almás mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’almával készített’ ❖ Almás vas-kivonás. Extractum martis pomatum (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 88) | Miért nem csináltok almásbélest, hisz az alma ugy sem drága? (1860 Kukliné prédikációi ford. C3287, 35) | Almásrétest rendelt, egy friss palackot a badacsonyiból (1941 Örkény István 9500003, 68) | a kabátja fehér, mint az almáspitére szórt porcukor (1985 Békés Pál 1014003, 15) | almás lepény (1991 Frank Júlia CD19).

2. (/nyj) ’kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen szőrű állat, kül. ló〉’ ❖ Grénlándiából a’ jég fejér, fekete, almás medvéket-is vezet (1783 Molnár János C0291, 78) | Almás paripáján tzafrangok fggenek, A’ mellyek Szittyai módra kéſzltenek (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 15) | egy hallgatóm, aki a magyar nyelv színelnevezéseit tanulmányozza, csak lószínnevet 300-at gyüjtött össze. Ilyen színelnevezések: […] egérszőrű, kesely, almás, őszpej, fakó, szegsárga (1936 Csűry Bálint 1030002, 30).

3. (rendsz. állítm-ként) (argó) ’érvényét vesztett, tárgytalan’ ❖ kösz a szállásért, a nő almás, de ez az én formám (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 78) | egy pénzes pókért [= férfiért] hagyta el a galerit, […] s most már drága nercben húz el a falka előtt: „Pardőz, uram, nyakkendő nélkül almás!” (1963 Tóth Dezső 2027013, 55).

3a. (rendsz. állítm-ként) (argó) ’gyanúsan kétes, bizonytalan’ ❖ – Almás[, amit mondtál]! – heccelődött a sofőr. – Van egy tízesem rá: felét se értetted a szavalatnak, Rózsi (1956 Urbán Ernő C0091, 1072) | „Kifizet ötezret és elviszi! A többit hitelre…” – „Almás!” – gondolta Dicky (1958 Szekeres György ford.–Sabatier C3925, 33) | Meg az egész almás história, hogy ő odakint a filmnél nem tudja megvalósítani művészi elképzeléseit, ezért gravitál át a televízióhoz (1961 Magyar Nemzet okt. 31. C4799, 7).

II. fn 4A

1. ’almafákból álló gyümölcsös’ ❖ minden meg kivántató munkát annak idejében vitt véghez, az almássa körl (1790 Kömlei János ford.–Becker² C5062, 111) | kétfajta almást telepítsen, nyárit és télit (1958 Népszabadság júl. 6. C1499, 4).

2. (/nyj) ’almásszürke ló’ ❖ milyen tüzes az az almás, ha neki fog (1891 Malonyay Dezső C3021, 19).

ÖE: ~bot, ~erdő, ~fa.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

almás melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
almával készített
Almás vas-kivonás. Extractum martis pomatum
(1782 Rácz Sámuel ford.Plenck)
Miért nem csináltok almásbélest, hisz az alma ugy sem drága?
(1860 Kukliné prédikációi ford.)
Almásrétest rendelt, egy friss palackot a badacsonyiból
(1941 Örkény István)
a kabátja fehér, mint az almáspitére szórt porcukor
(1985 Békés Pál)
almás lepény
(1991 Frank Júlia)
2. (/nyj)
kerek foltokkal tarkított 〈vmilyen szőrű állat, kül. ló〉
Grénlándiából a’ jég fejér, fekete, almás medvéket-is vezet
(1783 Molnár János)
Almás paripáján tzafrangok fggenek, A’ mellyek Szittyai módra kéſzltenek
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
egy hallgatóm, aki a magyar nyelv színelnevezéseit tanulmányozza, csak lószínnevet 300-at gyüjtött össze. Ilyen színelnevezések: […] egérszőrű, kesely, almás, őszpej, fakó, szegsárga
(1936 Csűry Bálint)
3. (rendsz. állítm-ként) (argó)
érvényét vesztett, tárgytalan
kösz a szállásért, a nő almás, de ez az én formám
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
egy pénzes pókért [= férfiért] hagyta el a galerit, […] s most már drága nercben húz el a falka előtt: „Pardőz, uram, nyakkendő nélkül almás!”
(1963 Tóth Dezső)
3a. (rendsz. állítm-ként) (argó)
gyanúsan kétes, bizonytalan
Almás[, amit mondtál]! – heccelődött a sofőr. – Van egy tízesem rá: felét se értetted a szavalatnak, Rózsi
(1956 Urbán Ernő)
„Kifizet ötezret és elviszi! A többit hitelre…” – „Almás!” – gondolta Dicky
(1958 Szekeres György ford.Sabatier)
Meg az egész almás história, hogy ő odakint a filmnél nem tudja megvalósítani művészi elképzeléseit, ezért gravitál át a televízióhoz
(1961 Magyar Nemzet okt. 31.)
II. főnév 4A
1.
almafákból álló gyümölcsös
minden meg kivántató munkát annak idejében vitt véghez, az almássa körl
(1790 Kömlei János ford.Becker²)
kétfajta almást telepítsen, nyárit és télit
(1958 Népszabadság júl. 6.)
2. (/nyj)
almásszürke ló
milyen tüzes az az almás, ha neki fog
(1891 Malonyay Dezső)
ÖE: almásbot, almáserdő, almásfa
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások