észter fn 4B (rendsz. tbsz-ban) (Kém)

’szerves v. szervetlen savakból és alkoholokból víz kivonásával létrehozott oxigéntartalmú szerves vegyületek egyike’ ❖ [ebben a kémiatankönyvben] eltér a rendestől az, hogy az aetherek és eszterek nem az alkoholokkal kapcsolatosan, hanem csak a savak letárgyalása után következnek (1900 Orvosi Hetilap C8150, 248) | Egyesülhet azonban sav és alkohol is egymással víz kilépése közben. Az ilyenkor keletkező vegyületeket észtereknek nevezzük (1949 Anyag- és áruismeret C5268, 27) | Minél kisebb ugyanis a reakcióelegy kezdeti savtartalma, annál hatékonyabban működik a lipáz, vagyis annál több termék, észter keletkezik (1999 Természet Világa CD50) | A vörösbor végső karakterének kialakításához okvetlenül szükséges tejsav képződése, mely egyrészt mint gyengébb sav, a lágy karakter egyik záloga, másrészt pedig tejsavas észterek képződésének alapjaként a speciális vörösbor-íz egyik kulcsa (2005 Botos Ernő Péter et al. 3061001, 35).

ÖU: poli~.

Vö. ÉKsz.; IdSz.

észter főnév 4B (rendsz. tbsz-ban) (Kém)
szerves v. szervetlen savakból és alkoholokból víz kivonásával létrehozott oxigéntartalmú szerves vegyületek egyike
[ebben a kémiatankönyvben] eltér a rendestől az, hogy az aetherek és eszterek nem az alkoholokkal kapcsolatosan, hanem csak a savak letárgyalása után következnek
(1900 Orvosi Hetilap)
Egyesülhet azonban sav és alkohol is egymással víz kilépése közben. Az ilyenkor keletkező vegyületeket észtereknek nevezzük
(1949 Anyag- és áruismeret)
Minél kisebb ugyanis a reakcióelegy kezdeti savtartalma, annál hatékonyabban működik a lipáz, vagyis annál több termék, észter keletkezik
(1999 Természet Világa)
A vörösbor végső karakterének kialakításához okvetlenül szükséges tejsav képződése, mely egyrészt mint gyengébb sav, a lágy karakter egyik záloga, másrészt pedig tejsavas észterek képződésének alapjaként a speciális vörösbor-íz egyik kulcsa
(2005 Botos Ernő Péter et al.)
ÖU: poliészter
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások