esztergál ts ige 1a

1. (tárgy n. is) ’〈csontot, fát stb.〉 esztergával megmunkál’ ❖ [az északi szarvasoknak] tsontjaikat külömb, külömb-féle eſzközöknek faragják és eſztergálják (1787 Mátyus István C3069, 129) | A [viaszbábu] csontja vékony vaslécz és drót, a húsa kócz, a bőre szürke dámisz, a feje hosszúkás gömbölyűre esztergált fenyőfa (1897 Tóth Béla¹ 8485005, 98) | Nálunk évtizedekig azzal szórakoztak, hogy a kőműves lóg, és nem falaz, az esztergályos lassan esztergál – s nem azzal: mitől hogyan lehet hatékonyabb a szellemi teljesítmény (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈(fából, fémből stb.) tárgyat〉 esztergával készít, előállít’ ❖ a’ néma-barátok hajdan igen ſzép ſugáras olvasó ſzemeket eſztergáltak a’ vaſtagabbakból [ti. a fagyöngy ágaiból] (1797 Veszelszki Antal C4463, 284) | És mit esztergáltál a borostyánkőből? (1897 Tóth Béla¹ C4249, 128) | Néhol még fából esztergált s pirosra festett tojások is jöttek divatba (1909 Malonyay Dezső CD07) | simára esztergált, gyönyörűséges golyóscsapágy (1954 Bajor Andor 1006037, 21) | Ófalun a székeket a közeli erdőségek fáiból, juharból, bükkből, akácból, gyertyánból és – elvétve – tölgyből esztergálták (1991 Magyar néprajz CD47).

2a. (vál) ’〈szöveget〉 alkot, létrehoz’ ❖ azokkal a szép versekkel, amiket valami falusi poéta esztergált (1884 Jókai Mór CD18) | De hiszen jóságos boldogság […] még az útcán is egy-egy görcsös sort esztergálni magunkban (1930 Szép Ernő CD10) | Tökéletesre esztergált mondatok sejtetik, hogy a műben elrejtve valahol gyújtószerkezet ketyeg (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: esztergályoz.

ÖU: ki~, le~, meg~.

Sz: esztergálás.

Vö. CzF. esztergál¹; ÉrtSz.; TESz. esztergár; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, esztergált

esztergál tárgyas ige 1a
1. (tárgy n. is)
〈csontot, fát stb.〉 esztergával megmunkál
[az északi szarvasoknak] tsontjaikat külömb, külömb-féle eſzközöknek faragják és eſztergálják
(1787 Mátyus István)
A [viaszbábu] csontja vékony vaslécz és drót, a húsa kócz, a bőre szürke dámisz, a feje hosszúkás gömbölyűre esztergált fenyőfa
(1897 Tóth Béla¹)
Nálunk évtizedekig azzal szórakoztak, hogy a kőműves lóg, és nem falaz, az esztergályos lassan esztergál – s nem azzal: mitől hogyan lehet hatékonyabb a szellemi teljesítmény
(1998 Magyar Hírlap)
2.
(fából, fémből stb.) tárgyat〉 esztergával készít, előállít
a’ néma-barátok hajdan igen ſzép ſugáras olvasó ſzemeket eſztergáltak a’ vaſtagabbakból [ti. a fagyöngy ágaiból]
(1797 Veszelszki Antal)
És mit esztergáltál a borostyánkőből?
(1897 Tóth Béla¹)
Néhol még fából esztergált s pirosra festett tojások is jöttek divatba
(1909 Malonyay Dezső)
simára esztergált, gyönyörűséges golyóscsapágy
(1954 Bajor Andor)
Ófalun a székeket a közeli erdőségek fáiból, juharból, bükkből, akácból, gyertyánból és – elvétve – tölgyből esztergálták
(1991 Magyar néprajz)
2a. (vál)
〈szöveget〉 alkot, létrehoz
azokkal a szép versekkel, amiket valami falusi poéta esztergált
(1884 Jókai Mór)
De hiszen jóságos boldogság […] még az útcán is egy-egy görcsös sort esztergálni magunkban
(1930 Szép Ernő)
Tökéletesre esztergált mondatok sejtetik, hogy a műben elrejtve valahol gyújtószerkezet ketyeg
(1997 Magyar Hírlap)
ÖU: kiesztergál, leesztergál, megesztergál
Sz: esztergálás
Vö. CzF. esztergál¹; ÉrtSz.; TESz. esztergár; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, esztergált

Beállítások