etikett fn 3B1

1. ’vmely uralkodói udvar (merev) illemszabályainak és szertartásainak, ill. a mindennapi közösségi érintkezés v. vmely foglalkozás, szakma, tevékenység stb. konvencionális viselkedési formáinak, udvariassági szabályainak összessége, rendszere’ ❖ ne piſzegtesdle az Érdemes Közönſéget mert e’ nállunk az Etiquette ellen van (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 24) | azt hiszem, mi tudósok nem sokat adhatunk az etikettre (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | [Mária Terézia] atyja udvarában a spanyol etikett szigoru szabályai szerint nevelkedett (1899 Vay Sarolta C4393, 15) | diplomáciai etikett (1934 Szentkuthy Miklós 9664002, 105) | A falusiak érintkezésében oly merev és bonyolult etikett dívik, akár fejedelmi udvarokban (1936 Illyés Gyula 9274057, 130) | A kora újkorban az elit kultúrában változott az asztali etikett. Az egy tálból evést a 16. század folyamán egyéni tányérok, a kézzel evést a 17. században étkezővilla használata váltotta fel (1997 Magyar néprajz CD47) | az e-mail etikettje […] még meglehetősen kiforratlan (1998 Természet Világa CD50).

2. ’árucikkhez, termékhez, egyéb tárgyhoz illesztett, annak megnevezését, rendeltetését, tulajdonságait, gyártási adatait stb. feltüntető kisméretű (papír)lap; címke’ ❖ Catalogust adok nekik [ti. a papucsoknak]. Gyűjteményem azt nem kevésbé megérdemli, mint a’ bibliothecák. ’S ezután nem ostyával ragasztom rájok etiketjeiket, hanem pecsétviasszal. Az tartósb (1831 Kazinczy Ferenc C2519, 272) | Az orosz posztók vagy is inkább étiquettjeik, magokra vonák sokak figyelmét (1846 Hetilap CD61) | [A gróf talált] egy egész csoport üvegcsét, amikre kívül egy halálfős etikett van ragasztva (1880 Jókai Mór CD18) | minden egyes darabon ott függ az etikett, rajta a felírással, hogy honnan származik a műtárgy (1930 Budapesti Hírlap okt. 12. C4718, 11) | Termékazonosításra és reklámcélokra készített táblák és etikettek gyártásával foglalkozó nemzetközi vállalatcsoport (1995 Népszabadság szept. 8. C7845, II).

ÖE: ~szerű.

Sz: etikettes.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

etikett főnév 3B1
1.
vmely uralkodói udvar (merev) illemszabályainak és szertartásainak, ill. a mindennapi közösségi érintkezés v. vmely foglalkozás, szakma, tevékenység stb. konvencionális viselkedési formáinak, udvariassági szabályainak összessége, rendszere
ne piſzegtesdle az Érdemes Közönſéget mert e’ nállunk az Etiquette ellen van
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
azt hiszem, mi tudósok nem sokat adhatunk az etikettre
(1872 Mikszáth Kálmán)
[Mária Terézia] atyja udvarában a spanyol etikett szigoru szabályai szerint nevelkedett
(1899 Vay Sarolta)
diplomáciai etikett
(1934 Szentkuthy Miklós)
A falusiak érintkezésében oly merev és bonyolult etikett dívik, akár fejedelmi udvarokban
(1936 Illyés Gyula)
A kora újkorban az elit kultúrában változott az asztali etikett. Az egy tálból evést a 16. század folyamán egyéni tányérok, a kézzel evést a 17. században étkezővilla használata váltotta fel
(1997 Magyar néprajz)
az e-mail etikettje […] még meglehetősen kiforratlan
(1998 Természet Világa)
2.
árucikkhez, termékhez, egyéb tárgyhoz illesztett, annak megnevezését, rendeltetését, tulajdonságait, gyártási adatait stb. feltüntető kisméretű (papír)lap; címke
Catalogust adok nekik [ti. a papucsoknak]. Gyűjteményem azt nem kevésbé megérdemli, mint a’ bibliothecák. ’S ezután nem ostyával ragasztom rájok etiketjeiket, hanem pecsétviasszal. Az tartósb
(1831 Kazinczy Ferenc)
Az orosz posztók vagy is inkább étiquettjeik, magokra vonák sokak figyelmét
(1846 Hetilap)
[A gróf talált] egy egész csoport üvegcsét, amikre kívül egy halálfős etikett van ragasztva
(1880 Jókai Mór)
minden egyes darabon ott függ az etikett, rajta a felírással, hogy honnan származik a műtárgy
(1930 Budapesti Hírlap okt. 12.)
Termékazonosításra és reklámcélokra készített táblák és etikettek gyártásával foglalkozó nemzetközi vállalatcsoport
(1995 Népszabadság szept. 8.)
ÖE: etikettszerű
Sz: etikettes
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások