észlelőhely fn 2B (Tud)

’vmely természeti jelenség (állapotának) rendszeres v. huzamos tudományos megfigyelésére alkalmas v. erre a célra kiépített, műszerekkel felszerelt hely’ ❖ [a meteorológiai állomások működéséhez] eszközök kellenek, melyekkel föl kell szerelni nem csak a központi, hanem a vidéki észlelő helyeket is (1860 Budapesti Szemle C7521, 382) | 1884-től fogva pedig, mely évben, ugyancsak trónörökösünk kezdeményezésére összeült Bécsben az első nemzetközi ornithológiai kongresszus s a nálunk szervezett megfigyelő állomások mintájára az egész világon ily czélú [ti. a madarak vonulásának, biológiai jelenségeinek a megfigyelésére] észlelő helyek alakultak (1888 Chernel István C7912, 56) | a gyakorlatban minden észlelőhelyen hatféle irányban állítják fel az [Eötvös-]ingát és lengéseiből állapítják meg az egyensúlyi helyzetet, ill. az elfordulást. Ily módon meg lehet állapítani a földalatti üregek helyét, ami azért fontos, mert azokban sokszor kőolajat és földgázt lehet találni (1938 ÚjIdőkLex. C5438, 2083) | A november 3-ai teljes napfogyatkozást a Magyar Csillagászati Egyesület háromfős expedíciója […] Dél-Brazíliából figyelte meg, egy ezer méter magasan fekvő tanyáról. Az észlelőhelyet brazil barátaink jól választották ki, hiszen az átvonuló vékony felhőzet csak alig-alig zavarta a jelenség megfigyelését, fényképezését (1994 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.

észlelőhely főnév 2B (Tud)
vmely természeti jelenség (állapotának) rendszeres v. huzamos tudományos megfigyelésére alkalmas v. erre a célra kiépített, műszerekkel felszerelt hely
[a meteorológiai állomások működéséhez] eszközök kellenek, melyekkel föl kell szerelni nem csak a központi, hanem a vidéki észlelő helyeket is
(1860 Budapesti Szemle)
1884-től fogva pedig, mely évben, ugyancsak trónörökösünk kezdeményezésére összeült Bécsben az első nemzetközi ornithológiai kongresszus s a nálunk szervezett megfigyelő állomások mintájára az egész világon ily czélú [ti. a madarak vonulásának, biológiai jelenségeinek a megfigyelésére] észlelő helyek alakultak
(1888 Chernel István)
a gyakorlatban minden észlelőhelyen hatféle irányban állítják fel az [Eötvös-]ingát és lengéseiből állapítják meg az egyensúlyi helyzetet, ill.illetve az elfordulást. Ily módon meg lehet állapítani a földalatti üregek helyét, ami azért fontos, mert azokban sokszor kőolajat és földgázt lehet találni
(1938 ÚjIdőkLex.)
A november 3-ai teljes napfogyatkozást a Magyar Csillagászati Egyesület háromfős expedíciója […] Dél-Brazíliából figyelte meg, egy ezer méter magasan fekvő tanyáról. Az észlelőhelyet brazil barátaink jól választották ki, hiszen az átvonuló vékony felhőzet csak alig-alig zavarta a jelenség megfigyelését, fényképezését
(1994 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.

Beállítások