eszme fn 6B 

1. ’vmely (értékesnek tekintett) általános érvényű célról, jelenségről stb. a tudatban kialakított gondolat(i tartalom)’ ❖ [kívánjuk, hogy a szerző] tökéletes egyetemiségre juttassa mind azt a’ mit ezen eszme (idea) alatt Vadászat érthetni általányosan (1829 Tudományos Gyűjtemény C6485, 96) | A görög bölcsészet […] foglalkozott az igazság eszméjével és eszményével (1885 Pulszky Ágost 8380001, 55) | Szenvedni nagy eszmékért, nagy érzésekért, vallásért, emberiségért, tudományért, – ez valami (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 316) | a béke eszméjét megcsúfoló, annexiós békekötések (1955 Benedek Marcell 9042006, 198) | [Kuvaitban a fiatalok közül] sokan szörföznek az interneten új eszméket, információkat [keresve] (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 67).

2. (Fil) ’〈Platón és követői elmélete szerint:〉 a valóság elemeinek önállóan létező mintaképe, ősképe, ill. 〈a 17–18. századi filozófiában:〉 a tudat tartalmának vmely eleme, pl. vmely fogalom, képzet, érzet mint (a valóság tapasztalati megismeréséből származó) gondolati általánosítás’ ❖ A’ bölcselkedés […] vítatja, hogy […] a’ véges dolgok nem léteznek igazán, az istennek ellenhelyezve nem birnak valódisággal, az isteni eszmének árnyéklatai (1838 Taubner Károly 8468001, 18) | [a hiposztázis] a filozófiai kritikában: valaminek, ami nem önálló, ami csak tulajdonság, cselekvés, tehát csak máson van, vagy más által történik, önállóan létező gyanánt való fölfogása. Platon az eszmét hiposztazálja, Schopenhauer az akaratot, Hegel a fogalmat stb. (1895 PallasLex. CD02) | Hogy velünk született képzetek, eszmék nincsenek, a képzetek külső hatásra fejlődnek a lélekben, azt már Locke kimutatta (1926 RévaiNagyLex. C5715, 138) | Filozófiai fogalomként először Kantnál jelenik meg: egy eszme (idea) nem más, mint egy olyan tökéletesség fogalma, amely a tapasztalati világban elő sem fordul (1998 MagyarNagyLex. C5820, 519).

3. ’vmely világnézet v. szellemi, kulturális irányzat alapvető elve(inek), központi, nagy jelentésőgű alapgondolata(inak egyike)’ ❖ [a reform] általányosan minden francziának, ’s mindenütt szójogot kivánt. – Lassanként kivették ezen ideából (eszméből) a’ mi benne okos és alkalmazható volt (1834 Jelenkor C0227, 53) | tagadni, hogy a’ communismus’ eszméjében minden magasztosság hiányzik, képtelen beszéd (1845 Pesti Hírlap C8011, 63) | [a korai kánonjog szabályai] ékesen szóló tanui […] az ágostoni eszme csendes térhódításának (1928 Hóman Bálint CD42) | s mi borzadva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk új ordas eszmék (1937 József Attila 2045008, 47) | a nemzetiszocialista eszme megszállottjairól (1985 Borbándi Gyula 9811002, 13) | [a 19. századi] kínai bevándorlás a buddhizmust és a konfuciánus eszméket hozta magával [Indonéziába] (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 591).

4. (/vál) ’elképzelés, nézet, ill. alkalmilag felmerülő gondolat v. ötlet, terv’ ❖ Mivel más késérvel (próbával is) támogatom ezen Okot [ti. hogy december második felére megenyhül az idő] – és abból Eszme Ratio jöhetki – (Causa – ok – Ratio – Eszme!) (1823 Perecsényi Nagy László C5553, 126) | lord Elginnek és Seymour admirálnak […] nincs eszméjök az itteni állapotokról (1858 Budapesti Hírlap szept. 16. C7816, [3]) | Ernő vetette föl azt az eszmét, hogy térjenek át a borra (1897 Heltai Jenő C2058, 37) | Hirtelen kitünő mentő eszmém támadt (1908 Budapesti Hírlap okt. 25. C4696, 1) | Az önjáró kocsi eszméje alkalmas erőgép híján sokáig meddő ábránd maradt (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 235) | Örömest cserélt Gyulai eszmét Csengerynek szellemes nejével (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 68) | téves eszme, hogy akkor mennek jól a dolgok, ha nincs probléma (1999 Magyar Hírlap CD09) | a karhatalom eszközeivel akadályozták meg […] azt, hogy kritikus eszméinket nyilvánosan közöljük (2003 Országgyűlési Napló CD62).

5. ’vmely mű alapjául szolgáló, azon végigvonuló, részeit egységbe fűző fő gondolat, alapeszme’ ❖ az eszme, mellyet ki akart fejteni [a szerző a drámában], nem volt a’ jelenkor’ szellemében választva (1837 Figyelmező C6730, 56) | Vázlat (schizzo, skicce), a művészetben valamely kép vagy szobor eszméjének kezdetleges, hevenyészett kivitele (1926 RévaiNagyLex. C5715, 101) | [Wagnernek] a tengeri viharok és norvég fjordok élénken eszébe juttatják Heine „Salon”-beli közlését a bolygó hollandi mondájáról […]; így születik meg újabb drámai művének eszméje (1931 ZeneiLex. CD49) | egy központi eszme, a közösségi humanizmus, a demokrácia köré csomósodnak a szerző gondolatai [a tanulmánykötet egyik ciklusában] (1994 Új Könyvek CD29).

6. (rég) ’elmésség, tréfa’ ❖ Eszme; der Witz (1834 Szófüzér C2854, 22) | Marry a’ sok szót csak úgy szerette, ha fontos, vagy legalább nem ledérkedő: Máli örömest nevetett mindennek, a’ csintalan eszmének is (1835 Regélő C0459, 116) | egy jó tréfa jutott eszembe, igazi anglius eszme (1877 Mikszáth Kálmán CD04).

Ö: alap~, állam~, irány~, kor~, reform~, rög~, tév~, vezér~.

ÖU: isten~, nemzet~, szabadság~.

ÖE: ~bőség, ~cserélés, ~dús, ~fejlődés, ~forradalom, ~gazdag, ~harc, ~hiány, ~irány, ~kép, ~kincs, ~láncolat, ~menet, ~mozgalom, ~rokonság, ~tan, ~társ, ~társulat, ~tartalom, ~történész.

Sz: eszmés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. eszmél; ÉKsz.; ÚMTsz.