etikus mn és fn 

I. mn 15A

1. ’az erkölcsi szabályokkal összhangban levő, azoknak megfelelő 〈elv, folyamat, dolog stb.〉’ ❖ A metaphysikai kérdések mikénti oldása határozza a gyakorlati életet is, mert a legmélyebb metaphysikai elv egyszersmind a legethicusabb is (1867 Budapesti Szemle C7542, 86) | Protestáns felfogás szerint a bűnbánat tisztán személyes etikus processzus (1893 PallasLex. CD02) | Pentheusz király, aki a józan ész, az etikus államrend érdekében próbál ellenszegülni a búfelejtő borivás követelésének, elpusztul a vak, céltalan erőkkel szemben (1938 Schöpflin Gyula CD10) | nem lenne etikus, ha egy több cikluson keresztül követett eljárást utólag lényegesen megváltoztatna az OVB anélkül, hogy a törvény változott volna (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’az erkölcsi normákat betartó, szemléletében, cselekedeteiben, döntéseiben stb. azokat érvényre juttató 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport v. közösség〉’ ❖ az ember, mikor a maga kis gödréből magasabb régiókba emelkedik, etikus lénnyé válik (1910 Ambrus Zoltán CD10) | [Hunyadi Mátyás] vallásosságában a kor esztétikai érzékenysége egyesül a laikus mozgalmak személyes hitével, istenkeresésével, az etikus ember erkölcsi követeléseivel (1940 Kardos Tibor 9306001, 95) | A vásárhelyi művésztelep köré csoportosuló festőművészek adják képzőművészetünk egyik legjelentősebb és kétségtelenül legetikusabb csoportját (1965 Magyar Nemzet okt. 3. C4802, 9) | Az összefogás célja cselekvően hozzájárulni egy etikusabb, szélsőségektől mentes, félelem nélküli társadalom létrejöttéhez (1996 Magyar Hírlap CD09) | kiderül, hogy nem vagyunk olyan racionális és etikus lények, mint azt önmagunkról összeszedett, nárcisztikusabb pillanatainkban hinni szeretnénk (2003 Borbély Szilárd 3247001, 77).

1b. ’ilyen személyre, csoportra, közösségre valló, rá jellemző 〈megnyilvánulás, cselekedet, felfogás stb.〉’ ❖ az ember mint magát határozni tudó lény egész önállóságában, ’s igy ethikus tökélyének legmagasabb fokán jelenik meg (1843 Regélő Pesti Divatlap C4919, 142) | muzsáktól kegyelt költő, kinek minden érverése etikus ideálizmus (1892 Budapesti Hírlap jan. 2. C4739, [9]) | etikus életfelfogás (1934 Hóman Bálint CD42) | etikus magatartás (1974 Lukácsy András 2025047, 670) | képes vagy etikusan cselekedni (1985 Grendel Lajos 1060004, 403) | másokat megbecsülő, emberséges, tisztességes, erkölcsös, etikus életvitelt (1991 Benkő Loránd 2036005, 327) | nem volt túl etikus a viselkedésem (2005 Molnár Anikó 3239001, 105).

2. ’az erkölcs(iség) problematikáját megjelenítő v. szemléletében moralitást tükröző 〈mű, művészeti ág〉, ill. vmely mű v. művészeti ág erkölcsileg értékes 〈jellege, tartalma〉’ ❖ az ethicus és mysticus oktató [költészet] (1837 Figyelmező C6730, 279) | E zenének valóban ethicus tartalma és jellege van (1887 Schütz Miksa C7600, 401) | ez az ami ezt az irodalmat etikussá avatja: a feltétlen felelősség, a szociális realizmus, mely nem ismer elhallgatást, mely pontos diagnózist rajzol (1929 Fábry Zoltán 9131003, 57) | A szobrászat: a legetikusabb művészet. Nem tűr hazugságot (1945 Darvas József 9101012, 269) | ezekben az alapvetően etikus versekben (1978 Páskándi Géza C6895, [877]) | [Utassy József] az etikus líra nehéz örökségét is képes volt egyénien megújítani (1986 Kis Pintér Imre CD53).

II. fn 4A

’az etikával mint filozófiai tudománnyal foglalkozó személy’ ❖ kemény Ethicuſok a’ kik a’ világ és menyorſzág közt ez életben ſem akarnak külömbséget tenni (1793 Mátyus István C3072, 613) | [Xenocrates] éles elméjű Filozófus, és fedhetetlen életű Ethicus volt (1825 Jeremiás Sámuel C5584, 12) | [I. Sándor cár] magában személyesíti meg az orosz birodalom végtelenségét és a boldogításra törekvő szláv etikusok szertelenségét (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | Úgy tűnik azonban, maguk az etikusok is túlságosan erőltetettnek tartják a végeláthatatlan etikai vitát klónozási ügyben (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

etikus melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
az erkölcsi szabályokkal összhangban levő, azoknak megfelelő 〈elv, folyamat, dolog stb.〉
A metaphysikai kérdések mikénti oldása határozza a gyakorlati életet is, mert a legmélyebb metaphysikai elv egyszersmind a legethicusabb is
(1867 Budapesti Szemle)
Protestáns felfogás szerint a bűnbánat tisztán személyes etikus processzus
(1893 PallasLex.)
Pentheusz király, aki a józan ész, az etikus államrend érdekében próbál ellenszegülni a búfelejtő borivás követelésének, elpusztul a vak, céltalan erőkkel szemben
(1938 Schöpflin Gyula)
nem lenne etikus, ha egy több cikluson keresztül követett eljárást utólag lényegesen megváltoztatna az OVBOrszágos Választási Bizottság anélkül, hogy a törvény változott volna
(2002 Magyar Hírlap)
1a.
az erkölcsi normákat betartó, szemléletében, cselekedeteiben, döntéseiben stb. azokat érvényre juttató 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport v. közösség〉
az ember, mikor a maga kis gödréből magasabb régiókba emelkedik, etikus lénnyé válik
(1910 Ambrus Zoltán)
[Hunyadi Mátyás] vallásosságában a kor esztétikai érzékenysége egyesül a laikus mozgalmak személyes hitével, istenkeresésével, az etikus ember erkölcsi követeléseivel
(1940 Kardos Tibor)
A vásárhelyi művésztelep köré csoportosuló festőművészek adják képzőművészetünk egyik legjelentősebb és kétségtelenül legetikusabb csoportját
(1965 Magyar Nemzet okt. 3.)
Az összefogás célja cselekvően hozzájárulni egy etikusabb, szélsőségektől mentes, félelem nélküli társadalom létrejöttéhez
(1996 Magyar Hírlap)
kiderül, hogy nem vagyunk olyan racionális és etikus lények, mint azt önmagunkról összeszedett, nárcisztikusabb pillanatainkban hinni szeretnénk
(2003 Borbély Szilárd)
1b.
ilyen személyre, csoportra, közösségre valló, rá jellemző 〈megnyilvánulás, cselekedet, felfogás stb.〉
az ember mint magát határozni tudó lény egész önállóságában, ’s igy ethikus tökélyének legmagasabb fokán jelenik meg
(1843 Regélő Pesti Divatlap)
muzsáktól kegyelt költő, kinek minden érverése etikus ideálizmus
(1892 Budapesti Hírlap jan. 2.)
etikus életfelfogás
(1934 Hóman Bálint)
etikus magatartás
(1974 Lukácsy András)
képes vagy etikusan cselekedni
(1985 Grendel Lajos)
másokat megbecsülő, emberséges, tisztességes, erkölcsös, etikus életvitelt
(1991 Benkő Loránd)
nem volt túl etikus a viselkedésem
(2005 Molnár Anikó)
2.
az erkölcs(iség) problematikáját megjelenítő v. szemléletében moralitást tükröző 〈mű, művészeti ág〉, ill. vmely mű v. művészeti ág erkölcsileg értékes 〈jellege, tartalma〉
az ethicus és mysticus oktató [költészet]
(1837 Figyelmező)
E zenének valóban ethicus tartalma és jellege van
(1887 Schütz Miksa)
ez az ami ezt az irodalmat etikussá avatja: a feltétlen felelősség, a szociális realizmus, mely nem ismer elhallgatást, mely pontos diagnózist rajzol
(1929 Fábry Zoltán)
A szobrászat: a legetikusabb művészet. Nem tűr hazugságot
(1945 Darvas József)
ezekben az alapvetően etikus versekben
(1978 Páskándi Géza)
[Utassy József] az etikus líra nehéz örökségét is képes volt egyénien megújítani
(1986 Kis Pintér Imre)
II. főnév 4A
az etikával mint filozófiai tudománnyal foglalkozó személy
kemény Ethicuſok a’ kik a’ világ és menyorſzág közt ez életben ſem akarnak külömbséget tenni
(1793 Mátyus István)
[Xenocrates] éles elméjű Filozófus, és fedhetetlen életű Ethicus volt
(1825 Jeremiás Sámuel)
[I. Sándor cár] magában személyesíti meg az orosz birodalom végtelenségét és a boldogításra törekvő szláv etikusok szertelenségét
(1937 Iványi-Grünwald Béla)
Úgy tűnik azonban, maguk az etikusok is túlságosan erőltetettnek tartják a végeláthatatlan etikai vitát klónozási ügyben
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások