteni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 105) | Meg ne próbáld, Kukli; mondom, meg ne próbáld a két látó szemedért! Igen – jó hogy most azt mondod, eszed ágában sincs – de én ismét csak azt mondom, meg ne próbáld (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Esze ágában sem volt, hogy a dinasztiát kihuzza a beszédéből. Tudta, hogy az a leglényegesebb benne (1917 Gábor Andor 9163012, 205) | Szeretjük a lakást, olyannyira, hogy eszünk ágában sincs innen elmenni (1997 Lakáskultúra CD39) van eszében ’ua.’ ❖ Azt gondolod, hogy én ezt a majmot azért hordom a hátamon, hogy megválasztassam képviselőnek? Van eszemben! (1875 Jókai Mór CD18) | Hátha [Biró] csak azért megy [a bálba], hogy egy-két órát tölthessen veled? … –Van eszében! … Mintha nem volna módjában akkor gyönyörködni uri személyemben, a mikor kedve tartja! (1906 Ambrus Zoltán 9006008, 20) | Piroska (álnok fuvolahangon, Vilmos bácsihoz): Maga szépen elkíséri Sárit. Vilmos b.: Van eszemben. Itt maradok veled (1941 Bókay János 9065004, 78) | Felajánlja a segítségét, akár értelmezési kérdésekben is, van eszembe!, majd fogjuk itt együtt böngészgetni az anyagot?! (2002 Esterházy Péter 3026001, 28).

3a. (létigével és -ra/-re v. -hoz/-hez/-höz ragos szóval) (pejor is) ’vmire irányuló, vmi iránt tanúsított kedv, hajlandóság, készség, ill. képesség’ ❖ bezzeg a jövendkre nekem van eſzem (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 414) | Nincs nekem most eszem másra, minthogy pironkodás nélkül minden ember szemébe nézhessek (1878 Lukácsy Sándor C2947, 47) | Pipiskének volt elég esze arra, hogy a dolgot (tekintve exponált szinészi állását) generalizálja s határozat képen kimondja, hogy hasonló bolondságok nem fognak rajta többé megesni (1882 Rákosi Jenő 8385009, 29) | arra van esze, hogy az iskolában beverje az ablakokat, de tanulni, azt nem szeret (1961 Népszava szept. 20. C4825, 2) | De fényképezkedni, ahhoz van eszük! (1987 Márton László 1107003, 132).

4. (minőségjelzővel v. birtokszóként) ’vmilyen elmebeli képességű ember, ill. vmely közösség legokosabb tagja v. vkik legokosabbika’ ❖ Nem néztem haſznára ſem egy ſem más réſznek, Rút ſzvevénye van pénzért, ſok nagy éſznek (1772 Bessenyei György¹ C1076, 71) | Deák Ferencz az országgyülés esze, Klauzál pedig a szive (1843 Vahot Imre C3367, 22) | [Tocqueville] gyakorlati eszű és irányu férfiu volt, nagy csodálkozására és boszankodására azoknak, kik azt kivánák, hogy férfiu, ki gondolkozik, ne legyen a cselekvés terén, hogy e tér csak a korlátolt eszek s a kétséges jellemek küzdtere maradjon (1862 Trefort Ágoston C7526, 113) | Kállay Béni közös pénzügyminiszter, a felség egyik legbizalmasabb embere, mint a Burgban emlegetik, a monarkia esze, több, mint egy hete, Budapesten időzik (1900 Budapesti Hírlap febr. 15. C0055, 4) | Ő mindig nagytudalmú ember volt, ravasz ember, híres ész (1930 Kodolányi János CD10) | Mándli bácsi, a pecöli gazdák esze, éppen legeltet (1947 Szabad Föld nov. 2. C1537, 7).

Ö: ember~, gyermek~, láng~, paraszt~.

ÖU: állat~, asszony~, férfi~, gyerek~, katona~, leány~.

ÖE: eszefogyott, ~elv, ~ember, ~igazság, ~kép, ~munka, ~törvény.

Sz: eszecske, eszű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm. ; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

esz² lásd ész
ész főnév 5B4 (gyakr. metaforikus jelentésű igével)
esz 4B11 (rég v. nyj)
1.
az ún. értelmes embernek, a Homo sapiensnek, ill. vmely személynek az a képessége, amely alkalmassá teszi gondolkodásra, vagyis megismerő elmeműködésre, a dolgok és a köztük levő kapcsolat felfogására, megértésére, megítélésére, döntésre stb.
Az ember’ élet, így tſak haſzontalanság, Minden nem ſorſa árnyék, ’s múlandóság. Bátorság, éſz, erklts, haſznunkra nintſenek, Miért teremtettek hát így az Iſtenek!
(1772 Bessenyei György¹)
vezéreknek természetesen oly férfiak választattak, kiket az anya természet kitűnő ésszel, erősb szívvel és sokféle testi díszekkel a többiek felett kitüntetett
(1826–1827 Toldy Ferenc)
Az nem lehet, hogy ész, erő, És olly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt
(1836 Vörösmarty Mihály)
az emberi test, mint a gondolkodó léleknek szerve nagyobb becscsel bir az ész nélküli állat testénél
(1864 Peregriny Elek)
vajon mit tudunk, mit tudunk a végtelenről, öröklétről gyarló emberi észszel?
(1890 Löw Immánuel)
[Turi Daninak] annyi esze van, hogy egy egész falunak nincs annyi
(1911 Móricz Zsigmond)
[doktor Scholzot] az éles esze és pompás vitatkozóképessége miatt eleinte Szokratesznek is hívták
(1933 Kosztolányi Dezső)
Az öregnek most tiszta volt a feje, jól fogott az esze, és nagyon határozottnak, elszántnak érezte magát
(1956 Ottlik Géza ford.Hemingway)
Az a fajta, aki nem bírja elviselni, ha egy nő autonóm, érted, mit mondok, nem bírja, ha egy nőnek vág az esze
(2005 Bódis Kriszta)
1a. (gyakr. metaforikus jelentésű igei szerkezetben)
az agy mentális és pszichikai működése mint rendszer, elme
[a betegnek] eſze meg bomol és lélekzete meg-nehezedik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Körültekint Ágnes asszony, Meggyőződni ép eszérül; Hallja a hangot, érti a szót, S míg azt érti: „meg nem őrül”
(1853 Arany János)
a zűrt, zavart széteső eszében lecsöndesíteni
(1917 Révész Béla)
ide-oda futott, mint akinek az esze meghibbant
(1926 Hajnik Miklós)
kiállt az ablakba Gávrisné, a leányka anyja is. Onnan kiabál. – Ha bolond a gyermeked, vidd a bolondok házába! Ha elment az esze, ott a helye. Én nem szólok, mert igaza van, de miért kell kikiáltsa?
(1999 e. Kocsis Rózsi)
1b.
az agy működésének megnyilvánulása a gondolkodási funkciókban, ill. az ennek során létrejövő gondolatok összessége
Okot, és alkalmatoſságot kereſet a’ végett a’ Katénó Márk-Grófnál a’ ſzabadon bé-járásra, mellyben virgontz eſze majdan módot-is talált
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Menyezete alá mentem fás kertemnek És ott szabad folyást engedtem eszemnek
(1793–1796 Fazekas Mihály)
A’ kinek szélyel repdeső ’s szálangáló esze van adja magát a’ mathesis’ tanulására, mellynek bizonyításaiban, ha tsak kevéssé botlik is meg, ujjra elől kell a’ munkát kezdenie
(1820 Helikoni Kedvtöltés)
ilyesmiken jártattam eszemet
(1864 Haray Viktor)
akárhogy csavarta az eszét, nem jutott eszébe semmi
(1881 Vajda János)
Ez a szó gyakorta eszemben van és írni is gyakorta leírom
(1907 Gárdonyi Géza)
a földesúr szomorú dolgát is forgatta kicsit az eszében, aztán csöndesen elaludt
(1937 e. Dallos Sándor)
Kosztja ügyet sem vetett volna a gazdára, hadd morogjon, de hirtelen eszébe ötlött: valami nagy oka van annak, hogy ma hirtelen ennyire kikelt magából
(1967 Kahána Mózes)
Végül is nem mond butaságot Margó, futott át az eszén
(2009 Méhes Károly²)
(az) esze járása
vkinek v. vmely közösségnek, csoportnak az észjárása, (tipikus) gondolkodásmódja
könyveket is, kivált a’ kútfejes könyveket, nem tsak a’ hónapos írásokat, kellene újra meg újra olvasgatni; olyly rövid az idő, és olyly sokat kéne megrágni és tudni a’ mostani időben, és a’ mellett még sem terhelni meg elménket, és eszünk járása eredetiségét eltompítani!
(1817 Kazinczy Ferenc)
[A jó gyűjtő] a nép közt, ennek fonó-házaiban, pásztortüzeinél forogván, úgy szólva ott nevekedvén fel, bírja ennek ne csak nyelvét, egyes kitételeit, hanem egész esze járása, képzelődése, modora az elbeszélésben ki nem törlött betűkkel vésve álljon emlékezetébe
(1861 Arany János)
Bizonyos tapasztalatok után a férfi kezdi kilesni az eszük járását, ezt érzik [a nők]
(1909 Molnár Ferenc²)
Mi jobban értjük Molière-t, mint a többiek, mert ő is komédiás volt, és mi ismerjük az esze járását, hogy mit akart kihozni egy szerepből
(1964 e. Bóka László)
hogy az esze járása alapvetően piac- és eurokonform, az többször kiderült
(1997 Magyar Hírlap)
(az) eszed tokja!
〈vmely kijelentést elutasító, hárító (durva) válaszként:〉 egy fenét!
Eszed fazeka! azaz: nem igaz a mit mondasz, ostobán beszélsz. (Máshol: eszed tokja, az ám az eszed veleje.)
(1873 Török Károly)
Péter ur, a ki a világ legjobb szivü és leggorombább beszédű embere volt, kitérően válaszolt. Azt mondta: Az eszed tokja!
(1897 Budapesti Hírlap aug. 1.)
A kocsmáros szeme végre belemerült a gyér világításba, aztán lassan tisztázódott előtte a helyzet, s alázatos, gúnyos röhögéssel hajolt meg az elázott tiszt előtt. – Igenis, kapitány úr, kapitány úr. – Az eszed tokja kapitány, […] üssön beléd a mennykő, hadnagy vagyok, érted?
(1911 Kuncz Aladár)
Tán csak nem idő előtt hullik ennek a gesztenyének a tokja? Igy dörmögött magában az őr, míg Misi az odúban lapult és nem tudta megállni nagy jókedvében, hogy hangosan le ne rikkantson: – Az eszed tokja! Az hullik!
(1953 Tersánszky Józsi Jenő)
– Be van rugva! – mondta valaki az emberek közül. Kecskeméti nyugodtan feküdt a nő tenyerén. Szemeit lehunyta. – Ezért van az a sok baleset! – mondta egy másik hang. – A statisztika, kérem, mindent elárul! – Az esze tokja. Beteg
(1965 Polgár András)
(az) eszed tokját!
ua.
Mosci Ksiaze a mázsáló felé vivő uton nekirontott a többi hat lónak. – Mit csinálsz, te állat? – kérdezte ijedten a herceg, ama Lubomirszki. – Megeszem őket – amint Janek mester mondá. – Az eszed tokját eszed meg
(1913 Pesti Napló szept. 30.)
Scharf Móricot, az eszlári vérvád koronatanúját két zsidó el akarta szöktetni és eltüntetni. – Az esze tokját, Puczér úr! – felelt Ónody Géza
(1931 Krúdy Gyula)
– Nem ér – ordított közbe Bruckner Szigfrid –, egy hangot se értek belőle! Arról nem volt szó, hogy hottentottául is lehet verset írni. – Eszed tokját hottentotta – háborgott Aromo –, ez igenis magyarul van!
(1973 Lázár Ervin)
Ezt a kiabálást dörrentette túl az idegen, egyenesen Fecónak címezve a mondandóját: – Az eszed tokját, te nagyokos! Hát a szelemennel mi lesz? A nélkül akarod felrakni a gerincet!?
(1994 Szabad Föld szept. 13.)
megáll az ész
〈vmely meglepő, hihetetlen v. váratlan dolog által kiváltott csodálkozás, meghökkenés v. méltatlankodás kif-ére〉
Kenéz: Hát, gyerekek, ez van. Bimbi: Megáll az ész! (Magából kivetkőzve.): Olyan lehetetlen dolgot kérek én?
(1967 Csurka István)
Ághi felemelte a fejét. – Még tapsoljunk is? Hát azt nem! Hangzavar támadt. – Ki hallott ilyet? – Vitam et sangvinem! – Ez kéne nekik. – Az ész megáll!
(1976 Gáll István)
Az ész megáll: Magyarországon ma 1300-nál is több szakszervezet létezik!
(2002 Magyar Hírlap)
megáll az eszem
ua.
[Szánthó Miklós] egészen oda volt s azt vitte untalan: – Meg nem foghatom, hogy mi történt? Megáll az eszem
(1878 Vadnay Károly)
A főispánné sirógörcsöt kapott, a főispán tombolt a dühtől és felháborodástól. – Az eszem megáll – kiabálta az asztalt verve –, micsoda őrültség ez [ti. megnősülni], te taknyos kölyök! Huszonegy éves korodban!
(1939 Pesti Hírlap jún. 4.)
Megáll az eszem, hogy merek én a Tudományos Akadémián előadni?
(2005 Polcz Alaine)
1c. (rendsz. minőségjelzővel)
vmely (típusra, csoportra jellemző) gondolkodásmód, észjárás, ill. vmilyen módon történő gondolkozás
Mértékletes, bátor, észben nem változó
(1821 Mátyási József)
Mily fonák azon ész, mely ezt [ti. a nemesek adómentességét] igy helyben hagyja
(1847 Táncsics Mihály)
Mai eszemmel nem is értem meg tisztán, hogy hogy lehetett az; de bizonyos, hogy még mindig nagyon keveset gondolkoztam vagy aggódtam én akkor a jövőm felől
(1911 Kaffka Margit)
Érett ésszel is csak távolról szerethettem
(1932 Kosztolányi Dezső)
gyermeki ésszel csüggtünk és csüggünk mesemondók ajkán
(1984 Bodor Pál)
hétköznapi ésszel nehezen felfogható busás jövedelmet
(1998 Magyar Hírlap)
1d. (birtokszóként) (rég)
〈vmely csoportra, közösségre vonatkoztatva:〉 vélekedés, felfogás, elgondolás
még tsak azt akarom mondani, melly bizonyára semmi ellen-szóllást sem talál, hanem inkáb’ az egész tanátsnak esze-ize szerént lészen
(1783 Kónyi János ford.Kelemen, XIV.)
majd minden ember a maga agya velejére kívánná kaptázni a világnak eszét
(1801 Bessenyei György¹)
Tessék! Csak öltözzetek a Blanche esze szerint. Még megérem, hogy ti is nadrágban fogtok szaladgálni!
(1922 Csathó Kálmán)
1e.
a tudatnak az az állapota, amely meghatározza az észlelés, a gondolkodás szelektáló irányultságát, ill. az a tevékenysége, amellyel bizonyos információkat a többi közül kiemel
[az inasok] ſemmit el ſem-is mulattak az ö ſzorgalmatos vigyázáſokban, a’ furtsa eſzü alakos mindazáltal már elöbb által-látván mind ezen tehetendö leseket, és kémléseket, ö-is fel-tekergette az eſzét, és a’ Hertzegnek házától huſz, vagy harmintz lépéſnyire egy lovas legényt már eléve el-rendelvén nyergeltt parippával, éſzre vévén, hogy valakik utánna jönnének, arra frisen fel-ugorván, ſebesen el-nyargal
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Szunyog (fel, meg alá jár szorultságba, nem veszi mindjárt eszbe Zordyt.)
(1832 Rosty Zsigmond)
A kicsi orrocskákat ugyan most is pirosra csipte a hideg, mely a szemből is könyet facsar, de ezt most nem érzik. A játékon van az eszük s a puha hó ugy kinálkozik annak folytatására
(1879 Fővárosi Lapok)
A magyarok nem kergették őket. A rabokon volt az eszük
(1901 Gárdonyi Géza)
– Nyisd ki a füled, és szedd össze az eszedet!
(1966 Sánta Ferenc)
Hanem ruhát, mit szedjünk össze, ezen járjon az eszed
(2001 Szilágyi István²)
1f.
az emlékezés mint tudati működés, ill. a tudatban megőrzött, elraktározott információk, tapasztalatok, emlék(kép)ek összessége
Megeshetik ugyan hogy az én tselekedeteim az Udvar elött feledékenységben menjenek; de nem mennek az emberek elött, és ha ſzintén az emberek el-felejtkeznének-is azokról, magamnak eſzemben jútnak
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
Ezt jól éſzbe vévén Carnevál, ezennel Helyjére téteti a’ Könyvet Himennel
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
személy ’s dolog sokkal több létez a’ világon, mintsem az emberek mindeniknek külön nevet adni, vagy az adottakat eszökben tartani, képesek volnának
(1839 Szász Károly¹)
nem is kis mesterség azt, a mit jegyző uram ma papirosról kihirdetett, újra elmondani észből
(1888 Baksay Sándor)
Megint elkezdte fejét törni, hogy honnan olyan ismerős neki a fiatalember. […] Hopp, megvan, eszébe villant
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Jáczint hallgatott egy kicsit, hogy eszébe vésse, amit hallott, mivel azt meg is értette jól
(1948 Tamási Áron)
Szeretném eszedbe idézni azt a Holdon hagyott kamerát is, amelyet nem sterilizáltak rendesen, és egy földi baktérium betokozódva három évet vészelt át épségben a Holdon
(1997 Természet Világa)
jut eszembe
〈vmely elfelejtett v. a szóban forgóhoz kapcsolódó eset, személy, korábban támadt ötlet stb. gyors felidézésének bevezetésére〉
Jut eszembe, hogy én írtam erről eggyszer Te néked, hogy az a’ vers a’ Rythmusokban éppen az vólna, a’ mi a’ Metrumokban a’ Hetedfél láb Trochaeus vagy Jambus
(1791 Főldi János)
[volt ott egy leány,] de az én eszem az usztatón járt, én bizony ha elejbém jőne sem ösmerném meg; hanem boruk, jut eszembe, igen jó volt
(1841 Kovács Pál²)
– Nem úgy értettem… A te biztonságod a legfontosabb! Jut eszembe, meg is akartam kérdezni, hogyan ünnepeljük meg a születésnapodat. Csak egyszer tizenhét éves az ember…
(2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.Rowling)
1g. (birtokszóként)
vkinek, es. vmely csoportnak, intézménynek az a képessége, hogy jól, ritk. vhogyan átlát, felismer, felmér, ill. ítél meg vmit
Neki volt annyi esze, hogy a Bánffi György leveleit mind elégette, amaz pedig egyet sem, pedig minden levelében odatette, hogy mihelyt elolvassa, mindjárt égesse el
(1775 Rettegi György)
élt a gyanupörrel a gróf, hogy ez a frater tuljár az eszén
(1894 Rodiczky Jenő)
ha kis taknyos kölök lenne, nem mondom, de így!… Nem értem… nem értem! Hány éves maga? – Negyvenhárom multam. – Na tessék!… Hova tette az eszét?
(1934 Bereznay Pál)
az alanyi költőnek az első kifizetőhelyről magával kell vinnie egy igazolást, amiben tanúsítják, hogy ő egyszer már kifizette a tételes hozzájárulást, ezt be kell mutatni a másik helynek, és ha a másik helynek van esze, 2 forinttal kevesebbet fog fizetni
(1998 Országgyűlési Napló)
2.
〈emberre vonatkoztatva:〉 önmaga és a környezet észlelését, a külső és belső ingerekre adott koherens válasz képességét biztosító éber v. tiszta tudat(állapot)
[A beteg] ſem ébren nem lehet ſem nem alhatik; néha eſze nélkül, néha pedig eſzén vagyon
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
az ész el vesztéséig való ivás
(1804 Bessenyei György¹)
[a kocsis] némileg eszére jött, s miután a kutnál a vödörből nagyot ivott, annyira kijózanodott, hogy a szürkéket meglátta, s elhelyezkedvén, a kapu alá hajtott
(1856 Vasárnapi Újság)
három napig feküdtél ész nélkül seblázban
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
Fölriadtam. Percek teltek el, míg észhez jöttem
(1947 Szabad Föld nov. 9.)
– Tejet – azt mondja az orvos –, tejet itassatok vele! Mindjárt megyek! A Zolti rohant haza tejér. Töltöttük, csurgattuk a Virág szájába – de a Virág csak hörgött meg nyögött, nem tudta nyelni, meg észhez se tért
(1989 Fel a kezekkel!)
2a.
az ember önkontrollja, ösztöneinek, érzelmeinek uralása, viselkedésének szabályozása, ellenőrzése mint tudati működés, ill. erre való képessége
Az indúlat heve a józan észt mint dúlja
(1790 Dayka Gábor ford.)
az alnépet kéntettem futni eszén kül [= kívül]
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
[az ifjú a] kártékony időelőtti erő és életpazarlást ész nélkül üzi
(1847 Malatides Dániel)
lehet, hogy vénségökre megjön az eszök, s kibékülnek
(1876 e. Tóth Ede)
Higgadt ésszel, „javító szándékkal” egy anya se verte a gyerekét
(1936 Illyés Gyula)
Az udvar hölgyei a versengés során egyszerűen elvesztették az eszüket. Egyikük, Matignon grófné, írásbeli szerződést kötött a fodrászával, eszerint fizet neki évi huszonnégyezer livre-t, viszont a fodrász köteles részére naponként egy új frizurát kitervezni!
(1957 Ráth-Végh István)
– Ezekkel a fiatalokkal nem lehet bírni. Teljesen elment az eszük
(1985 Eörsi István)
A kisbíró és az éjjeliőr kíséretében ellenőrző körútján járó bíró pálcájával próbálta őket [ti. a kocsmában duhajkodókat] észre téríteni, erre a legények rárohantak, leütötték
(2000 Glósz József)
ész nélkül
fejvesztve, nagy sietséggel, ill. megfontolatlanul gyorsan
A székelyek már kifeszíték puskáikat az udvaron, kivűl pedig, az ágyúkon ülő tüzérek kezében égette kanócz. Az oláhok körűlnéztek, látták, hogy biz ennek fele sem tréfa, s ész nélkül rakták le a fegyvert
(1848 Kossuth Hírlapja)
az ész nélkül száguldó gyermek neki rohant Czachranicsek urnak s azt is magával rántotta a pocsolyába
(1882 Rákosi Jenő)
a bekerített és megvadult leányzó végül is ész nélkül menekült Petőházáról, arra felé, ahol rést látott: egyetlen kérőjének, a földvári Dorogi uramnak házába
(1917 Herczeg Ferenc)
Boguslawski ész nélkül rohangált a városban, hogy a kiutazási engedélyeket valahogy mégis időre kikényszerítse és kikönyörögje az illetékes hivataloktól
(1978 Spiró György)
észbe kap
hirtelen felismerve, tudatosítva vmely összefüggést, állapotot, helyzetet, ráeszmél, ráébred vmire
az ember észbe kapott
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
Csak mikor a nap már a nyugati ég felé közeledett s a rengetegből felszálló balzsamos hüvösség sejteté, hogy nemsokára beáll az est, akkor kaptunk észbe. Hol fogunk meghálni?
(1897 Pekár Gyula)
a rettenetes halálugrás egy pillanatra meghökkentette a bámulattól elképedt olaszokat, de csakhamar észbe kaptak és Demeter után rohantak, aki újjongó kiáltással szaladt a zászlóval kezében százada felé
(1942 Bánlaky József)
mire az őr észbekapott, már amerikai felségterületen voltunk, ahová a román katona nem jöhetett utánunk
(1989 Börtön volt a hazám)
észhez kap
ua.
a szelíd Darányi tűzbe jött a saját diadalmas hangjától és hajrá, nagyokat csördített a karikással. Pedig talán az is elegendő lett volna, ha egy józan, ébresztő szót mond: arról is észhez kap az a két ember
(1896 Mikszáth Kálmán)
Apám, anyám csak akkor kaptak észhez, amikor az én kis nyolc éves gyermek-fizikumom tiltakozni kezdett [az itatás ellen]
(1908 Ady Endre)
most Ticska úr mintha észhez kapott volna. Kicsit gyanakodott, hogy felültetik
(1934 Gelléri Andor Endre)
önnek is volt olyan díjnyertes munkája, amelynek alig akadt nézője. – Ilyenkor észhez kap az ember. Valószínűleg felül kell bírálnunk a reflexeinket
(1996 Magyar Hírlap)
3.
vmely cselekvésre, magatartásra, vminek az elérésére, megvalósítására irányuló szándék, akarat, ill. elhatározás
már az el-válásról minden eszét le-tévén
(1797 Magyar Kurír)
Hogy lehes még tudós igen könnyü móddal, Keveset vesződvén lélekben magaddal, Ad reá eszedet a sok név gyűjtésre, Rakd boglyába őket és vid a törésre
(1801 Bessenyei György¹)
Első gondolata az volt, hogy ezt meg is kérdezi a hatóságtól. De aztán megint csak más ész ütötte
(1888 Szabó Endre)
Menjetek félre az útból – kiáltott le nekik. Hanem azoknak eszükbe sem volt
(1947 Szabad Föld szept. 14.)
Kolozsvár mai polgármestere, a hírhedt Gheorghe Funar úr eszébe vette, hogy közvetlenül a [Mátyás-]szobor elé felépítteti a latin ősrokonságot jelképező (és a dákokat elpáholó) Traianus császár emlékoszlopának másolatát
(2002 Szabad Föld szept. 13.)
esze ágában sincs
legtávolabbi szándékai között sem szerepel vkinek vmi, fel sem merül vkiben vmi
Kriſtinának eſze ágában ſem vala arany ſzabadságát a’ ſzokatlan Klaſtromi zár alá rekeſzteni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Meg ne próbáld, Kukli; mondom, meg ne próbáld a két látó szemedért! Igen – jó hogy most azt mondod, eszed ágában sincs – de én ismét csak azt mondom, meg ne próbáld
(1860 Vasárnapi Újság)
Esze ágában sem volt, hogy a dinasztiát kihuzza a beszédéből. Tudta, hogy az a leglényegesebb benne
(1917 Gábor Andor)
Szeretjük a lakást, olyannyira, hogy eszünk ágában sincs innen elmenni
(1997 Lakáskultúra)
van eszében
ua.
Azt gondolod, hogy én ezt a majmot azért hordom a hátamon, hogy megválasztassam képviselőnek? Van eszemben!
(1875 Jókai Mór)
Hátha [Biró] csak azért megy [a bálba], hogy egy-két órát tölthessen veled? … –Van eszében! … Mintha nem volna módjában akkor gyönyörködni uri személyemben, a mikor kedve tartja!
(1906 Ambrus Zoltán)
Piroska (álnok fuvolahangon, Vilmos bácsihoz): Maga szépen elkíséri Sárit. Vilmos b.bácsi: Van eszemben. Itt maradok veled
(1941 Bókay János)
Felajánlja a segítségét, akár értelmezési kérdésekben is, van eszembe!, majd fogjuk itt együtt böngészgetni az anyagot?!
(2002 Esterházy Péter)
3a. (létigével és -ra/-re v. -hoz/-hez/-höz ragos szóval) (pejor is)
vmire irányuló, vmi iránt tanúsított kedv, hajlandóság, készség, ill. képesség
bezzeg a jövendkre nekem van eſzem
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Nincs nekem most eszem másra, minthogy pironkodás nélkül minden ember szemébe nézhessek
(1878 Lukácsy Sándor)
Pipiskének volt elég esze arra, hogy a dolgot (tekintve exponált szinészi állását) generalizálja s határozat képen kimondja, hogy hasonló bolondságok nem fognak rajta többé megesni
(1882 Rákosi Jenő)
arra van esze, hogy az iskolában beverje az ablakokat, de tanulni, azt nem szeret
(1961 Népszava szept. 20.)
De fényképezkedni, ahhoz van eszük!
(1987 Márton László)
4. (minőségjelzővel v. birtokszóként)
vmilyen elmebeli képességű ember, ill. vmely közösség legokosabb tagja v. vkik legokosabbika
Nem néztem haſznára ſem egy ſem más réſznek, Rút ſzvevénye van pénzért, ſok nagy éſznek
(1772 Bessenyei György¹)
Deák Ferencz az országgyülés esze, Klauzál pedig a szive
(1843 Vahot Imre)
[Tocqueville] gyakorlati eszű és irányu férfiu volt, nagy csodálkozására és boszankodására azoknak, kik azt kivánák, hogy férfiu, ki gondolkozik, ne legyen a cselekvés terén, hogy e tér csak a korlátolt eszek s a kétséges jellemek küzdtere maradjon
(1862 Trefort Ágoston)
Kállay Béni közös pénzügyminiszter, a felség egyik legbizalmasabb embere, mint a Burgban emlegetik, a monarkia esze, több, mint egy hete, Budapesten időzik
(1900 Budapesti Hírlap febr. 15.)
Ő mindig nagytudalmú ember volt, ravasz ember, híres ész
(1930 Kodolányi János)
Mándli bácsi, a pecöli gazdák esze, éppen legeltet
(1947 Szabad Föld nov. 2.)
ÖU: állatész, asszonyész, férfiész, gyerekész, katonaész, leányész
ÖE: eszefogyott, észelv, észember, észigazság, észkép, észmunka, észtörvény
Sz: eszecske, eszű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm. ; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások