esztétika fn 6A

1. (Fil) ’a filozófiának az az ága, amely a művészi minőségekkel, kül. a széppel, azoknak a művészet(ek)ben való megjelenésével, törvényszerűségeivel és a művészet(ek) elméletével foglalkozik’ ❖ Érzédmény: Érzések tudományja; Aeſthetica (1787 Barczafalvi Szabó Dávid C0790, [676]) | az egész Aesthetikának, mint a szépség tudományának, föladata a jóból és az igazból magyarázni [a] szépet (1888 Rendszeres széptan 8163006, 70) | [Viking Eggeling] elsőként fejleszti tovább az egész eddigi esztétikát halomba döntő időbeliség problémáját és megalapozza a kérdés szigorúan tudományos elméletét (1925 Moholy-Nagy László 1110004, 18) | a klasszikus görög esztétika alapelve: valódi harmónia nem jöhet létre a részek egymásnak feszülő ellentéte nélkül (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ez mint (egyetemi) tantárgy’ ❖ Kedves apámak [!] még egy másik hölgytanítványa is volt ez időben: a szép Etelka. Esztétikát, történelmet, természettant és természetrajzot tanított neki leginkább (1900 Váli Mari 8506001, 23) | [Erdélyi János] 1863-ig a bölcsészetből, esztetikából és pedagógiából tartott előadásokat (1912 RévaiNagyLex. C5702, 602) | a Magyar Hirmondó pontosan közli, micsoda pályázat útján lett Schedius az esztétika tanára az egyetemen (1934 Szerb Antal 9668028, 224) | átjárnak ide [ti. az esztétika tanszékre] a jogról, az orvosi és a közgazdasági egyetemről, akár úgy, hogy második szakként veszik fel az esztétikát, akár suttyomban, mert otthon nem szívesen nézik, ha a fiatalok csak az éhenhalásra jó szakmákhoz vonzódnak (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (birtokszóként) ’vmely alkotó, esztéta, kritikus stb. által kifejtett, képviselt v. közvetített esztétikai szemlélet, nézetrendszer’ ❖ [Boutervecket] a’ tudós német világ első esztetikusai közé számlálja; ’s lelkemre mondhatom az Uraknak, hogy az ő Esztetikája, ’s ez nem egyébb mint minden szépnek kritikája, egy a’ legjelesebbek közűl való (1831 Tudományos Gyűjtemény C7216, 28) | Én, paraszt aesthetikámmal, a szépet sem a népieshez, sem a nem-népieshez nem kötöm kizárólag (1853 Arany János 8014020, 170) | [Tömörkény Istvánnak] egy paraszti közmondás volt egész esztétikája: „Nem az a szép, ami szép, ami tetszik, az a szép.” (1922 Móra Ferenc 9459045, 248) | Hegelnek a vallásfilozófiájában kifejtett felfogása Antigoné tragikumáról eltér az esztétikájában vallott konkrétabb felfogástól (1934 Kerényi Károly 9325005, 164) | Lukács György esztétikája a filozófiai ismeretelméletre épülő esztétika (1982 Bécsy Tamás 2028003, 222).

1c. (birtokszóként) ’〈mű címeként is:〉 vkinek az esztétikai nézeteit, a művészi szépről vallott elméletét összefoglaló (tan)könyv’ ❖ Aki beleolvasott Füst Milán esztétikájába, az ismeri „életrehívó”, a plaszticitást, a szélsőségest a naivval keverő módszerét (1965 Ungvári Tamás CD53) | A kétkötetes mű [ti. Az esztétikum sajátossága], amely az esztétika filozófiai alapvetését tartalmazza és korábbi nézeteinek rendszerezésén túl számos új szempontot épít koncepciójába – [Lukács György] tervezett Esztétikájának első része (1966 Kenyeres Zoltán–Tóth Dezső CD53) | [Benedetto Croce] az alkotómunkához hasonlította a fordítást, és Esztétikájában arról írt, hogy a jó fordítás egy eredeti mű értékével bír (1986 Kenyeres Zoltán et al. CD53).

1d. (birtokszóként) ’vmely (művészeti) irányzat, korszak, csoportosulás stb. esztétikai felfogása, nézetrendszere, ill. vmely stílusáramlat, mű(típus), művészi eszköz stb. által érvényesített szépségeszmény, esztétikum’ ❖ [Gluck] ugyanazt az Armida-szöveget zenésíti meg, melyet annakidején Lully használt fel; ilyenformán a francia opera esztétikájához alkalmazkodik (1930 ZeneiLex. CD49) | A reneszánsz neoklasszikus esztétikája (1935 Hevesi Sándor 9247003, 77) | [a regény főhősei] történetük megadott viszonylatában élnek: a szerelmi háromszög keretében. Mindez, a régebbi realista-regény esztétikája szerint, nyilván művészi fogyatkozásnak tetszik (1938 Kárpáti Aurél CD10) | A Nyugat-mozgalom esztétikájának egyik alapelve volt a nagy írói egyéniségek tisztelete (1965 Szabolcsi Miklós CD53) | a versek tematikai és tartalmi rétegein annak a Weöres első kötetei óta lényegében változatlan eszmének a sugarai törtek át, ami A teljesség felé eszményítő esztétikájában is megfogalmazódott (1983 Kenyeres Zoltán 9322001, 120).

2. ’vmiben, vkiben megnyilvánuló szépség, esztétikum, ill. vminek, vkinek esztétikus, esztétikai értéket hordozó volta’ ❖ Az illyen beszéd, vagy írás módja korán sem sérti meg nyelvünknek kényességét. Azért ne tartson attól […] nyelv Tudósunk, hogy így az Esztetikán, a’ Harmonián, a’ nyelv szépségén csorba essék (1822 Endrődy János C5541, 86) | Alaposan megnézte mind a két nőt. A szemével el tudta hitetni, hogy Rara öltözik csinosabban. Rara sikkesebb, izgatóbb, szebb, erotikusabb, de a mirigyei nem törődtek ezzel az esztétikával (1939 Hunyady Sándor 9266002, 29) | A térfal esztétikáját növeli az enyhén forduló, beépítési vonal adta mozgalmas hatás (1968 Winkler Gábor CD52) | A vírusok esztétikája [.] A szerző nem normális, mondhatná valaki. Ebben persze nyilván van némi igazság, de nem azért, amire gondolnak. Állítom, hogy a vírusok igenis szépek (1997 Természet Világa CD50) | az utca esztétikáját meghatározó építészeti mikroelemek között nagy a rendezetlenség (2002 Természet Világa CD50).

Ö: film~, zene~.

ÖU: folklór~, irodalom~, nyelv~, recepció~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

esztétika főnév 6A
1. (Fil)
a filozófiának az az ága, amely a művészi minőségekkel, kül. a széppel, azoknak a művészet(ek)ben való megjelenésével, törvényszerűségeivel és a művészet(ek) elméletével foglalkozik
Érzédmény: Érzések tudományja; Aeſthetica
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid)
az egész Aesthetikának, mint a szépség tudományának, föladata a jóból és az igazból magyarázni [a] szépet
(1888 Rendszeres széptan)
[Viking Eggeling] elsőként fejleszti tovább az egész eddigi esztétikát halomba döntő időbeliség problémáját és megalapozza a kérdés szigorúan tudományos elméletét
(1925 Moholy-Nagy László)
a klasszikus görög esztétika alapelve: valódi harmónia nem jöhet létre a részek egymásnak feszülő ellentéte nélkül
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
ez mint (egyetemi) tantárgy
Kedves apámak [!] még egy másik hölgytanítványa is volt ez időben: a szép Etelka. Esztétikát, történelmet, természettant és természetrajzot tanított neki leginkább
(1900 Váli Mari)
[Erdélyi János] 1863-ig a bölcsészetből, esztetikából és pedagógiából tartott előadásokat
(1912 RévaiNagyLex.)
a Magyar Hirmondó pontosan közli, micsoda pályázat útján lett Schedius az esztétika tanára az egyetemen
(1934 Szerb Antal)
átjárnak ide [ti. az esztétika tanszékre] a jogról, az orvosi és a közgazdasági egyetemről, akár úgy, hogy második szakként veszik fel az esztétikát, akár suttyomban, mert otthon nem szívesen nézik, ha a fiatalok csak az éhenhalásra jó szakmákhoz vonzódnak
(1997 Magyar Hírlap)
1b. (birtokszóként)
vmely alkotó, esztéta, kritikus stb. által kifejtett, képviselt v. közvetített esztétikai szemlélet, nézetrendszer
[Boutervecket] a’ tudós német világ első esztetikusai közé számlálja; ’s lelkemre mondhatom az Uraknak, hogy az ő Esztetikája, ’s ez nem egyébb mint minden szépnek kritikája, egy a’ legjelesebbek közűl való
(1831 Tudományos Gyűjtemény)
Én, paraszt aesthetikámmal, a szépet sem a népieshez, sem a nem-népieshez nem kötöm kizárólag
(1853 Arany János)
[Tömörkény Istvánnak] egy paraszti közmondás volt egész esztétikája: „Nem az a szép, ami szép, ami tetszik, az a szép.”
(1922 Móra Ferenc)
Hegelnek a vallásfilozófiájában kifejtett felfogása Antigoné tragikumáról eltér az esztétikájában vallott konkrétabb felfogástól
(1934 Kerényi Károly)
Lukács György esztétikája a filozófiai ismeretelméletre épülő esztétika
(1982 Bécsy Tamás)
1c. (birtokszóként)
〈mű címeként is:〉 vkinek az esztétikai nézeteit, a művészi szépről vallott elméletét összefoglaló (tan)könyv
Aki beleolvasott Füst Milán esztétikájába, az ismeri „életrehívó”, a plaszticitást, a szélsőségest a naivval keverő módszerét
(1965 Ungvári Tamás)
A kétkötetes mű [ti. Az esztétikum sajátossága], amely az esztétika filozófiai alapvetését tartalmazza és korábbi nézeteinek rendszerezésén túl számos új szempontot épít koncepciójába – [Lukács György] tervezett Esztétikájának első része
(1966 Kenyeres Zoltán–Tóth Dezső)
[Benedetto Croce] az alkotómunkához hasonlította a fordítást, és Esztétikájában arról írt, hogy a jó fordítás egy eredeti mű értékével bír
(1986 Kenyeres Zoltán et al.)
1d. (birtokszóként)
vmely (művészeti) irányzat, korszak, csoportosulás stb. esztétikai felfogása, nézetrendszere, ill. vmely stílusáramlat, mű(típus), művészi eszköz stb. által érvényesített szépségeszmény, esztétikum
[Gluck] ugyanazt az Armida-szöveget zenésíti meg, melyet annakidején Lully használt fel; ilyenformán a francia opera esztétikájához alkalmazkodik
(1930 ZeneiLex.)
A reneszánsz neoklasszikus esztétikája
(1935 Hevesi Sándor)
[a regény főhősei] történetük megadott viszonylatában élnek: a szerelmi háromszög keretében. Mindez, a régebbi realista-regény esztétikája szerint, nyilván művészi fogyatkozásnak tetszik
(1938 Kárpáti Aurél)
A Nyugat-mozgalom esztétikájának egyik alapelve volt a nagy írói egyéniségek tisztelete
(1965 Szabolcsi Miklós)
a versek tematikai és tartalmi rétegein annak a Weöres első kötetei óta lényegében változatlan eszmének a sugarai törtek át, ami A teljesség felé eszményítő esztétikájában is megfogalmazódott
(1983 Kenyeres Zoltán)
2.
vmiben, vkiben megnyilvánuló szépség, esztétikum, ill. vminek, vkinek esztétikus, esztétikai értéket hordozó volta
Az illyen beszéd, vagy írás módja korán sem sérti meg nyelvünknek kényességét. Azért ne tartson attól […] nyelv Tudósunk, hogy így az Esztetikán, a’ Harmonián, a’ nyelv szépségén csorba essék
(1822 Endrődy János)
Alaposan megnézte mind a két nőt. A szemével el tudta hitetni, hogy Rara öltözik csinosabban. Rara sikkesebb, izgatóbb, szebb, erotikusabb, de a mirigyei nem törődtek ezzel az esztétikával
(1939 Hunyady Sándor)
A térfal esztétikáját növeli az enyhén forduló, beépítési vonal adta mozgalmas hatás
(1968 Winkler Gábor)
A vírusok esztétikája [.] A szerző nem normális, mondhatná valaki. Ebben persze nyilván van némi igazság, de nem azért, amire gondolnak. Állítom, hogy a vírusok igenis szépek
(1997 Természet Világa)
az utca esztétikáját meghatározó építészeti mikroelemek között nagy a rendezetlenség
(2002 Természet Világa)
ÖU: folklóresztétika, irodalomesztétika, nyelvesztétika, recepcióesztétika
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások