álmatag mn és hsz (irod)

I. mn 13A2

1. ’ábrándozó, merengő (természetű)’ ❖ A szerencse forgandósága, a viszonyok gyors változása az ő különben is költői kedélyét ábrándossá, álmataggá tette (1853 Kemény Zsigmond 8235028, 256) | [A Szajna partján] szebb vagyok, nemesebb, hősebb, Sejtelem-csók minden dalom, Szent Cecilia hajol lelkemre Álmatagon (1906 Ady Endre 9003104, 85) | Na ja! Csak az álmatag ködevők fülledt képzeletében vonatkozik minden mindenre. Óvjuk tőlük tisztánlátásunkat! (1989 Csengey Dénes 1028004, 105).

2. ’tétova, bizonytalan, lassú’ ❖ Piros arczu, gömbölyü kis baba volt, mely még álmatagon pislantott ránk nagy fekete szemével (1876 Ágai Adolf C0547, 298) | Az ülés végén Válly Árpád szólott, lankasztón álmatagon (1896 Mikszáth Kálmán C3147, 169) | [A fiatalember] álmatagul kóválygott egyik teremből a másikba, mint valami holdkóros (1906 Ambrus Zoltán 9006009, 77) | A gőz kellemesen elkábította. […] Álmatag babrálással, kéjes andalgással pocsogott a szappan lanyha tajtékában (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 78).

3. ’az alvás mozdulatlan(nak tűnő) állapotához hasonló’ ❖ Rákos rónája a nagy események által sem ébreszteték fel álmatag és néma csendjéből (1862 Kemény Zsigmond C2617, 86) | Delet mutat az álmatag napóra, Az ég tündöklő és a táj halott (1919 Juhász Gyula¹ 9284515, 197) | valósággal új igeidőket kellett volna teremteni Alvinczi és Rezeda Kázmér számára, […] melyek ki tudnák fejezni az ő történeteiknek álmatag időtlenségét, mult és jelen közt ténfergő hazátlanságát (1946 Sőtér István 9613008, 122).

4. ’álomra emlékeztető, álomszerű’ ❖ [A vidék] érdekesebbé vált az álmatag jelleg által, melyet a reszkető ezüst sugarak a tárgyakra vetének (1852 Kemény Zsigmond C2593, 31) | Benn bágyatag fehér csipkékben a nagy oltár, Mély fakóarany derengés, halk mise-büvölet, Álmatag, messzi sárgák, zárkózott lilaszinek Közt selymes, zümmögő hipnózis lágy fénypalástba járkál (1910 Kaffka Margit 9290009, 47).

II. hsz 0

1. ’ábrándozva, merengve’ ❖ gyermek voltál. Tárt szemekkel csodákra lestél álmatag (1928 Gyagyovszky Emil 9200014, 19) | Szemem lehunyva, álmatag úszom a lompos ég alatt, virgonc halacska, gondtalan (1940 e. Berkó Sándor 9051010, 20).

2. ’álmos lassúsággal, szinte mozdulatlanul’ ❖ Homályos udvar ez […]. Itt éltem én e lét előtt, tudom. E helyt rejtőzött álmatag’ Függőleges és lassú életem (1934 Füst Milán 9161010, 27) | apám órája játszott A bús idővel körbe táncot A doboz mélyén álmatag (1983 Tollas Tibor 9818011, 25).

Vö. ÉrtSz.; TESz. álom; ÉKsz.

álmatag melléknév és határozószó (irod)
I. melléknév 13A2
1.
ábrándozó, merengő (természetű)
A szerencse forgandósága, a viszonyok gyors változása az ő különben is költői kedélyét ábrándossá, álmataggá tette
(1853 Kemény Zsigmond)
[A Szajna partján] szebb vagyok, nemesebb, hősebb, Sejtelem-csók minden dalom, Szent Cecilia hajol lelkemre Álmatagon
(1906 Ady Endre)
Na ja! Csak az álmatag ködevők fülledt képzeletében vonatkozik minden mindenre. Óvjuk tőlük tisztánlátásunkat!
(1989 Csengey Dénes)
2.
tétova, bizonytalan, lassú
Piros arczu, gömbölyü kis baba volt, mely még álmatagon pislantott ránk nagy fekete szemével
(1876 Ágai Adolf)
Az ülés végén Válly Árpád szólott, lankasztón álmatagon
(1896 Mikszáth Kálmán)
[A fiatalember] álmatagul kóválygott egyik teremből a másikba, mint valami holdkóros
(1906 Ambrus Zoltán)
A gőz kellemesen elkábította. […] Álmatag babrálással, kéjes andalgással pocsogott a szappan lanyha tajtékában
(1926 Kosztolányi Dezső)
3.
az alvás mozdulatlan(nak tűnő) állapotához hasonló
Rákos rónája a nagy események által sem ébreszteték fel álmatag és néma csendjéből
(1862 Kemény Zsigmond)
Delet mutat az álmatag napóra, Az ég tündöklő és a táj halott
(1919 Juhász Gyula¹)
valósággal új igeidőket kellett volna teremteni Alvinczi és Rezeda Kázmér számára, […] melyek ki tudnák fejezni az ő történeteiknek álmatag időtlenségét, mult és jelen közt ténfergő hazátlanságát
(1946 Sőtér István)
4.
álomra emlékeztető, álomszerű
[A vidék] érdekesebbé vált az álmatag jelleg által, melyet a reszkető ezüst sugarak a tárgyakra vetének
(1852 Kemény Zsigmond)
Benn bágyatag fehér csipkékben a nagy oltár, Mély fakóarany derengés, halk mise-büvölet, Álmatag, messzi sárgák, zárkózott lilaszinek Közt selymes, zümmögő hipnózis lágy fénypalástba járkál
(1910 Kaffka Margit)
II. határozószó 0
1.
ábrándozva, merengve
gyermek voltál. Tárt szemekkel csodákra lestél álmatag
(1928 Gyagyovszky Emil)
Szemem lehunyva, álmatag úszom a lompos ég alatt, virgonc halacska, gondtalan
(1940 e. Berkó Sándor)
2.
álmos lassúsággal, szinte mozdulatlanul
Homályos udvar ez […]. Itt éltem én e lét előtt, tudom. E helyt rejtőzött álmatag’ Függőleges és lassú életem
(1934 Füst Milán)
apám órája játszott A bús idővel körbe táncot A doboz mélyén álmatag
(1983 Tollas Tibor)
Vö. ÉrtSz.; TESz. álom; ÉKsz.

Beállítások