álmatlan mn és hsz
I. mn 14A
1. ’az, aki v. ritk. ami nem tud (el)aludni’ ❖ alíg idvezlette az álmatlan kakas a’ reggelt (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 75) | borzasztóan állította hogy ő az éjjel sem félt, hanem csak álmatlan volt (1857 e. Beöthy László¹ C0979, 72) | benn egy álmatlan ember vergődik, szeretne aludni, de nem bír (1925 Kosztolányi Dezső C2750, 180).
1a. ’ilyen emberre jellemző’ ❖ egy darab kö, puha vánkosa álmatlan fejemnek! (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 216) | férfikora legszebb éveit álmatlan szorgalom és edző küzdelmek foglalák el (1856 Jókai Mór C2252, 63) | Álmatlan szenvedésre szentelem […] meg nem hajló fejem (1961 Weöres Sándor ford.–Shelley 9788001, 28).
1b. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’alvás nélkül, ébren’ ❖ álmatlanúl forgolódzott szalma-nyoszolyáján (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess C4519, 111) | beesett szemein látszott az álmatlanul töltött éj (1899 Rákosi Viktor 8387003, 216) | Hányódott álmatlanul a forró párnán (1963 Pilinszky János 9531158, 180).
2. ’alvás nélkül, ébren töltött 〈idő(szak)〉’ ❖ [A betegség tünetei este] tapaſztalhatóbbak, és állandóbbak, az ágynak melegében mindenkor meg-gonoſzodnak; ez által az éttzakák nyughatatlanak és álmatlanak leſznek (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck 7278023, 81) | A civilizációból mindössze néhány álmatlan óra jutott neki, melyeket a mellette elrohanó vonatoknak köszönhet (1886 Gozsdu Elek 8159002, 180) | álmatlan s véget nem érő éjszakáinak (1985 Krasznahorkai László 1084003, 163).
3. (irod) ’álom nélküli 〈alvás〉’ ❖ Álmatlan álmát elhagyá (1871 e. Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Moore C2938, 140) | Verejtékesen alszom, alszom. Árnyas asszony-csapat Lesi az én álmatlan álmom Kóvályogva, hogy szivemre szálljon (1906 Ady Endre 9003142, 162) | a tenger […] sötét volt, mint egy álmatlan alvás, melybe nem nyúlnak alá tarka képek csigás lombjai (1934 Szentkuthy Miklós 9664001, 49).
II. hsz 0 (irod)
’alvás nélkül, ébren’ ❖ olly sok éjjelim álmatlan enyésznek, Mellyek, óh esküszöm, századokat tésznek (1787 Főldi János 7112011, 175) | Még ne aludj. Figyelj az éjbe s ne bánd, ha álmatlan halad: tavaszi záporok zenéje dalol az ablakunk alatt (1923 Áprily Lajos 9008055, 10) | Imrussal megtörtént, hogy étlen s álmatlan térdepelve a sűrű tömjénfüstben hirtelen elzöldült előtte a világ (1926 Babits Mihály C0698, 277).
J: álomtalan.
Sz: álmatlanít.
Vö. CzF. ~, álmatlanul; ÉrtSz.; TESz. álom; ÉKsz.